Kulturális központtá alakítják az egykori pesti szlovák evangélikus templomot

Budapesten felújítják és a Magyarországon élő szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják a Rákóczi út 57. szám alatti egykori pesti szlovák evangélikus templomot.

Több ütemben valósítják meg a felújítást a magyar és szlovák kormányok támogatásával. A megállapodást 2021. június 28-án írta alá Milan Ján Pilip, a határon túli szlovákok hivatalának elnöke és Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke.


Soltész Miklós államtitkár és Milan Ján Pilip, a határon túli szlovákok hivatalának elnöke

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, hogy a kormány 2020-ban megvásárolta az épületet és hozzálátott a felújítás előkészítéséhez, majd eldöntötte, hogy az épület felújítását 700-700 millió forinttal támogatja.

Az államtitkár úgy gondolja, hogy a templom felújítása, valamint a szlovák kulturális központ létrehozása, a hazánkban élő szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok érdekeit egyszerre szolgálja. Szerinte a magyar-szlovák kapcsolatok 100 éve nem voltak olyan jók, mint most. A két ország vezetőinek döntése volt, hogy támogatják a Magyarországon élő szlovákok, és a Szlovákiában élő magyarok nemzetiségi terveit, mellyel egy új, aranykor veszi kezdetét. Fontosnak tartja, hogy összefogva megőrizzék azokat az értékeket, melyeket elődeink ránk hagytak.

Hollerné Racskó Erzsébet, az OSZÖ elnöke elmondta, hogy a felújításhoz a szlovák kormány kétmillió euróval járul hozzá. A szlovák önkormányzat 3 éve elhatározta, hogy megpróbálják megvásárolni a közösség számára az épületet, hogy kulturális központot létesítsenek benne. Magyarországon talán a templom az egyedüli olyan épület, amit szlovákok építettek szlovákoknak. Úgy gondolták, hogy a rendszerváltást követő évtizedek után megnyugtató lenne, ha az eredeti funkciójával összeegyeztethető, közösségi kulturális központtá alakítanák az épületet.

Milan Ján Pilip, a határon túli szlovákok hivatalának elnöke megköszönte a kormánynak a támogatását és kiemelte, hogy Szlovákia és Magyarország olyan nemzetállamok, ahol számos nemzeti kisebbség él. Szerinte ez a nemzeti, kulturális és nyelvi sokszínűség kincs, mely olyan gazdagság, amelyet meg kell őrizni.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószoló szerint a templomfelújítással és átalakítással megvalósítják az elmúlt évszázad legnagyobb magyar-szlovák projektjét.

Pesten 1834-ben alakult meg a szlovák evangélikus gyülekezet, mely akkoriban Pest külterületén a Kerepesi, mai Rákóczi úton kapott telket. Itt először iskolát és paplakot építettek, később pedig 1856-ban hozzá láttak a templomépítéshez. A neoromán stílusú templomot Diescher József (1811-1874) építész tervezte, mely 1863-ban készült el.

A közösség 1893-94-be anyagi gondokkal küzdött, ezért annak érdekében, hogy enyhíteni tudják a problémákat, a templom köré többemeletes bérházat építtetett. A Lutherház, a kapu felett Luther Márton reformátor szobrával először U alakban, majd a Rákóczi út felől körbe zárta és eltakarta az épületet, melyet így csak a bérház kapuján keresztül lehet megközelíteni.

A 2. világháborúban a templom súlyosan megsérült, de 1950-ben helyreállították. A gyülekezet jóformán elfogyott, így az épületet eladták a magyar államnak 1964-ben, ahol a szlovák evangélikus közösség a régi iskolaépületben kápolnát alakított ki magának.

A templomot előbb a Vízépítési Tudományos Kutató Intézet, később pedig a Kohó- és Gépipari Minisztérium, majd a Tudományos Tájékoztató Intézet használta. Az épületet 1989-et követően privatizálták, azóta pedig működött benne kaszinó, táncstúdió és edzőterem is.

Az állam 2020-ban 765 millió forint támogatást adott az OSZÖ-nak, hogy 700 millió forint értékben megvásárolja a rossz állapotban lévő templomot, a fennmaradó 65 millió forintból pedig előkészítették a felújítást.

 

BG

MTI/ Fotók Bruzák Noémi