Különjuttatások, türelmi zónák
Több fővárosi kerület rendelete akadt fenn az idén az Alkotmánybíróság kontrollján.
Látványosan megbuktak a prostitúciót betiltó szabályozási törekvések és az önkormányzati vezetők különjuttatásait célzó rendelkezések.
Az Alkotmánybíróság (AB) két olyan rendeletet is alaptörvénnyel ellentétesnek talált, amelyben a képviselő-testület az önkormányzat vezetőinek a köztisztviselőinél magasabb mértékű különjuttatást állapított meg. Június 26-án a Kiss László előadó alkotmánybíró vezette háromtagú tanács a XII. kerületi önkormányzat rendeletével kapcsolatban leszögezte: a köztisztviselői törvény "nem ad arra felhatalmazást, hogy a képviselő-testület önkormányzati rendeletben megállapított vezetői kör részére differenciált, eltérő összegű különjuttatást állapítson meg". A törvény szerint tudniillik a köztisztviselőt minden naptári évben - különjuttatásként - a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi illetményre jogosult. A "legalább egyhavi illetményre jogosult" fordulat az alkotmánybírák szerint azt jelenti, hogy a munkáltató különjuttatásként az egyhavi illetménynél többet is adhat. Nincs azonban felhatalmazása a képviselő-testületnek arra, hogy a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, aljegyzőnek, valamint egyes vezetőknek a köztisztviselőinél magasabb, eltérő mértékű különjuttatást állapítson meg. A differenciálás e tisztségviselők között az illetményükben van.
A háromtagú tanács azt is kifejtette, hogy törvényi felhatalmazás alapján a képviselő-testület kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhatja az adott kérdést, azaz a kereteket túllépő szabályozás ellentétes a törvénnyel. Egyébként a megsemmisített rendelkezések alapján többek között a polgármester és a jegyző évente különjuttatásként hathavi, az alpolgármester és az aljegyző öthavi illetményre lettek volna jogosultak.
Hasonló tartalmú döntést hoztak az alkotmánybírák november 13-án, amikor is a XI. kerületi önkormányzat szabályozását találták alkotmánysértőnek. Ők egyébként a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek és az aljegyzőnek is egyaránt hathavi illetménynek megfelelő évi különjuttatást állapítottak meg.
Június 18-án az AB két olyan döntést is hozott, amelyben a cégautót használók parkolási lehetőségével foglalkozott. Az egyik ügyben egy II. kerületi lakos azt kifogásolta, hogy az ingyenes parkolási engedély igénybevétele szempontjából a helyi önkormányzat rendelete különbséget tesz a kerületi állandó lakóhelyű lakosok között. Míg a magántulajdonú személygépkocsikra ingyenes lakossági közterületi várakozási engedély vehető igénybe, a cégtulajdonú gépkocsi üzemben tartóit az általánosan alkalmazandó díjhoz képest csak harminc százalék mértékű parkolásidíj-kedvezmény illeti meg. Miután az indítványozó kerületi lakosként cégautót használ, elesik az ingyenes és időtartam-korlátozás nélküli parkolás lehetőségétől, szemben a saját tulajdonú autót használó lakosokkal. Ez szerinte ellentétes az alaptörvénnyel.
A Strausz János előadó alkotmánybíró vezette háromtagú tanács nem osztotta a beadvány szerzőjének álláspontját.Kifejtették: az önkormányzati törvény értelmében a fővárosi önkormányzat szabályozza Budapest parkolási rendszerét és az alkalmazható várakozási díjak megállapításának feltételeit. A szabályozás végrehajtására pedig a Városháza felhatalmazást adhat a kerületeknek rendeletalkotásra. Ugyanakkor azonban a kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson, vagyis nem lehet ellentétes azzal. A közgyűlés pedig felhatalmazást adott a kerületi önkormányzatoknak, hogy a cégtulajdonú gépkocsi üzemben tartójának intézményi várakozási engedélyt adjon ki. Ennek az engedélynek a jogosítottja viszont legfeljebb 50 százalékos díjkedvezményt kaphat a kerületi önkormányzat döntése alapján. Az AB szerint a kerületi önkormányzat ezzel a közgyűlési felhatalmazással élt, így a rendelkezése nem alkotmányellenes.
Hasonló kérdést feszegetett az a józsefvárosi indítványozó is, aki a VIII. kerületi önkormányzat mulasztásos alkotmánysértésének megállapítását kérte. Szerinte ugyanis a képviselő-testület nem tette lehetővé a cégautót használóknak, hogy járművükkel a lakóhelyük környezetében ingyenesen várakozhassanak. Ez a lehetőség csak arra az esetre vonatkozik, ha cég székhelye vagy telephelye is a Józsefvárosban van. Az indítványozó szerint ez sérti a munkához és a pihenéshez való jogot, hiszen nem tudja a foglalkozását zavartalanul gyakorolni az, akinek a munkaeszköze a gépjármű, de nincs módja lakóhelyének területén azzal ingyenesen várakozni. Az AB ezt az indítványt is elutasította.
November 13-án az AB megsemmisítette a III. és a IV. kerületi önkormányzat egy-egy rendeletét, amelyben gyakorlatilag kitiltották a prostituáltakat a kerületből. Már a rendeletek címe is árulkodó: az óbudaiak ugyanis a prostitúció feltételeiről, míg az újpestiek a prostitúció tömeges megjelenésének megelőzéséről alkottak helyi szabályozást. A Kiss László előadó alkotmánybíró vezette háromtagú tanács határozatában rámutatott: a türelmi zóna kijelölése részletes szabályainak megállapítása a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A két önkormányzat gyakorlatilag azzal akarta elkerülni a nem védett utcák jegyzékéről kiadandó hatósági bizonyítvány kiállítását, hogy a kerületben helyi önkormányzati rendelettel betiltotta a prostitúciót.
A Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete egyébként még tavasszal jogerősen közigazgatási pereket nyert, amelyek értelmében a II. és a XI. kerületi önkormányzatnak hatósági bizonyítványt kell kiadnia arról, mely utcák védettek, illetve hol dolgozhatnak jogszerűen az örömlányok a kerületben.
A közigazgatási perek előzménye: az örömlányok egyesülete felkérte a két kerületi önkormányzatot: jelölje meg hatósági bizonyítványban, hogy az egyesület által megjelölt utcák védettek-e vagy sem. Az önkormányzatok azonban megtagadták a bizonyítványok kiadását, és ezt helybenhagyta az államigazgatási ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Közigazgatási Hivatal. Ekkor fordult a prostituáltak egyesülete bírósághoz. A főváros - bár jogszabály kötelezi rá - 1999 óta nem jelölt ki türelmi zónát, ezért azóta mulasztásos törvénysértést követ el. Bőhm András, a fővárosi SZDSZ-frakció vezetője korábban lapunknak elmondta: a főváros csak akkor jelölheti ki a zónát, ha egy kerület önként vállalkozik helyszínnek. Mivel ilyenre nem volt példa - sőt a felvetődött helyszínek ellen hevesen tiltakoztak az érintett kerületek -, a fővárosi szabály sem született meg, és ez nem is várható a közeljövőben. A politikus azt is megjegyezte, hogy a türelmi zónákról szóló, úgynevezett maffiatörvény nem hajtható végre, és hamarosan új törvényi szabályozás készül.
Népszabadság
Az Alkotmánybíróság (AB) két olyan rendeletet is alaptörvénnyel ellentétesnek talált, amelyben a képviselő-testület az önkormányzat vezetőinek a köztisztviselőinél magasabb mértékű különjuttatást állapított meg. Június 26-án a Kiss László előadó alkotmánybíró vezette háromtagú tanács a XII. kerületi önkormányzat rendeletével kapcsolatban leszögezte: a köztisztviselői törvény "nem ad arra felhatalmazást, hogy a képviselő-testület önkormányzati rendeletben megállapított vezetői kör részére differenciált, eltérő összegű különjuttatást állapítson meg". A törvény szerint tudniillik a köztisztviselőt minden naptári évben - különjuttatásként - a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi illetményre jogosult. A "legalább egyhavi illetményre jogosult" fordulat az alkotmánybírák szerint azt jelenti, hogy a munkáltató különjuttatásként az egyhavi illetménynél többet is adhat. Nincs azonban felhatalmazása a képviselő-testületnek arra, hogy a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, aljegyzőnek, valamint egyes vezetőknek a köztisztviselőinél magasabb, eltérő mértékű különjuttatást állapítson meg. A differenciálás e tisztségviselők között az illetményükben van.
A háromtagú tanács azt is kifejtette, hogy törvényi felhatalmazás alapján a képviselő-testület kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhatja az adott kérdést, azaz a kereteket túllépő szabályozás ellentétes a törvénnyel. Egyébként a megsemmisített rendelkezések alapján többek között a polgármester és a jegyző évente különjuttatásként hathavi, az alpolgármester és az aljegyző öthavi illetményre lettek volna jogosultak.
Hasonló tartalmú döntést hoztak az alkotmánybírák november 13-án, amikor is a XI. kerületi önkormányzat szabályozását találták alkotmánysértőnek. Ők egyébként a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek és az aljegyzőnek is egyaránt hathavi illetménynek megfelelő évi különjuttatást állapítottak meg.
Június 18-án az AB két olyan döntést is hozott, amelyben a cégautót használók parkolási lehetőségével foglalkozott. Az egyik ügyben egy II. kerületi lakos azt kifogásolta, hogy az ingyenes parkolási engedély igénybevétele szempontjából a helyi önkormányzat rendelete különbséget tesz a kerületi állandó lakóhelyű lakosok között. Míg a magántulajdonú személygépkocsikra ingyenes lakossági közterületi várakozási engedély vehető igénybe, a cégtulajdonú gépkocsi üzemben tartóit az általánosan alkalmazandó díjhoz képest csak harminc százalék mértékű parkolásidíj-kedvezmény illeti meg. Miután az indítványozó kerületi lakosként cégautót használ, elesik az ingyenes és időtartam-korlátozás nélküli parkolás lehetőségétől, szemben a saját tulajdonú autót használó lakosokkal. Ez szerinte ellentétes az alaptörvénnyel.
A Strausz János előadó alkotmánybíró vezette háromtagú tanács nem osztotta a beadvány szerzőjének álláspontját.Kifejtették: az önkormányzati törvény értelmében a fővárosi önkormányzat szabályozza Budapest parkolási rendszerét és az alkalmazható várakozási díjak megállapításának feltételeit. A szabályozás végrehajtására pedig a Városháza felhatalmazást adhat a kerületeknek rendeletalkotásra. Ugyanakkor azonban a kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson, vagyis nem lehet ellentétes azzal. A közgyűlés pedig felhatalmazást adott a kerületi önkormányzatoknak, hogy a cégtulajdonú gépkocsi üzemben tartójának intézményi várakozási engedélyt adjon ki. Ennek az engedélynek a jogosítottja viszont legfeljebb 50 százalékos díjkedvezményt kaphat a kerületi önkormányzat döntése alapján. Az AB szerint a kerületi önkormányzat ezzel a közgyűlési felhatalmazással élt, így a rendelkezése nem alkotmányellenes.
Hasonló kérdést feszegetett az a józsefvárosi indítványozó is, aki a VIII. kerületi önkormányzat mulasztásos alkotmánysértésének megállapítását kérte. Szerinte ugyanis a képviselő-testület nem tette lehetővé a cégautót használóknak, hogy járművükkel a lakóhelyük környezetében ingyenesen várakozhassanak. Ez a lehetőség csak arra az esetre vonatkozik, ha cég székhelye vagy telephelye is a Józsefvárosban van. Az indítványozó szerint ez sérti a munkához és a pihenéshez való jogot, hiszen nem tudja a foglalkozását zavartalanul gyakorolni az, akinek a munkaeszköze a gépjármű, de nincs módja lakóhelyének területén azzal ingyenesen várakozni. Az AB ezt az indítványt is elutasította.
November 13-án az AB megsemmisítette a III. és a IV. kerületi önkormányzat egy-egy rendeletét, amelyben gyakorlatilag kitiltották a prostituáltakat a kerületből. Már a rendeletek címe is árulkodó: az óbudaiak ugyanis a prostitúció feltételeiről, míg az újpestiek a prostitúció tömeges megjelenésének megelőzéséről alkottak helyi szabályozást. A Kiss László előadó alkotmánybíró vezette háromtagú tanács határozatában rámutatott: a türelmi zóna kijelölése részletes szabályainak megállapítása a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A két önkormányzat gyakorlatilag azzal akarta elkerülni a nem védett utcák jegyzékéről kiadandó hatósági bizonyítvány kiállítását, hogy a kerületben helyi önkormányzati rendelettel betiltotta a prostitúciót.
A Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete egyébként még tavasszal jogerősen közigazgatási pereket nyert, amelyek értelmében a II. és a XI. kerületi önkormányzatnak hatósági bizonyítványt kell kiadnia arról, mely utcák védettek, illetve hol dolgozhatnak jogszerűen az örömlányok a kerületben.
A közigazgatási perek előzménye: az örömlányok egyesülete felkérte a két kerületi önkormányzatot: jelölje meg hatósági bizonyítványban, hogy az egyesület által megjelölt utcák védettek-e vagy sem. Az önkormányzatok azonban megtagadták a bizonyítványok kiadását, és ezt helybenhagyta az államigazgatási ügyben másodfokon eljáró Fővárosi Közigazgatási Hivatal. Ekkor fordult a prostituáltak egyesülete bírósághoz. A főváros - bár jogszabály kötelezi rá - 1999 óta nem jelölt ki türelmi zónát, ezért azóta mulasztásos törvénysértést követ el. Bőhm András, a fővárosi SZDSZ-frakció vezetője korábban lapunknak elmondta: a főváros csak akkor jelölheti ki a zónát, ha egy kerület önként vállalkozik helyszínnek. Mivel ilyenre nem volt példa - sőt a felvetődött helyszínek ellen hevesen tiltakoztak az érintett kerületek -, a fővárosi szabály sem született meg, és ez nem is várható a közeljövőben. A politikus azt is megjegyezte, hogy a türelmi zónákról szóló, úgynevezett maffiatörvény nem hajtható végre, és hamarosan új törvényi szabályozás készül.
Népszabadság