A beruházás EU által támogatott, közel 429 millió eurós költségvetéséből idén januárig 323 millió eurót már szerződések formájában lekötött a beruházó a projekt megvalósítására. A 106 millió eurós megtakarítást a főváros a tervek szerint kiegészítő beruházásokra költi, a jelenlegi határozat szerint ugyanakkor ezeket a projektelemeket is 2010 végéig kellene megépíteni.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep belseje

Ez a határidő azonban irreális, ezért a főváros ismételten kezdeményezi az Európai Bizottságnál, hogy az új létesítmények megvalósításának határideje ne 2010, hanem a módosítási kérelemben szereplő 2012 év vége legyen. A főpolgármester kijelentette: ezzel kapcsolatban már Bajnai Gordon miniszterelnök is megkereste José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét.

Az Európai Bizottság 2007 év végén és 2008 év elején végzett auditjai során kifogásokat emelt a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 2005-ös közbeszerzési eljárásának lefolytatásával kapcsolatban. Jóllehet a magyar fél mindvégig vitatta a döntést, Brüsszel 40 millió euró megvonásáról döntött. Ezt az összeget azonban Budapest új projektelemekre újrafelhasználhatja.

Az Európai Unió által biztosított 40 millió euró kiegészül a magyar állam 20 százalékos és a főváros 15 százalékos önrészével, így a második ütem kiegészítő beruházásaira összesen 62 millió euró áll rendelkezésre. A teljes beruházásra vonatkozóan tehát nem változik az EU támogatás összege, de a projekt költségvetése 62 millió euróval növekszik (429 millióról 491 millió euróra).

Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep

A főváros az újonnan megítélt támogatást 3 szivattyútelep záporoldali átépítésére, tehermentesítő gyűjtőcsatornák építésére, a központi szennyvíztisztító telep egy éves próbaüzemének ideje alatt keletkező szennyvíziszap elhelyezésére, környezetvédelmi monitoring eszközök beszerzésére, valamint a Budapesten keletkező szennyvíziszapok együttes kezelésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítésére kívánja költeni.

A fejlesztés része lenne a III. tisztítási fokozat kiépítése, amellyel a foszfor- és nitrogén-szennyeződésektől még jobban meg lehet tisztítani a kibocsátott vizet, tovább javítva ezzel a Duna vízminőségét.

Az eredeti tervek szerint októberre kell elkészülnie a budai alsórakpart kiszélesített és megemelt szakaszának a Margit híd és a Mozaik utca között, a főváros azonban tárgyal a kivitelezőkkel, hogy lehetőség szerint már szeptember közepére fejezzék be a munkákat. A rakpartépítés jelenleg egyébként szünetel, mert az árvíz után várni kell, míg a munkaterület kiszárad, s csak ezután tudnak ismét felvonulni a kivitelezők.

A szennyvíztisztító-projekt jelentőségét jelzi, hogy Budapesten 1 év alatt annyi szennyvíz keletkezik, mint 5 Velencei-tó. Évente 200 millió köbméter szennyvíz folyik át a hálózaton. Ennek jelenleg csupán 50 százalékát képesek befogadni, kezelni és megtisztítani a Budapesten működő szennyvíztisztító telepek. Az ÉlőDuna program lehetővé teszi, hogy a 2860 kilométer hosszú folyam Budapesten és attól délre a jelenleginél sokkal tisztább legyen. Ha megvalósul, egészen a Fekete-tengerig jobb lesz a víztisztaság.

A beruházás Budapest lakóinak és kerületeinek felét fogja kiszolgálni: az V., VI., VII., VIII., IX. és X. kerületek szennyvize Pestről, és az I., II., III., valamint részben a XI. és XII. kerületek tisztítandó vize Budáról mind Csepelre kerül. A telep víztisztító képessége a jelenleg működő, korszerűsített telepek együttes teljesítményét is meghaladja: naponta 350 ezer köbméter szennyvizet tud ártalmatlanítani a fővárosban keletkező napi 600 ezer köbméterből. Ezzel a 230 százalékos kapacitásbővítéssel a Dunába engedett, tisztított szennyvizek arányát Budapesten a mostani alig 50 százalékról 95 százalékra emeli.

(Forrás: budapest.hu)

Budapest Online - bpn.hu

Szólj hozzá a Budapest fórumon!