Műszaki szempontból ez azt jelenti, hogy az egyes projektelemek közül először a szennyvíztelep mechanikai elemeinek a beüzemelése történik meg (osztó műtárgy, rácsok, homokfogók, előülepítők stb.), majd ha ezeken a területeken minden rendben működik, beleértve a jelentős légtechnikai és automatikai rendszert is, akkor várhatóan szeptember végén fokozatosan elindulnak a biológiai műtárgyak és rothasztók, a telep iszapkezelése, valamint a segédberendezések próbaüzeme is. Ekkortól beszélhetünk integrált próbaüzemi működésről, melynek során a rendszer minden elemének összehangolt üzemelését tesztelik a szakemberek.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep

Demszky Gábor a projektet Európa egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházásának nevezte. Mint mondta, mind pénzügyi, mind pedig tartalmi szempontból igaz ez az állítás, hiszen a hét projektelem, a számos alvállalkozó és az uniós támogatású beruházás nagyságrendje miatt Budapest ezekben az években Európa legnagyobb környezetvédelmi fejlesztéseit hajtja végre.

„Jelenleg a Budapesten összegyűlt szennyvizek alig 51 százaléka esik át biológiai tisztításon, az Élő Duna projektnek köszönhetően ez a 95 százalékot is eléri majd. Mindez annak köszönhető, ez a telep a napi szennyvízmennyiség több mint felét egymaga képes megtisztítani. Évente 200 millió köbméter szennyvíz folyik át a hálózaton, naponta pedig körülbelül 600 ezer köbméter, ebből 350 ezret a Központi Szennyvíztisztító egymaga ártalmatlanít. Budapest legnagyobb telepe a város lakóinak és kerületeinek felét fogja kiszolgálni: az V., VI., VII., VIII., IX. és X. kerületek szennyvize Pestről, és az I., II., III., valamint részben a XI. és XII. kerületek tisztítandó vize Budáról mind ide kerül" - mondta a főpolgármester.

A II. kerületi Zsigmond tér és a XI. kerületi kelenföldi átemelőtelep között idén nyáron elkészült a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna. Próbaüzeme augusztus 10-én megindult a Zsigmond tér és a Batthyány tér közötti csatornaszakasz átkötési munkáival. Ez a munka várhatóan október végéig fejeződik be, amikor a kelenföldi átemelőtelep próbaüzemének megindításával megkezdődhet a Duna alatti szennyvízátvezetések próbaüzeme is.

Ezek a folyó medre alatt kiépített csőpárok vezetik majd át a főváros budai, illetve pesti oldaláról a szennyvizet a Csepel-szigetre, a központi tisztítótelepre. Várhatóan ekkor lehet üzembe helyezni az albertfalvai átemelőtelepet, novemberben pedig megkezdődhet a szennyvizek átvezetése a Zsigmond téri átemelőből az új főgyűjtőbe. Ekkor már a Központi Szennyvíztisztító Telep rendszerének próbaüzeme is teljes terheléssel működik majd.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep belseje

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep egy éves próbaüzemének feltétele volt, hogy a tisztítás során keletkező szennyvíziszap sorsáról gondoskodjon a Fővárosi Önkormányzat. A központi szennyvíztisztító egy éves teszt időszakában (2009-2010) keletkező iszap kezelésére és hasznosításának biztosítására 2009 I. negyedévében jelentetett meg a főváros ajánlati felhívást. Az eredményhirdetésre 2009. július 10-én került sor.

A közbeszerzési pályázaton három résztvevő indult, amelyek közül a BioSolid 2009 Konzorcium került ki nyertesként. A nyertes konzorcium a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen keletkező víztelenített iszapot elsődlegesen a Hunviron Kft. Hatvan közelében található lőrinci telephelyére szállítja, de a próbaüzem elején előfordulhat kisebb tételben hígabb iszap is, ami a Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti szennyvíztisztító telepére kerül. Az iszapkezelés folyamatosságának biztosítása érdekében a győztes vállalkozó jelentős háttérkapacitást tart fenn, így szükség esetén az FCSM Zrt. csomádi telephelyére és a Tatai Környezetvédelmi Zrt. telephelyére is szállíthat iszapot a vállalkozó.

Az iszap szállítása a próbaüzem 1 éves időtartama alatt, tehát 2010 nyaráig, közúton történik majd, olyan útvonalon, hogy lakott területet minél kisebb mértékben érintsen. A lőrinci telephelyre történő iszapszállítás esetében a teherautók a központi szennyvíztelepről az M3 autópályán a 21.sz. főút lehajtójáig haladnak, majd onnan a 21.sz. főúton érik el a telephelyet, vagy FCSM csomádi telephelyére történő szállítás esetében a tehergépjárművek a központi szennyvíztelepről az M3 autópályán a 2/A lehajtóig haladnak, innen folytatják útjukat a telephelyig.

A szennyvíziszap közúti szállítása a főváros szándéka szerint csupán átmeneti megoldás. A Főváros ugyanis a projekt Kohéziós Alap támogatási határozatának módosítására vonatkozó kérelmében kezdeményezte az Európai Bizottságnál az alternatív iszapszállítási megoldások (vasúti, illetve uszályon történő vízi szállítás) EU-támogatásból történő kiépítését 2012. december 31-i befejezési határidővel. Bár az Európai Bizottság 2009. június 10-én kelt döntésében már jóváhagyta Budapest számára, hogy az alternatív iszapszállítási megoldások uniós támogatásból valósuljanak meg, a 2012-es határidő engedélyeztetésében még Brüsszel jóváhagyását várja a főváros. Kedvező esetben 2013-tól lehet számítani az új szállítóeszközökre.

Az Európai Bizottság júniusi döntésében rögzítették, hogy mivel a Cséry telepi komposztáló mű nem valósult meg, a BKSZT-n keletkező iszap szállítását, bármilyen egyéb kezelését, felhasználását vagy lerakását vállalkozó révén kell biztosítani az elkövetkező 10 évben, aminek a vonatkozó EU jogszabályoknak megfelelően kell történnie. A próbaüzemi időszakra vonatkozó közbeszerzési eljárást már ennek megfelelően írták ki, a BioSolid 2009 Konzorciummal megkötött szerződés finanszírozása pedig a projekt keretében, EU támogatás felhasználásával történik.

A főváros az egy éves próbaüzem letelte után keletkező szennyvíziszap kezelésére és hasznosítására vonatkozóan - az EU döntésnek megfelelően - jelenleg egy kilenc évre szóló szolgáltatási tendert készít elő. A főváros mindamellett, hogy 10 évre gondoskodik a központi telepen keletkező szennyvíziszap sorsáról, a városban lévő három szennyvíztisztító telepen keletkező összes iszap hasznosításának hosszú távú megoldását is keresi. Szintén a projekt keretében, EU támogatásból dolgoznak ki egy megvalósíthatósági tanulmányt, költség - haszonelemzéssel, mely megalapozza a végleges koncepciót.

A teljes beruházás Európai Unió által elismert eredeti költsége mintegy 429 millió euró, amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja.

(Forrás: budapest.hu)

Budapest Online - bpn.hu

Szólj hozzá a Budapest fórumon!