„Ezt a célt szolgálhatja az új Duna-stratégia kidolgozása is, amelyről a reményeim szerint már a 2011 első felében esedékes magyar uniós elnökség idején megszülethet a döntés" - tette hozzá Demszky Gábor.

A főpolgármester úgy fogalmazott: a Dunát mindenki számára birtokba vehető városi térré kell alakítani, és ez csak úgy érhető el, ha a folyó szervesen kapcsolódik a két partszakaszhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a főváros nemcsak a Duna közelében rendezett kulturális rendezvények, fesztiválok körét szélesíti folyamatosan, hanem folytatódik a Duna-part egykori ipari- és kereskedelmi központjainak rehabilitációja is.

Kép a konferenciáról

Demszky Gábor példaként említette a Csepelen épülő központi szennyvíztisztítót, az egykori Közraktárak átalakításával épülő új kulturális és szórakoztató központot, a CET-projektet, és az óbudai Gázgyárat, amely az informatikai magánegyetem létesítésével kerül fel Budapest innovációs térképére, s amely a kutatás-fejlesztés erősítésével Magyarország versenyképességét segíti elő.

„A Duna elválasztja, de egyben össze is köti a két partján levő városrészeket. Ezt a kapcsolatot erősítettük a Megyeri híd megépítésével, a Szabadság híd felújításával és a Margit híd hamarosan megkezdődő rekonstrukciójával is. Az új és a megújult hidak jelentősen enyhíteni fogják az autóforgalom belvárosra nehezedő terheit" - jelentette ki a főpolgármester.

Demszky Gábor gratulált Bécsnek ahhoz, hogy az Economist Intelligence Unit, a világ egyik legnagyobb elemző és előrejelző intézete a legújabb összeállításában a legélhetőbb városok rangsorában az osztrák fővárost a második helyre sorolta. Egyúttal megjegyezte, hogy a kelet-európai városok közt Budapest szerepelt a legjobban, javítva ezzel öt évvel ezelőtti pozícióján.

Ivo Gönner, Ulm város főpolgármestere arról beszélt, hogy nem szabad hagyni, hogy az európai politikát kizárólag a Rajna menti, a Földközi tengeri és a Balti tengeri országok határozzák meg, ezért a Duna menti országoknak és városoknak is lépni kell. „Világossá kell tennünk, hogy szeretnénk a többi régióval versenyezni" - mondta Ivo Gönner, aki szerint ezt egy Duna-stratégia létrehozásával lehet elérni.

Michael Häupl bécsi főpolgármester szerint immár 20 éve jó az együttműködés Bécs és Budapest között, ahogyan jó a kapcsolat a szlovák és a német Duna menti városok között is. Bécs első embere kifejtette: a Duna-stratégiának az infrastrukturális, az ökológiai és a turisztikai fejlesztésekre kell koncentrálnia.

A konferencián felszólalt Igor Szavolszkij orosz nagykövet, a Duna Bizottság elnöke is; úgy fogalmazott: a bizottság nemcsak életképes, hanem képes a megújulásra is, ennek bizonyítéka, hogy készül egy új egyezmény-tervezet, amely szélesíti a szervezet jogköreit és bővíti a résztvevők körét. Ludmilla Sfirloaga, a Régiók Kamarájának elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a régiók és a városok közötti együttműködés egyre inkább prioritást élvez.

„A Duna Európa második leghosszabb folyója, nemcsak városokat és régiókat, hanem országokat is összeköt" - mondta a konferencián Dorothee Janetzke-Wenzel német nagykövet. Úgy fogalmazott: a vasfüggöny leomlásával a Duna menti régió fontosabbá vált. Az együttműködés példájaként említette, hogy Budapesten létrejött az első olyan német nyelvű egyetem - az Andrássy Gyula Egyetem -, amely nem német nyelvterületen létesült.

A Duna-konferencián felszólaló Konrád György író szerint Budapestnek szerencséje volt, hogy már a XVIII-XIX. században felismerték: az ember és a folyó nem feltétlenül veszélyeztetik egymást. Mint mondta: szimbolikus, hogy Budapest legfontosabb épületei - a Magyar Tudományos Akadémia és a Parlament - a Dunára néznek. „A folyók olyan bölcsességre tanítanak, amelyet a szárazföldi emberek lassan tanulnak meg" - tette hozzá Konrád György.

Erhard Busek, a Délkelet-Európai Együttműködési Szervezet képviselője azt a kérdést tette fel a konferencián, hogy vajon „elértük-e a céljainkat, kihasználtuk-e azokat a lehetőségeket, amelyek 1989-ben nyíltak?" Szerinte a munka még nem ért véget teljesen, a Dunában még nagyon sok lehetőség van, így például - más folyókkal ellentétben - máig nem használjuk ki eléggé a víz energiájában rejlő lehetőségeket.

A magyar diplomáciát a rendezvényen Cukor József, a Külügyminisztérium szakállamtitkára képviselte, aki beszámolt arról, hogy a magyar kormány támogatja az európai Duna-stratégia megalkotását. Mint mondta: ez a 2011 első felében esedékes magyar európai uniós elnökség prioritása és reményei szerint eredménye lesz. A szakállamtitkár szerint az együttműködésre többek közt a kereskedelemben, a fejlesztésekben és a természetvédelem területén van szükség.

A beszédeket követően Demszky Gábor átadta Peter Langernek, az Ulmi Duna Iroda vezetőjének az oktatási és kulturális miniszter által adományozott Pro Cultura Hungarica díjat, a Duna menti városok és régiók együttműködéséért végzett sokéves munkája elismeréséül. A főpolgármester méltató beszédében azt mondta: Peter Langer több mint tíz éve meghatározó szereplője a térséghez kapcsolódó kulturális, tudományos és politikai együttműködésnek.

A konferencia résztvevői ezután megválasztották a Duna menti városok és régiók tanácsát, valamint közös nyilatkozatot fogadtak el. A tanács létrehozásának célja hogy érdekeiket az európai intézményekkel, így az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, az Európa Tanáccsal és az EU Régiók Bizottságával és a Délkelet-európai Regionális Együttműködési Tanáccsal (RCC) szemben képviseljék, és konkrét kezdeményezést vázoljanak fel egy egységes, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig terjedő európai Duna-menti régió létrehozására.

(Forrás: budapest.hu)

Budapest Online - bpn.hu

Szólj hozzá a Budapest fórumon!