Végéhez közeledik a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése
A telep építése ütemterv szerint, rendben halad, a tervek szerint 2009 augusztusában indulhat az egyéves próbaüzem. A telep területét a próbaüzem indítása után, 2009 őszén telepítik be növényekkel és fákkal.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése a végéhez közeledik
A pesti és a budai oldalról a telepre érkező, a Duna medre alatt kiépített szennyvízátvezető csőpárok tavaly elkészültek, a szennyvíztelepet védő árvízvédelmi gáttal, valamint az azon futó aszfaltúttal együtt. 2009 augusztusára, a szennyvíztisztító próbaüzemének kezdetére, befejeződik annak a mintegy 400 méter hosszú bekötőútnak az építése is, amelyen a telepet lehet majd megközelíteni a Szabadkikötő útról. Az útépítés részeként már elkészültek a csepeli HÉV töltése, valamint a Szabadkikötő út alatt átvezető közúti aluljárók.
A beruházás részeként egy pesti és két budai szennyvízátemelő telep fejlesztésére és részben rekonstrukciójára is sor kerül. Az albertfalvai átemelő telep kapacitásbővítése 2008-ban megtörtént, a kelenföldi átemelő telepen szerkezetépítés zajlik, a gépek beszerelése 2009. II. negyedévében esedékes. A ferencvárosi átemelő telepen elkészültek az új gépházak, már a berendezések beszerelésénél tart a munka.
Eközben Budán megépült a Duna-parti főgyűjtőcsatorna jelentős hányada a XI., I., II. kerültek érintésével, a budai alsó rakpart mentén és a környező utcákban. Ez a nagy átmérőjű csatorna szállítja majd a belső budai kerületek szennyvizét előbb a dél-budai szivattyútelepekre, majd a Duna-medre alatt kiépített csővezetékeken keresztül a központi szennyvíztisztítóba, a Csepel-szigetre. A csatornafektetés miatt szükségessé vált rakpartlezárást az eredeti terveknek megfelelően, 2008 év végéig szakaszosan feloldották a Petőfi híd és a Margit híd között.
A főgyűjtőcsatorna építése 2009 augusztusáig folytatódik az I. kerületi Döbrentei tér és a II. kerületi Zsigmond tér között, részben a felső, részben az alsó rakpart érintésével. Ezért a Várkert rakparton, a Bem rakparton és a Bem téren forgalomkorlátozások, időszakos forgalmi rendváltozások nehezítik a közúti közlekedést.
Az alkalmazott technológiával (csősajtolással) lehet biztosítani, hogy a majd' 5 kilométer hosszú csatorna építése a lehető legkisebb mértékben zavarja a környező utcák közlekedését és az ott lakók nyugalmát. Az úgynevezett csősajtolásos eljárásnak köszönhetően ugyanis zömében a földfelszín alatt zajlik a munka, nem kell megbontani a talajt a csatorna teljes hosszában, csak a technológiai berendezés indító és fogadóaknáit kellett megépíteni.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep képe
Demszky Gábor elmondta, hogy a Margit híd és a Zsigmond tér között is megépül a főgyűjtőcsatorna idén augusztusig. A csatornaépítéshez kapcsolva 2008 nyár vége óta folyik a rakpartszélesítés ezen a szakaszon. A híd alatti biztonságos közlekedés érdekében az alsó rakpartot kiszélesítik a Duna irányában, átlagosan 6 méterrel, a főgyűjtőcsatorna kellő takarása érdekében pedig az útpálya szintjét megemelik 1 méterrel. A csatornafektetést ősszel útpályaépítés zárja, a Margit híd budai hídfőjénél. A kivitelezés októberben zárul - mondta a főpolgármester.
Idén augusztusban indulhat a teljes rendszer egy éves próbaüzeme. Ez a szennyvízmennyiség fokozatos növelésével történik, a létesítmények 2010 nyarától működnek majd teljes kapacitással. A beruházás ekkor ér véget. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen várhatóan 2010 tavaszától kezd el termelődni a tisztítási folyamat egyik végterméke, a szennyvíziszap. Az anyagot az eredeti tervek szerint a XVIII. kerületi Cséry telepre, egy újonnan épülő, zárt komposztálóüzembe szállították volna közúton, ahol mezőgazdasági felhasználásra alkalmas komposzt készült volna belőle.
Az iszap elszállítására, kezelésére és hasznosítására végül új megoldást keresett a Főváros. Ennek részben az az oka, hogy a XVIII. kerületi lakók és a kerületi önkormányzat tiltakozott a komposztálótelep megépítése ellen, másrészt időközben az EU preferenciái is megváltoztak az iszap-ártalmatlanítás módjára és szállítására vonatkozóan.
A központi szennyvíztisztító próbaüzemi időszakában keletkező iszap elszállítására, kezelésére és hasznosítására várhatóan 2009 II. negyedévében hirdetik meg a közbeszerzési eljárást.
A beruházás előkészítési szakaszában, az egyes projektelemek közbeszereztetései során mintegy 40 millió eurós megtakarítást ért el a Főváros. Ebből az összegből további, a beruházás célját - tehát a fővárosi szennyvízelvezetés és kezelés bővítését - szolgáló fejlesztéseket terveznek. Így 2012-ig sor kerülhet új, főként pesti, részben budai szennyvízgyűjtő csatornák építésére, valamint az említett három szivattyútelep kapacitásának további bővítésére is. Ezeken felül 2012-ig elkészülhet az úgynevezett harmadik tisztítási fokozat is a központi szennyvíztisztítóban.
Ez egy magasabb szintű tisztítási fokozat, amelynek köszönhetően a foszfor- és a nitrogén-szennyeződést is ki tudja majd szűrni a szennyvíztisztító a Duna vizéből, tehát tovább javul a folyó vízminősége. Az új fejlesztéseket rögzítő határozat módosítás jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására vár. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.
A Csepel-sziget északi részén megvalósuló létesítmény biztosítani fogja, hogy a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50 százalék alatti értékkel szemben 95 százalékára emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből jelenleg napi 350 ezer köbméternyit képes kezelni a rendszer, azonban később ez a mennyiség a duplájára fog emelkedni - magyarázta az eljárás környezetvédelmi hasznosságának lényegét főpolgármester.
(Forrás: budapest.hu)
Budapest Online - bpn.hu