Még mindig nagyon kedvezőek a kamatok, így rekord szintet ér el a lakosság körében a hitelfelvétel. Ám akármilyen jók a kondíciók, nem mindegy, melyik konstrukciót választjuk. Cikkünkben áttekintjük, mire érdemes odafigyelni. 

 

Vállalható? De lehet, hogy van sokkal jobb

 

Sokan gondosan körülnéznek az üzletben, vagy az interneten, mielőtt mondjuk hajszárítót vagy éppen kerékpárt vesznek, egy hitel esetében azonban megelégednek azzal, hogy kiszámítják, ki fogják tudni-e fizetni a törlesztőrészletet. Pedig igen eltérő ajánlatok is vannak a piacon, azaz - a jelenlegi igen alacsony kamatok mellett - járhatunk jól, de még sokkal jobban is.

 

Hogy nem igazán elővigyázatosak az ügyfelek, az abból látszik, hogy az MNB 2019 második negyedévi kimutatása szerint a folyósított személyi kölcsönök átlagos THM-je - teljes hiteldíj mutatója - 13,48 % volt, pedig 7-8 %-os THM-mel is találunk ilyen típusú hiteleket. A felhasználók átlaga által választott kölcsön tehát cseppet sem számít kedvezőnek a jelenlegi piacon. (Persze, hogy mi olcsó és mi nem, relatív: Szlovákiában 1 % körüli THM-eket is kínálnak.)

 

Ne számítsunk a plakáton levő THM-re

 

A kamat természetesen sok tényezőtől függ: a jövedelmünktől, a futamidőtől, a hitel összegétől, azaz mindig egyénileg van ‘összeállítva’. Épp ezért a ránk szabott ajánlatért érdemes érdeklődni a bankban - nem mindenkire a reklámokban megjelenő kamat érvényes. A hitelfelvétel tehát utánajárást és számolgatást igényel, ám egy kis energia ráfordítással nagyon is sokat nyerhetünk.

 

 

A lakáshitelt kereső érdeklődők számára is jó híreket tartogatott a nyár vége. Olyannyira olcsók a lakáshitelek, hogy most érdemes befixáltatni - azaz például 5, 10 évre vagy végig változatlan kamatozásúra módosíttatni - a régebbi kölcsönöket. Hiszen ma már a fix kamatozású változatok kedvezőbbek, mint a régebben felvett rövid kamatperiódusú hitelek. Idén júliusról augusztusra 5 hitelintézet is csökkentette lakáshitel ajánlata kamatait.

A hosszú ideig változatlan törlesztőrészletű, piaci mozgásokhoz nem kötődő kölcsönök természetesen biztonságosabbak, mint amelyek együtt mozognak a BUBOR szintjével.

De mi az a BUBOR?

Ismerős lehet a fix és nem fix kamatozás kifejezés, no és a THM is eléggé közismert, ám hogy hogy mozognak a hitelek törlesztői, azt kevesebbet értik.

Jó tudni, az egy évesnél hosszabb kamatperiódusú hitelek – ezen belül a fogyasztóbarát kölcsönök – kamata nincs referenciakamathoz rögzítve. Az öt éves és annál hosszabb kamatperiódusú hitelek kamatát az ÁKK és BIRS mutatók határozzák meg.

Ezzel szemben a rövidebb kamatperiódusú, azaz - elviekben - gyakrabban módosuló törlesztőjű hitelek a refereniakamathoz vannak kötve, mely fő összetevője a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb avagy BUBOR. Kamatperiódus-fordulókor a bankok erre a bankközi mutatóra néznek, és eszerint módosulhat a törlesztőnk.

A szakértők egy másik alapvető javaslata tehát hitelfelvételhez: minél hosszabb kamatperiúdusú, minél kiszámíthatóbb konstrukciót válasszunk. Hiába megfizethető a kölcsön a kezdetekkor, ha pár év múlva már a piaci változások nyomán ‘elszállnak’ a fizetendő részletek.