Kiadásra váró építési engedélyek
Bizonytalan időre leállhat az építési engedélyek kiadása, ahol január 1-jéig nem születtek új rendezési tervek.
A többletköltségre a kerületek nem kaptak állami támogatást, de sok helyen az apparátus sem győzi a munkát.
Számos kerületben tömegével szünetelhet idéntől az építési engedélyek kiadása, egyelőre azt sem tudni, melyik városrészben mikortól indulhat újra a folyamat. Sok önkormányzat ugyanis pénz hiányában nem tudott időben és teljes körűen eleget tenni törvényi kötelezettségének, az előírásoknak megfelelően nem módosították korábbi rendezési terveiket, ezért január elsejétől hivatalosan nem adhatnak ki építési engedélyt. Ellentmondóak a nyilatkozatok arról is, hogy a korlátozás inkább az intézményi-munkahelyi övezetekre vagy a lakosságra, esetleg mindkettőre egyszerre, s azonos mértékben vonatkozik-e. Bizonyosnak tűnik viszont, hogy Budapesten százával veszítették hatályukat a korábbi rendezési tervek, miközben sokak szerint az ellentmondásos helyzetet fővárosi szinten kellett, illetve lehetett volna kezelni.
Az 1997-ben elfogadott építési törvény szerint 2003. december 31-ével hatályát vesztette minden részletes rendezési terv (RRT), amely a törvény hatálybalépésekor már érvényben volt. Az ezt követően született szabályozási tervekre ez a kitétel nem vonatkozik. Csakhogy az állami költségvetés pénzzel nem járult hozzá ehhez, márpedig ennek híján a kerületek súlyos terheket kénytelenek átvállalni, ha egyáltalán képesek rá, akad ugyanis olyan városrész, ahol akár háromszázmillió forintos többletköltségről van szó. (Egy-egy rendezési terv elkészítése négy-, de negyvenmillió forintba is kerülhet.) Abban továbbra is maguk dönthetnek az önkormányzatok, hogy az adott kerületet hány területre osztják, s oda hány kerületi szabályozási tervet alkotnak. Van olyan önkormányzat, ahol számuk meghaladja a százat. Mindezt tetézi, hogy a nagyvárosokat, így a kerületeket is diszkriminálta a törvényhozó: míg a kisebb települések egy év haladékot kaptak, s központi forrásokra is pályázhattak, addig például a fővárosiak ettől eleve elestek. Jóllehet a budapesti polgármesteri hivatalok jelezték aggályaikat a Belügyminisztériumnak, a közigazgatási hivatalnak, illetve a fővárosnak, segítséget nemigen kaptak. Márpedig önmaguk kénytelenek megbirkózni a szinte megoldhatatlan feladattal. Legalábbis időben megoldhatatlan, hiszen nem csak a több tíz- vagy százmilliós költséget nehéz előteremteniük, de a főépítészi irodák sem győzik a munkát. Egy-egy szabályozási terv átfutási ideje ugyanis akár egy-másfél év is lehet.
A fővárosi önkormányzat esetében egyetlen szabályzat sem vesztette hatályát, hiszen mind 1998 után született - mondta Mozsár Ágnes, a területfelhasználási alosztály vezetője. Budapest településszerkezeti tervének, valamint városrendezési keretszabályzatának módosítását a közeljövőben küldik meg véleményezésre az államigazgatási szervekhez, illetve a kerületekhez. Erre azért van szükség, hogy mindenben pontosan igazodjanak a törvényi előírásokhoz. A végleges változatok vélhetően 2004 harmadik negyedévében születhetnek meg. Az alosztályvezető szerint a kerületeknek elég idejük volt a módosításokra.
Most, az utolsó utáni pillanatban ki-ki eltérő megoldásokat keres a problémára. Újpest a közeljövőben a belügyminiszterhez fordul, felszólítva a tárcát a szükséges költségek biztosítására. Derce Tamás polgármester azért aggódik, mert a még hiányos helyi szabályozás miatt a lakosságot is érzékenyen érintheti az építési engedélyek kiadásának beláthatatlan idejű szüneteltetése. Újpesten 1992-től az 1997-es törvénymódosításig hatvanmillió forintot költöttek az összesen tíz RRT-re. Kettő kivételével azonban most nyolc új szabályozási tervet kellene készíteni, illetve a korábbiakat felülvizsgálni, ami szerény becslés szerint is újabb 80-100 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak. Erre pedig nincsen és egyelőre nem is lesz fedezete. A polgármester szerint a kerületeknek is lehetőséget kellett volna kapniuk az egyéves türelmi időre, mi több, az állami források igénybevételére. Felvetésünkre - miszerint hat évük volt az önkormányzatoknak a szabályozás felülvizsgálatára - leszögezte: az államnak volt hat éve arra, hogy megtalálja a jogszabályi lehetőségét a feladat anyagi fedezetének biztosítására. Ez ugyanis törvényi kötelezettsége lett volna, amit sok máshoz hasonlóan szintén elmulasztott.
Csepelen szintén komoly akadálynak tartják a pénzhiányt. Korábban már jelzett észrevételeikre mind ez ideig nem kaptak választ a fővárosi közigazgatási hivataltól. A XXI. kerület főépítésze, Polinszky Tibor viszont úgy látja, náluk leginkább az intézményi-munkahelyi övezeteket, az ott tevékenykedő cégeket, társaságokat érinti hátrányosan a hiányos szabályozás. A lakosság bizakodását a tavaly kétszer is módosított csepeli városrendezési és városépítési szabályzat indokolja, melynek alapján - bizonyos feltételek mellett - részükre továbbra is kiadhatók az építési engedélyek. Az intézményi övezetekben csak úgy tudják megoldani az új szabályozásokat, ha a finanszírozásba erőteljesen bevonják az érintett vállalkozásokat. Ez azonban óhatatlanul diszkrimináció, amit az állami fedezet "oldhatna fel". Ahol nem került sor a módosításra, s nem biztosított az építési engedélyek kiadásának rendeleti háttere, a kérelmeket ott is el kell bírálnia a hatóságnak, mert az állampolgárt nem érheti hátrány az önkormányzati késedelem miatt. A kérdés csak az, hogyan adható ki engedély.
Az idei három új terv közül csak a Csepel városközpontját érintő szabályozás negyvenmillió forintba kerül. Mindezzel együtt a december 31-ével hatályát vesztett harminc rendezési terv közül akadnak olyan egészen kis területeket érintők, amelyek megszűnése inkább üdvözlendő, mint problémás. Vannak viszont olyan városrészek, amelyekre azért nem készülhet el a változtatás, mert annak előfeltétele a Főváros Szabályozási Keretterv módosítása. Polinszky példaként említette a Csepel-sziget északi részét.
Angyalföld szerint sem lett volna szabad magukra hagyni a kerületeket; és a problémát budapesti szinten kellett volna kezelni, a főváros szakmai menedzselése mellett - véli Arató György XIII. kerületi főépítész. Az állami források sokat lendíthettek volna a szabályozások mielőbbi felülvizsgálatában, a pályázat útján szétosztható pénzeket Budapest szerezhette volna meg. Angyalföldön egyébként 33 RRT vesztette hatályát, ám ennél jóval több új kerületi szabályozási terv (KSZT) születik majd. Jelenleg 52 van, ami negyven százaléka a szükségesnek. Összesen 50-60 millió forintra lenne még szükség a hiánypótláshoz, amelynek mindössze egyharmadára van fedezet. Így idén 8-10 új KSZT készülhet el, köztük a Margitszigeté, ezt - lévén szó fővárosi tulajdonról - Budapesttel közösen fizeti a kerület.
Angyalföldön is inkább az intézményi övezeteket érintheti hátrányosan az építési engedélyezések szüneteltetése. Több lakótelep esetében is hiányzik az új szabályozás, de átmeneti megoldást egyelőre a teljes városrészt "lefedő", 2001-ben alkotott kerületi városépítési szabályzat jelenthet. Ebben a konstrukcióban a KSZT-ket az elvi építési engedélyek helyettesíthetik. További lehetőség a sok helyen évek óta bevált, többoldalú, az építtető bevonásával történő finanszírozás - ez azonban a lakosságra nem alkalmazható. Arató pozitív ellenpéldaként említette az I., az V. és a XIV. kerületet, ahol már léteznek a teljes városrészt "lefedő" szabályozási tervek. Zugló esetében például az adott lehetőséget erre, hogy a kerületben korszerű térinformatikai rendszer működik, továbbá számos légi felvétel áll rendelkezésükre.
A főépítész megjegyezte: az Alkotmánybíróság (AB) korábbi határozata kimondta, önmagában a részletes rendezési terv hiánya még nem gátolhatja az építési engedélyezési eljárást. Az AB-döntés a fővárosi közigazgatási hivatal szerint is azt jelenti: nem tagadható meg az építési engedély kiadása. De ahol nincs új részletes szabályozás, nehéz "igazán korrektül elbírálni" a kérelmeket - véli a hivatal építésügyi főosztályának helyettes vezetője, Szabóné Kovács Andrea. Az 1997-es törvénymódosítás erre tekintettel adott elvi mérlegelési lehetőséget, úgynevezett illeszkedési passzust, amely azonban a jogszabály szerint nem helyettesítheti az említett szabályozást. Ha mégis ehhez folyamodnának a kerületek, rossz gyakorlat alakulhat ki. A közigazgatási hivatalnak egyébként nincs összesítése arról, hány helyen hiányzik az új szabályozás. Javít azonban a helyzeten, hogy Budapesten az építési kereteket kijelöli a vonatkozó keretterv, ami szintén nem biztosít teljes körű lefedettséget. Az osztályvezető szerint elegendő idő volt a módosításokra, de maga is elismerte, hogy a szükséges állami források hiánya nehezíti a folyamatot. Nem tartotta szerencsésnek azt a kialakult gyakorlatot, hogy a pénzszűkében lévő önkormányzatok az építtetővel fizettetik meg az adott szabályozási tervet. Ez ugyanis csak szűk fejlesztési területre vonatkozik, ami ellentétes a részletes szabályozás céljaival, az átfogó rendezéssel.
Népszabadság
Számos kerületben tömegével szünetelhet idéntől az építési engedélyek kiadása, egyelőre azt sem tudni, melyik városrészben mikortól indulhat újra a folyamat. Sok önkormányzat ugyanis pénz hiányában nem tudott időben és teljes körűen eleget tenni törvényi kötelezettségének, az előírásoknak megfelelően nem módosították korábbi rendezési terveiket, ezért január elsejétől hivatalosan nem adhatnak ki építési engedélyt. Ellentmondóak a nyilatkozatok arról is, hogy a korlátozás inkább az intézményi-munkahelyi övezetekre vagy a lakosságra, esetleg mindkettőre egyszerre, s azonos mértékben vonatkozik-e. Bizonyosnak tűnik viszont, hogy Budapesten százával veszítették hatályukat a korábbi rendezési tervek, miközben sokak szerint az ellentmondásos helyzetet fővárosi szinten kellett, illetve lehetett volna kezelni.
Az 1997-ben elfogadott építési törvény szerint 2003. december 31-ével hatályát vesztette minden részletes rendezési terv (RRT), amely a törvény hatálybalépésekor már érvényben volt. Az ezt követően született szabályozási tervekre ez a kitétel nem vonatkozik. Csakhogy az állami költségvetés pénzzel nem járult hozzá ehhez, márpedig ennek híján a kerületek súlyos terheket kénytelenek átvállalni, ha egyáltalán képesek rá, akad ugyanis olyan városrész, ahol akár háromszázmillió forintos többletköltségről van szó. (Egy-egy rendezési terv elkészítése négy-, de negyvenmillió forintba is kerülhet.) Abban továbbra is maguk dönthetnek az önkormányzatok, hogy az adott kerületet hány területre osztják, s oda hány kerületi szabályozási tervet alkotnak. Van olyan önkormányzat, ahol számuk meghaladja a százat. Mindezt tetézi, hogy a nagyvárosokat, így a kerületeket is diszkriminálta a törvényhozó: míg a kisebb települések egy év haladékot kaptak, s központi forrásokra is pályázhattak, addig például a fővárosiak ettől eleve elestek. Jóllehet a budapesti polgármesteri hivatalok jelezték aggályaikat a Belügyminisztériumnak, a közigazgatási hivatalnak, illetve a fővárosnak, segítséget nemigen kaptak. Márpedig önmaguk kénytelenek megbirkózni a szinte megoldhatatlan feladattal. Legalábbis időben megoldhatatlan, hiszen nem csak a több tíz- vagy százmilliós költséget nehéz előteremteniük, de a főépítészi irodák sem győzik a munkát. Egy-egy szabályozási terv átfutási ideje ugyanis akár egy-másfél év is lehet.
A fővárosi önkormányzat esetében egyetlen szabályzat sem vesztette hatályát, hiszen mind 1998 után született - mondta Mozsár Ágnes, a területfelhasználási alosztály vezetője. Budapest településszerkezeti tervének, valamint városrendezési keretszabályzatának módosítását a közeljövőben küldik meg véleményezésre az államigazgatási szervekhez, illetve a kerületekhez. Erre azért van szükség, hogy mindenben pontosan igazodjanak a törvényi előírásokhoz. A végleges változatok vélhetően 2004 harmadik negyedévében születhetnek meg. Az alosztályvezető szerint a kerületeknek elég idejük volt a módosításokra.
Most, az utolsó utáni pillanatban ki-ki eltérő megoldásokat keres a problémára. Újpest a közeljövőben a belügyminiszterhez fordul, felszólítva a tárcát a szükséges költségek biztosítására. Derce Tamás polgármester azért aggódik, mert a még hiányos helyi szabályozás miatt a lakosságot is érzékenyen érintheti az építési engedélyek kiadásának beláthatatlan idejű szüneteltetése. Újpesten 1992-től az 1997-es törvénymódosításig hatvanmillió forintot költöttek az összesen tíz RRT-re. Kettő kivételével azonban most nyolc új szabályozási tervet kellene készíteni, illetve a korábbiakat felülvizsgálni, ami szerény becslés szerint is újabb 80-100 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak. Erre pedig nincsen és egyelőre nem is lesz fedezete. A polgármester szerint a kerületeknek is lehetőséget kellett volna kapniuk az egyéves türelmi időre, mi több, az állami források igénybevételére. Felvetésünkre - miszerint hat évük volt az önkormányzatoknak a szabályozás felülvizsgálatára - leszögezte: az államnak volt hat éve arra, hogy megtalálja a jogszabályi lehetőségét a feladat anyagi fedezetének biztosítására. Ez ugyanis törvényi kötelezettsége lett volna, amit sok máshoz hasonlóan szintén elmulasztott.
Csepelen szintén komoly akadálynak tartják a pénzhiányt. Korábban már jelzett észrevételeikre mind ez ideig nem kaptak választ a fővárosi közigazgatási hivataltól. A XXI. kerület főépítésze, Polinszky Tibor viszont úgy látja, náluk leginkább az intézményi-munkahelyi övezeteket, az ott tevékenykedő cégeket, társaságokat érinti hátrányosan a hiányos szabályozás. A lakosság bizakodását a tavaly kétszer is módosított csepeli városrendezési és városépítési szabályzat indokolja, melynek alapján - bizonyos feltételek mellett - részükre továbbra is kiadhatók az építési engedélyek. Az intézményi övezetekben csak úgy tudják megoldani az új szabályozásokat, ha a finanszírozásba erőteljesen bevonják az érintett vállalkozásokat. Ez azonban óhatatlanul diszkrimináció, amit az állami fedezet "oldhatna fel". Ahol nem került sor a módosításra, s nem biztosított az építési engedélyek kiadásának rendeleti háttere, a kérelmeket ott is el kell bírálnia a hatóságnak, mert az állampolgárt nem érheti hátrány az önkormányzati késedelem miatt. A kérdés csak az, hogyan adható ki engedély.
Az idei három új terv közül csak a Csepel városközpontját érintő szabályozás negyvenmillió forintba kerül. Mindezzel együtt a december 31-ével hatályát vesztett harminc rendezési terv közül akadnak olyan egészen kis területeket érintők, amelyek megszűnése inkább üdvözlendő, mint problémás. Vannak viszont olyan városrészek, amelyekre azért nem készülhet el a változtatás, mert annak előfeltétele a Főváros Szabályozási Keretterv módosítása. Polinszky példaként említette a Csepel-sziget északi részét.
Angyalföld szerint sem lett volna szabad magukra hagyni a kerületeket; és a problémát budapesti szinten kellett volna kezelni, a főváros szakmai menedzselése mellett - véli Arató György XIII. kerületi főépítész. Az állami források sokat lendíthettek volna a szabályozások mielőbbi felülvizsgálatában, a pályázat útján szétosztható pénzeket Budapest szerezhette volna meg. Angyalföldön egyébként 33 RRT vesztette hatályát, ám ennél jóval több új kerületi szabályozási terv (KSZT) születik majd. Jelenleg 52 van, ami negyven százaléka a szükségesnek. Összesen 50-60 millió forintra lenne még szükség a hiánypótláshoz, amelynek mindössze egyharmadára van fedezet. Így idén 8-10 új KSZT készülhet el, köztük a Margitszigeté, ezt - lévén szó fővárosi tulajdonról - Budapesttel közösen fizeti a kerület.
Angyalföldön is inkább az intézményi övezeteket érintheti hátrányosan az építési engedélyezések szüneteltetése. Több lakótelep esetében is hiányzik az új szabályozás, de átmeneti megoldást egyelőre a teljes városrészt "lefedő", 2001-ben alkotott kerületi városépítési szabályzat jelenthet. Ebben a konstrukcióban a KSZT-ket az elvi építési engedélyek helyettesíthetik. További lehetőség a sok helyen évek óta bevált, többoldalú, az építtető bevonásával történő finanszírozás - ez azonban a lakosságra nem alkalmazható. Arató pozitív ellenpéldaként említette az I., az V. és a XIV. kerületet, ahol már léteznek a teljes városrészt "lefedő" szabályozási tervek. Zugló esetében például az adott lehetőséget erre, hogy a kerületben korszerű térinformatikai rendszer működik, továbbá számos légi felvétel áll rendelkezésükre.
A főépítész megjegyezte: az Alkotmánybíróság (AB) korábbi határozata kimondta, önmagában a részletes rendezési terv hiánya még nem gátolhatja az építési engedélyezési eljárást. Az AB-döntés a fővárosi közigazgatási hivatal szerint is azt jelenti: nem tagadható meg az építési engedély kiadása. De ahol nincs új részletes szabályozás, nehéz "igazán korrektül elbírálni" a kérelmeket - véli a hivatal építésügyi főosztályának helyettes vezetője, Szabóné Kovács Andrea. Az 1997-es törvénymódosítás erre tekintettel adott elvi mérlegelési lehetőséget, úgynevezett illeszkedési passzust, amely azonban a jogszabály szerint nem helyettesítheti az említett szabályozást. Ha mégis ehhez folyamodnának a kerületek, rossz gyakorlat alakulhat ki. A közigazgatási hivatalnak egyébként nincs összesítése arról, hány helyen hiányzik az új szabályozás. Javít azonban a helyzeten, hogy Budapesten az építési kereteket kijelöli a vonatkozó keretterv, ami szintén nem biztosít teljes körű lefedettséget. Az osztályvezető szerint elegendő idő volt a módosításokra, de maga is elismerte, hogy a szükséges állami források hiánya nehezíti a folyamatot. Nem tartotta szerencsésnek azt a kialakult gyakorlatot, hogy a pénzszűkében lévő önkormányzatok az építtetővel fizettetik meg az adott szabályozási tervet. Ez ugyanis csak szűk fejlesztési területre vonatkozik, ami ellentétes a részletes szabályozás céljaival, az átfogó rendezéssel.
Népszabadság