A húsvéti ünnepek alatt is kiemelt árvízvédelmi ügyeletet tartanak a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) munkatársai. Az első árhullámot sikeresen kivédték a fővárosban, de a meteorológiai előrejelzések alapján a közeljövőben nagyobb vízre számítanak.

A Duna apadása ellenére nem szüntették meg a védvonali zárásokat és Húsvét alatt is tartanak árvízi ügyeletet – jelentette be Demszky Gábor. Az árvízvédelmi vonalakat, a biológiai tisztítókat és az átemelő telepeket megerősített figyelőszolgálat figyeli.



A főpolgármester ismertetése szerint a Duna március 22-én 20 órakor 635 cm-es vízállással tetőzött Budapestnél, a hidrometeorológiai előrejelzések az elkövetkezendő napokra lassú apadást prognosztizálnak. Mivel nem zárható ki, hogy a következő napokban a vízgyűjtőn csapadékosra fordul az időjárás, és a felmelegedéssel újabb árhullám indul el, elképzelhető, hogy az eddigieknél magasabb vízállások lesznek Budapesten.



Demszky emlékeztetett, hogy Budapest önkormányzata az FCSM Rt-re bízta a főváros árvízvédelmét, mivel árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz visszafolyhat a csatornákba, bejuthat a szennyvíztisztítókba, és tisztítatlan szennyvizet keverhet a folyóba. Ennek megakadályozására az FCSM Rt. folyamatosan tökéletesíti védekező rendszerét.

Palkó György az FCSM vezérigazgatójának ismertetése szerint a társaság március 21-én reggel kezdte meg az operatív védekezést. Ennek során 45 helyen végezték el a közcsatornák zsilipszerkezeteinek elzárását és indították be az átemelési munkákat. Március 21-én 15 órától mind a hét fővárosi árvízvédelmi szakaszra másodfokú készültséget rendeltek el. Ezért Nagytétényben, a Római parton és a IV. kerületi Komp utcában 5 db árvízvédelmi kaput zártak le.



Az FCSM a védekezésbe bevonható munkatársak riasztási listáját naprakészen tartja: szükség esetén az ünnepek alatt is munkába állnak.



A fővárosban 2002 augusztusában 848 cm-rel tetőzött az árhullám. Budapest árvízvédelmének azonban voltak kritikus pontjai, ilyen volt a Margitsziget vagy a XXII. kerületben a Duna-telep, ahol 600 embert kellett kitelepíteni. A gyors és hatékony intézkedésnek köszönhetően azonban, a hullámtérben épült telep megmenekült az árvíztől. A kormányfő és a főpolgármester akkor megígérte, hogy az ideiglenes megoldás helyett új, magasabb és erősebb gát épül a lakóterület védelmére.



A beruházás 475 millió forintba kerül, ennek több mint felét, 250 milliót a főváros, a többit a környezetvédelmi minisztérium állja. Az építkezés során 1,1 kilométer hosszúságban megmagasítják és kiszélesítik a jelenlegi védőművet, mintegy 300 méter kőburkolatot raknak le és 10 méter szélességben feltöltik a területet. Az építést idén decemberre fejezik be.



Az FCSM Rt. Árvízvédelmi Főosztálya az elmúlt két év árvízmentes időszakát a védműveken tapasztalt kisebb-nagyobb hibák kijavítására fordította. Tavaly befejezték az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep körtöltésén a gáterősítési munkálatokat.



Csók László, a Főpolgármesteri Hivatal alosztályvezetője elmondta, hogy az árvízi védelem leggyengébb pontja a Római part. Kifejtette, vizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehet gáttal megvédeni.



A III. kerület Királyok útjai töltést 1370 m hosszon, 5500 m3 agyag felhasználásával kellett megerősíteni az árvízvédekezés során. Itt jelentős, nagy értékű területek vannak a hullámtérben, ezért már a 70-es években is felvetődött a teljes Római-part védelmét megoldó gát kiépítésének gondolata. A 70-es évek végén született is beruházási terv a védmű megvalósítására, de forráshiány miatt csak a Barát-patak és Pünkösdfürdő utca közötti ún. Római-part I. ütem valósult meg. A 90-es évek elején új programterv készült ugyan, de megvalósítása lakossági és önkormányzati ellenállásba ütközött. A 2002-es nagy árvíz óta már a kerület is szorgalmazza a parti védmű megépítését, s ezért koncepcióterv kidolgozására írt ki pályázatot.

(Forrás:www.budapest.hu)