A kormány javítani akar a hajléktalanok helyzetén - jelentette be Göcz Kinga esélyegyenlőségi miniszter a szerdai kormányülés után.

Ennek érdekében programot hoztak létre, amitől az utcán élők hajléktalan számának csökkenését várják. Hazánkban nagyjából 30 ezer ember él az utcán, ezek kétharmada Budapesten. A költségvetés idén 100 millió forintot, jövőre pedig 500 millió forintot biztosít erre a célra. A programban kiemelt szerepet kap a „befogadó falu” néven induló modellkísérlet, melynek célja az erőkben élő hajléktalanok megsegítése, szállás és munkalehetőség biztosításával. Konkrét célként jelentkezik még a pályaudvarok mellet szociális várók kialakítása, és regionális egészségügyi centrumok létrehozása.



Folytatódik a tavaly kezdett "fűtött utca" program. Az idén százmillió forintot, a jövő évben pedig már 500 millió forintot biztosít a költségvetés a hajléktalanok helyzetének javítására - jelentette be az esélyegyenlőségi miniszter. Göncz Kinga elmondta: folytatódik a tavaly kezdett. fűtött utca program, amely egy olyan helyet jelent, ahová melegedni, tisztálkodni, étkezni mehetnek minden kötöttség nélkül a rászorulók.

A pályaudvarok mellett szociális várókat, az aluljárókban pedig ingyenes WC-ket alakítanának ki, ugyancsak a hajléktalanok számára. A miniszter beszélt a befogadó falu tervéről is. Egy vagy több olyan településről van szó, ahová családos hajléktalanok költözhetnének a most üresen álló és az állam által majdan megvásárolandó házakba.

- Olyan falut keresünk - úgy tűnik, hogy jó eséllyel találunk is -, ahol a polgármester is, a falu is nyitott arra, hogy az ott levő üres házakat meg tudjuk venni arra, hogy ezeket a családokat oda vihessük, ott helyezhessük el. Lesz egy nagyon intenzív szociális munkás-jelenlét a faluban. A cél, hogy új foglalkoztatási formák is létrejöjjenek, tehát hogy ne csak szállást, lakást, házat találjanak ezek a családok, hanem elkezdhessenek egy olyan életet is, ahol ennek megfelelő szerepe van, ahol munkát is találhatnak, teremthetnek.

Göncz Kinga hozzátette még: Magyarországon jelenleg mintegy 30 ezer hajléktalan él, kétharmaduk a fővárosban és környékén.

Göncz Kinga azt is elmondta, hogy jövőre kezdődik a roma integráció évtizede, amelynek programját hazánk több európai országgal együtt valósítja meg.



A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) teljes gőzzel készül a téli hajléktalanellátási feladatokra, de így is kétséges, hogy elegendőek lesznek-e a férőhelyek. Pellei József BMSZKI-igazgató, Győri Péter, a központ szakmai vezetője és Gurály Zoltán, a Menhely alapítvány munkatársa sajtóbeszélgetést tartottak a magyarországi hajléktalanságról és a tervezett intézkedésekről.

Pellei József elmondása szerint a BMSZKI több civil szervezet és intézmény együttműködésével jelentősen megnöveli majd a téli hajléktalanellátás biztonságát. A BMSZKI az október 7. és 9. között Budapesten megrendezésre kerülő Hajléktalanügyi Szervezetek Szövetség ( FEANSA) konferenciájának apropóján tartott sajtóbeszélgetést a hajléktalanok magyarországi helyzetéről. A FEANSA egy EU-s nemzetközi szervezet, amely a hajléktalansággal foglalkozik.

Az intézkedések között szerepel az egészségügyi ellátás kiterjesztése.

Ennek a finanszírozását magára vállalta az Országos Egészségügyi Pénztár. Új létesítmény például a téli lábadozó, azoknak a hajléktalanoknak, akiket nem fogadnak a kórházak, de leromlott egészségügyi állapotuk miatt nem képesek már az utcán élni. A téli időszakban lesz ezen kívül 24 órás háziorvosi ellátás és mozgó orvosi szolgálat is az elesettek rendelkezésére áll majd. Tervezik még az étkeztetési programok kiterjesztését, valamint úgynevezett krízisautók is működni fognak.


Ezek olyan hajléktalanokat szállítanak biztonságos helyre, akik ugyan igénylik még mentő ellátását, de önerejükből már nem tudnak eljutni egy szállóra. A krízisautó pár órán belül elszállítja a bajba jutott hajléktalant.

A téli program része a a férőhelyek számának növelése, illetve a nappali melegedők hétvégi nyitva tartása. Ezzel párhuzamosan az utcai szociális munkások fognak azon dolgozni, hogy felkutassák az ellátásból kimaradottakat és egy szállóra irányítsák őket.

Pellei szerint ugyanis Budapesten nagyon rossz a szállók elosztása. A pesti oldalon ugyan sok szálló található, de a budai oldalón jóformán egyáltalán nincsenek. Télen, éjszaka, átfázva egy hajléktalannak nagy nehézség tömegközlekedéssel eljutnia Budáról, mondjuk, egy kőbányai szállóra. Bár eddig a szállók férőhelyei ritkán teltek be teljesen, de télen várhatóan nő majd a megszállni kívánó hajléktalanok száma. Télire 3600 férőhelyet tudnak biztosítani a budapesti éjszakai szállók. Kérdéses, hogy ennyi férőhely megoldja-e a problémát, ugyanis a fedél nélküliek száma ennek többszöröse Budapesten.

Megoldást jelenthetnének a szállók telítettségére az úgynevezett lakhatási programok, bár ezek még gyerekcipőben járnak Magyarországon. Ilyenkor a szociális központ télre bérel egy lakást a fedélnélkülieknek, többnyire azoknak, akik már rendelkeznek valamilyen keresettel (általában rendszeres alkalmi munkát végeznek). Tél elmúltával egyre csökkentik a támogatás mértékét, majd egészem elmarad a támogatás. Szerencsés esetben ekkorra rendelkezik a hajléktalan annyi keresettel, hogy bent maradhasson a lakásban.


Albérletbe költöztetnék a hajléktalanokat
Uniós mintára albérletbe költöztetnék a hajléktalanokat Magyarországon is. A módszert kicsiben már most is alkalmazzák, és szakértők szerint nagyobb esélyt nyújt a társadalomba való visszailleszkedésre, mint a hajléktalan szállók. A lakástulajdonosok többsége azonban azonnal nemet mond, ha meghallja, hogy leendő bérlői az utcáról jönnek. Az önkormányzatok sem támogatják az ötletet, mert a menhelyekre is a saját költségvetésükből kell költeniük, mivel a jelenlegi állami támogatás még a szállók fenntartásához sem elég.

Pelle József, Budapesti Módszertani Szociális Központ igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a hajléktalanok albérletbe költöztetése reális lehetőség Magyarországon is. Már most folyik ilyen program Budapesten, igaz, egyelőre csak 43 hajléktalan élhet albérletben. "Egy részüknek támogatást fizetünk, másoknak mi béreljük a lakást". A központ főleg párokat támogat, mert ők nem mehetenek együtt hajéktalan szállóra.

A támogatást hat hónapig kaphatják a rászorulók, ezalatt folyamatosan csökkentik az összeget. A cél, hogy a végén annyira egyenesbe jöjjenek, hogy már a teljes lakbért ki tudják fizetni. Pelle József szerint ez nem azt jelenti, hogy a hajléktalanok előnyt élveznek, vagy plusz támogatást kapnak a többiekhez képest, csak azt, hogy a lakhatási támogatást, amit mások megkaphatnak az önkormányzatoktól, számukra is elérhetővé teszik.

Bár jelentkező akad bőven, az igazgató szerint nem minden hajléktalan számára vonzó a külön lakás lehetősége. "Önállóan lakni egy csomó nehézséggel jár ezeknek az embereknek. Meg kell küzdeni a tulajdonossal, a szomszédokkal. Alkalmazkodni, viselkedni kell, ami egy évek óta az utcán élő embernek problémát okoz". A központ munkatársai ebben is próbálnak segíteni, folyamatosan látogatják az albérletben élőket, elsősorban azért, hogy ellenőrizzék, valóban az adott lakásban laknak-e még.

A tapasztalatok szerint a beköltöztettetek fele marad meg a lakásban, a másik felük előbb-utóbb visszakerül az utcára. A központ egyelőre pályázati pénzekből támogatja a hajléktalanokat, de számítanak arra, hogy hamarosan állami támogatást is kapnak. Göncz Kinga gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, jövendőbeli ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi miniszter csütörtökön a Hajléktalan-ellátó Szervezetek Európai Szövetségének konferenciáján elmondta, hogy jövőre várható a lakbér-támogatási rendszer elindítása.

A központ munkatársainak komoly meggyőző munkát kell kifejteniük, hogy rávegyék a tulajdonosokat, hogy hajléktalanoknak adják ki a lakásaikat, kétharmaduk ugyanis azonnal nemet mond, ha meghallja, hogy leendő bérlői az utcáról jönnek. Nagy könnyebbség lenne, ha több hajléktalant költöztethetnének közös albérletbe, erre azonban nem nagyon van mód, mert - főleg a szállókon töltött évek után - általában nemet mondanak az együttlakásra.

Pelle József szerint ez a megoldás bevett módszer az Unióban, mert sokkal nagyobb esélyt nyújt a társadalomba való visszailleszkedésre, mint a hajléktalan szállók. Az önkormányzatok egyelőre nem támogatják az ötletet, mert a hajléktalan szállókra is a saját költségvetésükből kell költeniük, mivel a jelenlegi állami támogatás még a menhelyek fenntartásához sem elég.


"A magyar hajléktalanellátás arra fejlődött ki 10-15 évvel ezelőtt, hogy éjjeli menedékhelyeket és átmeneti szállásokat hozzon létre...Ki kell lépni ebből a szálló-centrikus látásmódból" - mondta Győri Péter, a BMSZKI szakmai vezetője. Elmondása szerint állami támogatás csak a szállókra van, a többi szolgáltatásra (étkeztetés, utcai szociális munka, lakhatási támogatás) nem jár támogatás. Csak az elmúlt pár évben kezdődtek meg Magyarországon az olyan programok, amelyek megpróbálják tartós lakhatási lehetőséghez juttatni a hajléktalanokat.

Győri szerint lakhatási támogatás nélkül nem lehet megoldani a hajléktalanság kérdését. Más EU-s országokban is erre helyezik a súlyt, Nagy-Britanniában például a hajléktalantámogatás felét támogatott lakhatási programokra fordítják. A fedélnélküliek ugyanis egyfajta ördögi körbe kerülnek. Amíg nincs lakhatása, addig nem talál tartós munkát, de amíg nincs tartós keresete, lakáshoz sem juthat. Ennek a körnek a megtöréséhez kell beindítani a lakhatási támogatási programokat.

Győri Péter elmondása szerint Magyarországon új alapokra kell helyezni a hajléktalanság kérdését, sőt a hajléktalanság meghatározását is. Külföldön nem csak a magyar értelemben vett hajléktalanokkal számolnak a törvények megalkotásakor, hanem mindenki hajléktalannak számít, akinek nincs állandó lakhatása, vagy lakhatási körülményei nem érik el az adott ország minimális normáit. A tágabb értelemben vett otthontalanok száma Magyarországon kétmillió, vagyis a lakosság 20%-a.

Ennek a számnak csak egy szeletét képezik a "fedélnélküliek", vagyis azok, akik közterületen töltik az éjszakát. De ide sorolhatóak azok is, akik lakhatási körülményeik nagyon szegényesek. Tehát vagy komfort nélküli lakásban élnek (1 662 515 fő), vagy nagyon zsúfoltan laknak, több család él együtt egy egyszobás lakásban (394 424 fő). Ezenkívül megnőtt jelentősen az úgynevezett bizonytalan lakhatással rendelkezők száma is (500 000 fő), akik vagy jogcím nélkül laknak valahol, vagy hat hónapnál régebbi rezsi- vagy lakbérhátralékuk van.

Magyarországon az albérlet is ilyen "veszélyzónának" számít, ahonnan könnyen az utcára kerülhet valaki. A bizonytalan lakhatásúak kérdését Győri szerint csak megelőzéssel lehet rendezni. Az Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium most dolgoz ki egy koncepciót, melyet hamarosan az Országgyűlés elé terjeszt. Ez a koncepció már foglalkozik a hajléktalanság megelőzésével, például az adósságkezelés terén nyújt segítséget a rászorulóknak.

Titkos tárgyalások a hajléktalanok falura telepítéséről
A kormány a tiltakozások elkerülése érdekében nem kívánja megnevezni azt a falut, ahová a közeljövőben hajléktalan családokat telepítenek. Az biztos, hogy a településen nagy a romák aránya és a munkanélküliség is. Az odaköltöztetés 20 családot érint majd.

A 34 éves Oszkár és családja 7 éve él fedél nélkül. Feleségével és két kicsi gyermekével azért utazott a fővárosba, hogy kilátástalan helyzetéből kiutat találjon. Laktak már rokonoknál, ismerősöknél és olcsó albérletben is. Végül senki nem fogadta be őket. Jelenleg egy családsegítő otthonban élnek. Igaz a családfőnek sikerült biztonsági őrként elhelyezkednie, egyelőre azonban esélyét sem látja annak, hogy valaha saját lakása legyen.

"Nagyon sok helyen laktunk és az ember egy idő után ebbe belefásul, elveszti itt a munkahelyét, elveszít mindenkit, és lelkileg és fizikálisan is megtöri az embert ez a vándorlás. De hát próbálunk azon lenni, hogy minél előbb rendeződjenek a dolgaink és a gyerekeket tudjuk normális környezetbe nevelni" - fogalmazott a hajléktalan Osztkár

Oszkárék tovább reménykednek és nyitottak arra a lehetőségre, amely fedél nélküli családoknak nyújtana szállást egy pest megyei faluban. Az új kormányprogram "befogadó falu" néven vált ismertté és kezdetben 20 hajléktalan család lakhelyét biztosítaná. A kabinet azonban a település várható tiltakozása miatt egyelőre titkolózik és nem kívánja megnevezni a kiválasztott falut.

A szakemberek egy része szerint azonban a megoldás nem a tűzoltás, hanem a kilátástalan helyzetek megelőzése lenne.

Pelle József, a Budapesti Módszertani Szociális Központ igazgatója: "Én egy kicsit szkeptikus vagyok, hogy szabad-e vagy kell-e vagy ez-e a megfelelő módszer, hogy olyan családokat vigyünk vissza a falura, akik egyébként ezen körülmények közül menekültek el. Nem tudom mi az elképzelés arra, hogy lesz megoldva a foglalkoztatás, az elhelyezésük és ki fogja fizetni a közüzemi számlákat, nagyon támogatnánk, hogy inkább a vidékről való elköltözést előznénk meg bármiféle támogatási programmal."

A hajléktalanok ellátására idén 100 millió forint jut az adófizetők pénzéből, jövőre ez az összeg a tervek szerint eléri az 500 milliót is.


Titok a hajléktalanokat befogadó falu neve

A kormány a tiltakozások elkerülése érdekében nem kívánja megnevezni azt a falut, ahová a közeljövőben hajléktalan családokat telepítenek. Az biztos, hogy a településen nagy a romák aránya és a munkanélküliség is. A költöztetés 20 családot érint majd.

Az új kormányprogram "befogadó falu" néven vált ismertté, és kezdetben 20 hajléktalan család lakhelyét biztosítaná. A kabinet azonban a település várható tiltakozása miatt egyelőre titkolózik, és nem kívánja megnevezni a kiválasztott falut.

"Én egy kicsit szkeptikus vagyok, hogy szabad-e, vagy kell-e, vagy ez-e a megfelelő módszer, hogy olyan családokat vigyünk vissza a falura, akik egyébként ezen körülmények közül menekültek el.

Nem tudom mi az elképzelés arra, hogyan lesz megoldva a foglalkoztatás, az elhelyezésük, és ki fogja fizetni a közüzemi számlákat. Nagyon támogatnánk, hogy inkább a vidékről való elköltözést előznénk meg bármiféle támogatási programmal" - vélekedik Pelle József, a Budapesti Módszertani Szociális Központ igazgatója.

A hajléktalanok ellátására idén 100 millió forint jut az adófizetők pénzéből, jövőre ez az összeg a tervek szerint eléri az 500 milliót is.

(Forrás:www.budapest.hu)