Budapest - A Magyar Hírlap 10-ei számában kiemelt cikkben számolt be a budapesti zöldfelületek csökkenéséről, a légyszennyezettségről és ezzel összefüggésben a budapestiek várható élettartamáról.

A cikkben közölt adatokat azóta hírügynökségek, internetes portálok is átvették. Egyetértve a cikk mondanivalójával, amely szerint növelni kell a zöldfelületek arányát Budapesten és javítani kell a közösségi és kerékpáros közlekedés feltételeit, szükségesnek látszik néhány időről-időre visszatérő közkeletű tévedés pontosítása.

1. Nem nőtt a légszennyezettség 1990 óta Budapesten.
A nehézipar visszaszorulásának következményeként a levegő minősége minden mérés szerint javult a rendszerváltás óta a fővárosban. A budapesti levegőminőség, hasonlóan a többi milliós nagyvároséhoz, nem ideális, de így is nálunk a legalacsonyabb a légszennyezettség a közép-európai nagyvárosok közül, és kedvezőbb a legtöbb uniós fővárosénál is. Az 1989-es bázisévhez képest az egyes légszennyező anyagok (szálló por, NOx, NO2,, SO2, CO, O3, benzol) mindegyike 40-80%-kal csökkent Budapesten. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség határérték-mérései alapján a legtöbb légszennyező anyag vonatkozásában Budapest levegőminősége kiváló vagy megfelelő. Valódi problémát a szálló por (kisebb részben a talaj menti ózon) mennyisége jelent: ez az elmúlt években több ízben átlépte a határértéket, de ennek mennyisége is csökkent a rendszerváltás óta.

2. A budapestiek átlagéletkora és várható élettartama egyaránt magasabb, mint a vidéken élőké.
Bár a falusi levegő minősége valóban jobb a fővárosinál, a várható élettartamnak nem ez az egyetlen és nem is a legfontosabb indikátora. A KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének 2006-os jelentése szerint az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet befolyásolja leginkább a várható élettartamot. A fővárosiak átlagosnál magasabb jövedelmének és iskolai végzettségének köszönhetően ma Budapesten hosszabb élettartam és rövidebb betegséggel eltöltött időszak várható, mint a vidéki városokban vagy községekben. (Egy 35 éves budapesti férfinek 4 évvel hosszabb életre van esélye, mint falusi társának. A budapesti nők másfél évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a községben élők.) Természetesen – a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan – a születéskor várható élettartam sem csökken, hanem növekszik a rendszerváltás óta. Az az állítás tehát, hogy a „budapestiek három évvel rövidebb ideig élnek” legfeljebb akkor igaz, ha várható élettartamukat nem magyar társaikhoz, hanem pl. a stokcholmiakéhoz hasonlítjuk.

3. A gondozott zöldfelületek aránya jelentősen nőtt az elmúlt 17 évben.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990 óta pontosan 5 millió 388 ezer m2-rel nőtt a gondozott zöldfelületek (parkok, fasorok) területe. 15 év alatt 232-vel nőtt a játszóterek száma. Nem „tűnt el” tehát két Városligetnyi park és liget. Ami valóban csökkent, az a beépítetlen építési telkek mennyisége és a várost körülvevő zöld gyűrű kiterjedése.


Főpolgármesteri Hivatal - MCOnet

Budapest linkajánló: budapestlink.mconet.biz

Képeslapküldő – Budapest : Küldjön képeslapot ismerősének!

Zöldfelületek, levegőminőség és várható élettartam - Budapest - Mondja el véleményét a Budapest fórumon!

A hír támogatója:

Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Klíma Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: www.mconet.biz; www.mconet.hu