Másfél év múlva régi pompájában ragyog a Városligeti Műjégpálya
Az évente közel 380 ezer látogatót fogadó Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója során megújul a létesítmény leromlott állapotú fogadóépülete, s újjáépítik a II. világháborúban lebombázott épületszárnyat is. A projekt következő szakaszában először a szabadtéri, mesterséges jégpálya helyreállítására kerül sor. A felújított jégpálya így több mint 13 ezer négyzetméter alapterületű lesz.
„A Műjégpálya a múlt gazdag örökségét a legkorszerűbb technológiával ötvözve rövid időn belül ismét a hagyományaihoz méltó körülmények között várja látogatóit. Teljes megújulására azért is van szükség, mert a téli időszakban a Műjégpálya a főváros legtöbbet látogatott sportintézménye” – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Demszky Gábor.
Demszky Gábor beszéde közben
A Műjégpálya kiemelt fontosságú városképi helyzetéből adódóan az épület felújítását a főváros az eredeti Francsek Imre-féle terveket figyelembe véve, a műemlék felügyelettel közösen végezi. „A tómeder korszerűsítése is a Szépművészeti Múzeum új, térszint alatti épületrészének megépítésével összhangban történik” – tette hozzá a főpolgármester.
Steiner Pál, a Közép-magyarországi regionális Fejlesztési Tanács elnöke az alapkőletétel alkalmából úgy fogalmazott: a műjégpálya része a budapestiek életének, közösségi tér, s idegenforgalmi szempontból is fontos.
A korcsolyacsarnok és a pályaszerkezet rekonstrukciójának együttes költsége mintegy 4,7 milliárd forintba kerül. A kormány 2008 novemberében döntött a Városligeti Műjégpálya és a hozzá tartozó épületegyüttes rekonstrukciójának kiemelt projektként való támogatásáról, és alig több mint egy hónappal később Demszky Gábor és Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség vezetője aláírták a projekt támogatási szerződését.
Ennek értelmében a felújítás mintegy 4,7 milliárd forintos összköltségéből közel 3,2 milliárd forint érkezik uniós támogatásként, a fennmaradó összeget a főváros biztosítja.
A megújult műjégpálya várhatóan számos korcsolyasporttal kapcsolatos világversenyt vonz Budapestre. Télen egy 180x67 méteres jégpálya és egy 60x30 méteres hokipálya várja majd a korcsolyázókat, nyáron pedig közel 17 ezer négyzetméteres vízfelületen kínál szórakozási lehetőséget a vízzel feltölthető tómeder. Így újjáéledhet a városligeti csónakázás hagyománya és kibővülhet a tóhoz kötődő kulturális lehetőségek köre is.
A megalapozás pillanata
Ehhez kapcsolódóan 6x6 méteres raszterben térszínpad épül és új korszerű pályavilágítás is kap a műjég. A felújítás befejezése után mobil szoborkiállítás és számos kulturális program várja majd az érdeklődőket az új vízi színpadon, emellett a felújított épületben egy 212 négyzetméteres turisztikai és kulturális központot is kialakítanak.
A főépület és az újraépülő épülettömb októbertől márciusig a korcsolyapálya infrastrukturális hátterét, áprilistól szeptemberig pedig a csónakázás, vendéglátás, kiállítás és egyéb kulturális rendezvények működési feltételeit biztosítja. A főépületben többek között információszolgálatot, interaktív turisztikai bemutatókat, mosdókat, egészségügyi helyiségeket, előadó-, rendezvény- és tanácskozótermet, valamint vendéglátó és orvosi helyiségeket alakítanak ki. Az új épületben fogadóközpont létesül.
A beruházásnak köszönhetően várhatóan 23 új munkahely jön létre, emellett a fejlesztést követően 2012-re a korcsolyázók száma 460 ezer főre nőhet, a turisztikai és kulturális központ forgalma pedig az első évben 120 ezer fő lehet majd.
A Műjégpálya felújítása 2005 novemberében kezdődött el. Az első ütemben a technológiai épületet készült el 2006 októberében. A kevesebb mint egy év alatt felépült új technológiai épületet több mint 1 milliárd forint ráfordítással, 100 százalékban fővárosi támogatással valósult meg. A rekonstrukció első ütemében modernizálták a műjégpálya jégrétegének előállításához szükséges hűtőgépészetet is; megújultak a pályavilágítási oszlopok, és elkezdődött a főépület homlokzatának helyreállítása.
A főpolgármester tette meg az első lépést az új Műjégpálya jövőjét illetöen
A sajtótájékoztatón Demszky Gábor felidézte a Városligeti Műjégpálya történetét, amely a Petőfi kávéház kártyatermében kezdődött. Kresz Géza vezetésével itt alakult meg 1869 őszén a Pesti Korcsolyázó Egylet. Kiváló kapcsolataiknak hála rövid idő alatt megkapták a városi tanács hozzájárulását a tó egy részének korcsolyapályaként való használatára. A pályát a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódéval együtt hivatalosan 1870. január 29-én, Rudolf koronaherceg jelenlétében nyitották meg.
Négy évvel később a kezdetleges építmény leégett, és a főváros ekkor engedélyt adott egy, az előzőnél nagyobb értéket képviselő korcsolyacsarnok felállításához. Az új, impozáns épület Lechner Ödön fantáziáját dicsérte. Ez a csarnok már igazi kulturális központként funkcionált: az oldott hangulatot például a főépület díszes nagyterme fölött helyet foglaló zenekar alapozta meg.
A fővárosiak hatalmas lelkesedése miatt alig hét évvel a nyitó ünnepség után máris szükségessé vált a csarnok további bővítése. A közösségi központ kivételes népszerűséget igazolja, hogy az összefüggő területű, szabadtéri jégpálya méretei a mai napig egyedülállóak.
A korcsolyapálya sokoldalúan kihasználható lehetőségei hamar nyilvánvalóvá váltak: 1893 elején már gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városliget kapujában. A növekvő igények miatt két évvel később, 1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján új, neobarokk stílusú épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg hozzáláttak a tó szabályozási munkálataihoz is.
Az új környezetben rohamos fejlődésnek induló korcsolyasport a 20. század első évtizedében már fővárosi születésű női gyorskorcsolya világbajnokot is avathatott a Városligeti pálya jegén. Kronberger Lily emlékezetes győzelme után tizenhét évvel, 1926-ban, megépülhetett a második műjégpálya Európában, a Városliget egyedülálló jellegzetességeivel körülvéve.
Sajnos a főváros egyéb történelmi jelentőségű építészeti emlékeihez hasonlóan a második világháború borzalmai a Műjégpálya épületét sem hagyták érintetlenül. Az 1944-es bombázások pusztítását a mai napig sem sikerült teljesen helyreállítani. A központ utolsó nagy bővítése 1968-ban volt, ekkor megnövelték a jég területét. A világháborúban megsemmisült bal szárnyat a mostani rekonstrukció során építik vissza.
(Forrás: budapest.hu)
Budapest Online - bpn.hu