Nemzetközi konferencia az unióról Budapesten
A kormány azzal segíti az agrárium szereplőit, hogy átvállalta az adósságok egy részét és elindította a csatlakozási hitelprogramot.
Ugyancsak kölcsönökkel és beruházási kedvezményekkel tudja segíteni a kormány a kis- és középvállalatokat, de végső soron a vállalkozóknak maguknak kell megtalálniuk a számukra előnyös megoldásokat - mondta a miniszterelnök az uniós konferencián. Medgyessy Péter kiemelte, hogy a magyar csatlakozás előnyeiből a határokon túl élőknek is részesedniük kell, de véleménye szerint nekik helyben kell boldogulniuk.
Az uniós csatlakozás miatt nincs okunk félni, de ábrándokat kergetni sem. Jól kell használnunk a lehetőséget, és akkor kevesen lesznek a belépés vesztesei - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Portugália, Görögország, Spanyolország, Írország sem volt jobban felkészülve a csatlakozásra, mint Magyarország.
Medgyessy Péter arról beszélt, hogy például a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók egyértelműen jobban fognak élni a belépés után, viszont az állattartók, húsfeldolgozók egész Európában gondokkal küzdenek. A kormány azzal segíti az agrárium szereplőit, hogy átvállalta az adósságok egy részét, elindította a csatlakozási hitelprogramot, és a következő hetekben tárgyalja a vidékfejlesztési tervet.
A csatlakozás kapcsán gyakran emlegetett másik csoport a kis- és középvállalatok. Medgyessy Péter szerint az állam segíthet - ahogy meg is tette - hitelekkel, beruházási kedvezményekkel, de a vállalkozóknak maguknak kell megtalálniuk a megoldást. A miniszterelnök kiemelte, hogy a csatlakozás előnyeiből a határon túli magyaroknak is kell részesülniük, de véleménye szerint nekik helyben kell boldogulniuk.
Hangsúlyozta, az uniós tagság nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy a magyar emberek jobban éljenek. Ehhez azonban a hazai politikai szereplők együttműködésére nagy szükség lenne. Kérdés, hogy Magyarország felül tud-e emelkedni a kisstílű csatározásokon a nemzeti érdekek érvényesítéséért. Mint mondta, ezt szolgálnák javaslatai is a közös politikai határozatról és a nemzeti minimumról.
Jürgen Köppen budapesti uniós nagykövet arról beszélt, hogy a közösségnek megoldást kell találnia a világ komoly konfliktusaira. Terveinek sikere a közel-keleti béke sikerétől függ. A legnagyobb kihívás ma a terrorizmus. Elmondta, hogy az európai gazdaságban radikális változásokra van szükség, hogy versenyben tudjon maradni Amerikával vagy az erősödő Ázsiával. Az unió a tudásalapú társadalom megteremtésével lehet versenyképes, Magyarországnak pedig jobban kell hangsúlyoznia vonzerőit, erősítenie kell azokat.
www.radio.hu
Az uniós csatlakozás miatt nincs okunk félni, de ábrándokat kergetni sem. Jól kell használnunk a lehetőséget, és akkor kevesen lesznek a belépés vesztesei - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Portugália, Görögország, Spanyolország, Írország sem volt jobban felkészülve a csatlakozásra, mint Magyarország.
Medgyessy Péter arról beszélt, hogy például a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók egyértelműen jobban fognak élni a belépés után, viszont az állattartók, húsfeldolgozók egész Európában gondokkal küzdenek. A kormány azzal segíti az agrárium szereplőit, hogy átvállalta az adósságok egy részét, elindította a csatlakozási hitelprogramot, és a következő hetekben tárgyalja a vidékfejlesztési tervet.
A csatlakozás kapcsán gyakran emlegetett másik csoport a kis- és középvállalatok. Medgyessy Péter szerint az állam segíthet - ahogy meg is tette - hitelekkel, beruházási kedvezményekkel, de a vállalkozóknak maguknak kell megtalálniuk a megoldást. A miniszterelnök kiemelte, hogy a csatlakozás előnyeiből a határon túli magyaroknak is kell részesülniük, de véleménye szerint nekik helyben kell boldogulniuk.
Hangsúlyozta, az uniós tagság nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy a magyar emberek jobban éljenek. Ehhez azonban a hazai politikai szereplők együttműködésére nagy szükség lenne. Kérdés, hogy Magyarország felül tud-e emelkedni a kisstílű csatározásokon a nemzeti érdekek érvényesítéséért. Mint mondta, ezt szolgálnák javaslatai is a közös politikai határozatról és a nemzeti minimumról.
Jürgen Köppen budapesti uniós nagykövet arról beszélt, hogy a közösségnek megoldást kell találnia a világ komoly konfliktusaira. Terveinek sikere a közel-keleti béke sikerétől függ. A legnagyobb kihívás ma a terrorizmus. Elmondta, hogy az európai gazdaságban radikális változásokra van szükség, hogy versenyben tudjon maradni Amerikával vagy az erősödő Ázsiával. Az unió a tudásalapú társadalom megteremtésével lehet versenyképes, Magyarországnak pedig jobban kell hangsúlyoznia vonzerőit, erősítenie kell azokat.
www.radio.hu