Jövőre elkezdődik a Király utca és épületeinek teljes felújítása, és a Liszt Ferenc tér folytatásaként, Budapest egy újabb szórakoztató és kulturális központtal gyarapszik.

Egyre több kerület és társasház, valamint lakásszövetkezet kapcsolódik be Budapesten a főváros által 1998-ban elindított városrehabilitációs programba. Ennek köszönhetően száz számra újulnak meg a sokszor szinte teljesen elöregedett épületek homlokzatai, illetve belső szerkezetei. Sőt, olykor egész városrészek kapnak új arculatot köszönhetően annak, hogy Budapest sok kerület helyi törekvéseihez is hozzájárul. A magántulajdonban lévő épületek rekonstrukcióját 2002-ig öt és fél milliárd forinttal támogatta a főváros, s további ötmilliárddal a kerületi tulajdonban lévőkét. Ez pedig azt jelenti, hogy az önkormányzatok és a lakóközösségek saját forrásaival együtt összességében 25-30 milliárd forintnyi épületfelújítás valósulhatott meg az elmúlt években.

A kétségkívül népszerű programnak azonban vannak szépséghibái. Leginkább a lakosság "fogyatékának" tulajdonítható, hogy még mindig nem használják ki teljes egészében a fővárosi keretet a társasházak. Akadnak évek, amikor tízmilliós összegek "ragadnak benn", amelyeket át kell tenni a következő esztendőre. Ennek oka szakemberek szerint egyrészt a "lustaság", de idesorolható az is, hogy egy-egy lakóközösség nem tudja, vagy nem meri vállalni a szükséges önerőt. Egyébként részben ezért, részben az eltelt időszak tapasztalatait is beépítve már készül a városrehabilitációs rendelet felülvizsgálata.

Ennek ellenére folyamatos a fejlődés. Ez évtől például már a lakásszövetkezetek is pályázhatnak a visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő keretre, ami újabb lendületet adott a programnak. Csak 2003-ban több mint kétezer-háromszáz lakóközösség jelentkezett a városrehabilitációs alapra. Az idén Budapest 1,2 milliárd forintot szánt erre a célra, s a már említett kerületi és társasházi önrésszel együtt 8,3 milliárd forintnyi felújítás történhetett meg. Szintén a program kiszélesítését eredményezte, hogy néhány éve olyan lakóközösségek is pályázhatnak, melyekben többségében idős, hátrányos helyzetű emberek élnek. Nekik, ha az indokolt, nem kell visszafizetniük a kölcsönt, így az ő épületüket sem veszélyezteti tovább a gyors állagromlás.

Az idei program legnagyobb nyertese kétségkívül Erzsébetváros volt, hiszen 263 társasház rekonstrukciója történhetett meg, ami összesen csaknem kilencszázmillió forintba került. A VI. és a VII. kerülettel együttműködve a főváros előkészítette a Király utca teljes hosszában történő felújítását, amely várhatóan 2004 tavaszán látnak hozzá az önkormányzatok. A szakemberek azt szeretnék, ha a Ráday, a Nagymező és a Dembinszky utcához hasonlóan a Király utca is egy csökkent forgalmú, lényegében sétálóutcává alakuljon, mintegy folytatásaként a Liszt Ferenc téren már kialakított szórakoztató és kulturális centrumnak. Nemcsak az utca kövezete, s az alatta húzódó közművek újulnak meg, hanem az ott található összes épület, így Budapest egy újabb fiatalos, sokszínű városrésszel gyarapodhat. Mindezek mellett az idén az V., a VI., a VII., a VIII., a IX., a X. és a XIII. kiemelt kerületei voltak a városrehabilitációs programnak, de több áthúzódó beruházás jövőre is folytatódik.


Csaknem egymilliárd forinttal támogatja a VIII. kerületi Corvin-Szigony-projektet, a közép-ferencvárosi rehabilitációt, valamint a kőbányai városközpont átépítését a főváros. A kerületi pályázatokat a városháza két illetékes szakbizottsága választotta ki - mondta lapunknak Ikvai-Szabó Imre, a szociálpolitikai és lakásügyi városüzemeltetési bizottság elnöke.

Népszabadság