Magyarország nagyon gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, melynek védelméhez nélkülözhetetlen az állami felelősségvállalás; ehhez azonban meg kell mutatnunk az örökségvédelem gazdasági hozadékát- mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter egy nemzetközi szakmai konferencián Budapesten.

A Magyar Tudományos Akadémia, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia által rendezett kétnapos műemlékvédelmi konferencián elmondott köszöntőjében a miniszter hangsúlyozta: a nemzeti identitás, a haza fogalmának alapját a kulturális örökség jelenti; egy adott épített környezet, történeti belváros egzisztenciális hátteret ad lakójának.

Magyarország gazdag kulturális örökséggel, félmillió régészeti lelőhellyel, 11 ezer egyedileg védett műemlékkel és 8 világörökségi helyszínnel rendelkezik - mutatott rá Réthelyi Miklós.

Mint kiemelte azonban, büszkeségre és aggodalomra egyaránt van ok, hiszen szűkösek a területre jutó állami, önkormányzati és egyházi források, valamint gyakori panasz az is, hogy a befektetők kevés figyelmet szentelnek a műemlékek megóvásának. Ezért meg kell teremteni az örökségvédelem törvényi alapjait, ahogy az államnak szerepet kell vállalnia a terület finanszírozásában is - jelentette ki a tárcavezető.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter

Réthelyi Miklós ugyanakkor hozzátette: jelenleg nem tudni, mekkora hasznot jelent a magyar gazdaságnak az örökségvédelem, ezért meg kell mutatni a pénzügyi világ szereplőinek a terület gazdasági jelentőségét.

Az örökségvédelem nem "kedves őrültek" foglalatossága, hanem hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez, forgalmiadó-bevételeket generál - hangsúlyozta a miniszter. Mint hozzáfűzte, a műemlék-felújítások válságkezelésre is alkalmasak, hiszen több ember foglalkoztatását teszik lehetővé, mint az új építkezések.

Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke előadásában kifejtette: az örökségvédelem mellett szóló kulturális, szimbolikus érvek hangoztatásával a gyakorlatban csak a "maradékelvi" pénzügyi logikát lehet működésbe hozni, ezért a szakembereknek gazdasági érveket is fel kell mutatniuk.

Nem lehet minden műemlék direkt gazdasági fejlesztés célpontja, de külföldi példák bizonyítják, hogy az örökségalapú fejlesztés makroszinten jelentős gazdasági előnyökkel jár - emelte ki Tamási Judit.

Az English Heritage 2010 című felmérést ismertetve a KÖH elnöke elmondta, a brit tapasztalatok szerint a történeti környezetbe való beruházás látogatókat vonz, felpezsdíti a helyi kis- és középvállalkozásokat, munkahelyeket teremt, és minden befektetett fontból 1,6-1,7 font hasznot hoz 10 éven belül.

Egy francia felmérés kimutatta, hogy minden örökségvédelmi munkahely 15 újabb munkahely létrejöttéhez járul hozzá, és az ottani számítások szerint akár harmincszoros hasznot is hozhatnak a műemléki célú befektetések - mutatott be egy további példát.

Tamási Judit ugyanakkor megjegyezte: Magyarországon hiányoznak a hasonló statisztikai adatok, pedig hazánkban is szükség lenne ezekre a felmérésekre. Mint emlékeztetett, tavaly elkészült a Széchényi Ferenc-program, az ország átfogó, örökségalapú fejlesztési koncepciója, amely többek között kitér a településrehabilitációra, a turizmusra, a vidékfejlesztésre, a természetvédelemre és a határon túli műemlékek fenntartására is.

 

Forrás: fidesz.hu

-bartus-