Január 13-án ismét a Nap-kelte Kereszttűz című rovatának vendége volt Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.

 

Műsorvezető: Jegyes-Tóth Kriszta

 

Mv.: - A Kereszttűz vendége tehát Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Jó reggelt ismét!

 

Tarlós István: - Csókolom.

 

Mv.: - Kérdező társaim Szalay-Tamás Lajos a Népszabadság.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Jó reggelt!

 

Tarlós István: - Jó reggelt kívánok!

 

Mv.: - És Szirmay Dávid, a Bors rovatvezetője.

 

Szirmay Dávid: - Jó reggelt!

 

Mv.: - Népszabadság munkatársa, Bors rovatvezetője. Jó reggelt nektek is!

 

Szirmay Dávid: - Jó reggelt!

 

Mv.: - Kezdjük talán a szmogriadóval, ez a legaktuálisabb. Bár ugye hallhattuk a hírekben, hogy ma reggel feloldották, tehát ma nem lesz semmiféle korlátozás. Szmogriadó esetén ugye bizonyos napokon bizonyos rendszámú autók közlekedhetnek, elvileg. Mert úgy tűnik, hogy erre az autósok azért nagyban fütyültek. Most ennek érdekében nyilván módosítani kell a KRESZ-t. Ez nem a főváros feladata, de a kérdés az, az adódik, hogy a főváros megtett-e mindent annak érdekében, hogy ne fulladjunk meg a szmogtól itt Budapesten?

 

Tarlós István: - Még egyszer jó reggelt kívánok mindenkinek! Ez így elég általánosan és rejtélyesen hangzik, hogy a főváros. A Fővárosi Közgyűlés módosíthatta az uniós szabályoknak megfelelően azokat a határértékeket, légszennyezettségi határértékeket, amelyeknek alapján könnyebb elrendelni egy szmogriadót. A szmogriadó elrendelése védelmi bizottsági elnöki minőségében a főpolgármester úr hatásköre, feladata és jogosítványa. Ezt tette ő meg valamikor vasárnap délelőtt, és voltaképpen elvben teljesen igaza volt. Amint a főpolgármester úr környezetvédelemben szigorúbb intézkedéseket próbál tenni, különösen, ha a városlakók egészségét védi ezzel, ebben minden támogatásra számíthat. Nem is azzal, azzal nem volt semmi probléma, hogy mit rendelt el és miért. A lebonyolítás körül akadt egy kis zavar, amiben nemcsak a főpolgármester úr és környezete a felelős, hanem, hanem azok is, akik a vonatkozó, kapcsolódó jogszabályokhoz nem nyúltak hozzá hónapok óta, a főpolgármester írásbeli kérése ellenére.

 

 

Szirmay Dávid: - Bocsásson meg, kialakult ott egy vita azzal kapcsolatban, hogy a szankcionálási lehetőségre felhívta-e a Főpolgármesteri Hivatal a figyelmet vagy sem. Demszky Gábor azt mondta, hogy miután megalkották ezt a szmogrendeletet, ők rögtön jelezték a kormány felé, hogy itt egyéb más jogszabályokat is módosítani kell. Ön pedig azt mondta, hogy Ön szerint Demszky Gáborék nem is küldtek semmifajta figyelmeztetést.

 

Tarlós István: - Ezt hol mondtam?

 

Szirmay Dávid: - Televízióban hallottam.

 

Tarlós István: - Nem mondtam ilyet. Azt mondtam, hogy kíváncsi vagyok, hogy elküldték-e időben ezt a levelet. Még novemberben....

 

Szirmay Dávid: - Hát akkor ez nem vonja kétségbe, hogy elküldték?

 

Tarlós István: - Még novemberben húsz napot adott erre a Fővárosi Közgyűlés. Nem volt világos egészen tegnapig, hogy a levél elment vagy nem ment el. Elment december 10-én, tehát 20 napon belül, és a főpolgármester semmilyen választ nem kapott rá. Sajnos ez azzal a következménnyel járt, hogy kicsit komolytalanná vált az intézkedés. Na most abban én érzem némi felelősségét visszamenőleg a főpolgármester úr gondolkodói körének, hogy komolytalanul lehet venni főpolgármesteri kéréseket. Ugyanis a szankcionálás lehetőségének hiányában, és ugye itt is nagy volt a bizonytalanság, senki nem volt vele egy egész napig tisztában, hogy lehet-e szankcionálni, hogyan és mikor. Még, még a rendőrség berkein belül is voltak kisebb bizonytalanságok. Ezt arra értem, nyilván Ön is tudja, hogy a Levegő Munkacsoport ásott aztán tegnap délután elő valamilyen miniszteri rendeletet, aminek alapján esetleg mégis lehet szankcionálni. De visszatérve a lényegre, szóval Budapesten azért kialakult egy szellemiség, aminek az volt a lényege, és ezt sulykolták évtizedes viszonylatban a városlakókkal, hogy nem mondja meg itt senki, hogy mit szabad, meg mit nem szabad. Majd kialakul a demokrácia magától, itt az a liberalizmus, ha mindenki azt csinál, amit akar, nincsenek tiltások. Hát most abban, hogy a Fővinform információi szerint tegnap semmit nem csökkent a gépkocsiforgalom a Főpolgármesteri Hivatal jelentésével ellentétben a korábbihoz képest, abban ez a szellemiség egy kicsit benne van. Megint kiderült, hogy kell valamennyi rend, kellenek mindenkire kötelező szabályok. Másik baj pedig az volt, hogy a tájékoztatás egy picit kapkodó volt. Tehát sokáig senki...

 

 

Szirmay Dávid: - Honnan származik az az információ, hogy 17 százalékkal csökkent a szmog?

 

Tarlós István: - Nézze, nem tudom, hogy ezt a Főpolgármesteri Hivatal hogyan és kivel mérte, mert csak egy számot dobtak a levegőbe. Van egy szervezet, a Fővinform, nyilván Ön is hallott róla, nekik megvannak a mérési módszereik több évtizedes távlatban. Ők kiadták a közleményt és nyilván Ön is láthatta az interneten, hogy nem csökkent a forgalom. Tekintettel arra, hogy más szervezetről nem tudunk, aki a fővárosban ilyet mérne, fogalmam sincs, hogy a profi szervezettel szemben a Főpolgármesteri Hivatal ezt az eufémisztikus adatot honnan vette, és egyáltalán hogyan mérték. Vegyük a kettő átlagát, és tételezzük fel, hogy a Fővinform tévedett, bár alapos okunk van az ellenkezőjét föltételezni, akkor is csak minimális mértékben csökkent a forgalom. Tehát megint kiderült, hogy mindenkire kötelező szabályok kellenek. Egyébként is az a főpolgármesteri intézkedés komoly, amelyiknek a végrehajtását valami garantálja. Ha nem, akkor kinek-kinek belátására van bízva, hogy akceptálja vagy sem. A tájékoztatásról pedig annyit, itt igazat adok a, tegnap belenéztem az ATV-be, ott van ez az Újságíróklub, igazat adok azoknak, akik azt mondták, hogy ki kellett volna idejében adni egy tájékoztatót a mentességek köréről. Meg kellett volna jelölni főpolgármester úrnak, megkérni az adott körülmények között a budapestieket, hogy hogy viselkedjenek az autósok. Sokáig senki nem tudta, kire vonatkozik a mentesség, mikortól kezdődik a moratórium. Tehát nem gondoltak például arra, hogy aki előző nap ott hagyta az autóját egy méregdrága parkolóhelyen, annak 24 órán keresztül fizetni kell majd az óránként 240 forintos parkolási díjat. Tehát nevezzük főpróbának a dolgot. Voltak a végrehajtásban komoly fennakadások és fiaskók, de alapvetően a főpolgármesteri intézkedés lényegét és üzenetét tekintve pozitívan értékelendő.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Képviselő úr, ezt a rendeletet Ön betartotta, be tudta tartani, be akarta-e tartani?

 

Tarlós István: - Számítottam a kérdésre.

 

Szalay-Tamás Lajos: - De azért kérdezem, mert ugye...

 

Tarlós István: - Természetesen betartottam, általában úgy vagyok vele, hogy a, nem az adott kérdésre értem, de még ha indulatok is vannak bizonyos dolgok miatt valakiben, ha én nem tartom be, akkor hogy várjuk el a választóktól, hogy betartsák. Én autóbusszal és metróval közlekedtem tegnap egész nap.

 

Mv.: - Egyetért egyébként például azzal, azt hiszem, hogy MDF-es, fővárosi MDF-es javaslattal, hogy amikor korlátozzák bizonyos rendszámú autók közlekedését, akkor azok a sofőrök a forgalmijuk bemutatásával a BKV-járműveken közlekedhessenek?

 

Tarlós István: - Nem, itt a főpolgármesterrel értek egyet. Ez igazságtalan lenne azokkal szemben, akik egész évben bérlettel közlekednek és megvásárolják. Parkolási rendet kell ilyenkor átalakítani, például az előbb említettek miatt. És annyit tehet minden autós a közért, hogy ezeken a napokon önmérsékletet tanúsít. Én egyébként azt mondom, hogy kellenek szankciók, mindenkire kötelező szabályok betartásának kényszere nélkül az emberi együttélés szabályait fogják betartani. Elég ehhez egy viszonylag szűk réteg. Vannak erről tapasztalatok, ezért koszosak, kutyapiszkosak a játszóterek. Ezért van a közterületeken a szemét. Ezért vannak a közterületi afférok, mert kialakult egy olyan szűk réteg, amelyik nem hajlandó, és nem is akarja figyelembe venni az emberi együttélés szabályait.

 

 

Szirmay Dávid: - Bocsásson meg!

 

Tarlós István: - És ebből, higgyék meg, hogy elég négy-öt százalék, hogy megkeserítse egy nagyváros életét.

 

Szirmay Dávid: - Hagy, hagy vitatkozzak Önnel. Ön azt mondja, hogy egy szűk réteg, éppen ezért kér önmérsékletet, mondjuk adott esetben egy szmogriadó esetén. Mikor beszélhetünk szűk rétegről, ha a legutolsó hírek szerint az M0-áson a sebességmérő rendszer tesztelésekor pár óra alatt 12 ezer fényképet csinált a kamera. Hol várhatunk el akkor önmérsékletet mind a közlekedésben, mind a társadalmi együttélésben, hogyha ilyen tömeges mértékű szabálysértések történnek?

 

Tarlós István: - Nem is vitatkoznék Önnel. Ez is egy nagyon fegyelmezetlen megnyilvánulás, mégsem említeném egy kategóriában a közterületi inzultusokkal, az állandó...

 

Szirmay Dávid: - A morál azért hasonló.

 

Tarlós István: - ... borzasztó szemetelések. Szerkesztő úr is most tulajdonképp akarva-akaratlanul engem erősít. Ezért mondom azt évek óta, aminek főpolgármester úr sose szokott örülni, hogy ebben a városban nagyobb rend kell, nagyobb fegyelem. Ehhez kell néha a túlnyomó többség érdekében tiltani is tudni, nem szitokszó a tiltás. Az a dolog lényege, hogy egy ekkora nagyvárosban mégiscsak alapvetően a többségi érdekeknek kell érvényesülniük.

 

Mv.: - Nem tudom, hogy a szmogriadóval kapcsolatban kollégáimnak van-e még kérdésük. Akkor szerintem lépjünk tovább. Ugyanis van még egy fontos témakör. A Fidesz, hát nem is tudom, 15 év után úgy tűnik, hogy újra átszabná főváros, Budapest kétszintű közigazgatási rendszerét. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseit Ön és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a Magyar Hírlap hasábjain hozta nyilvánosságra, tette közzé. Melyik modellt tartaná a legkívánatosabbnak Budapest számára?

 

Tarlós István: - Nemcsak a Magyar Hírlapban, ezt számunkra is váratlan módon felkapta a sajtó és a média ezt a témát. Én árnyaltabban fogalmaznék annál, hogy a Fidesz átszabná. Nem egészen erről van szó, főpolgármester úr dobta be tulajdonképp a témát a köztudatba, legutóbbi időben nem is egyszer. Méghozzá neki konkrét javaslata is volt. Az, hogy a kerületeket szüntessék meg, degradálják az elöljáróságok szintjére. A motivációjával egyetértek, az indítékaival itt is egyetértek. Lehetetlen állapot, hogy 24-felé forgácsolódnak az akaratok, a stílusok, a módszerek és a pénzügyi források is. Tarthatatlan állapot, hogy egy 1,7 milliós városban 700 képviselő tevékenykedik, 24 polgármester és 55 alpolgármester. Így egy várost nem lehet irányítani, egységessé tenni, üzemeltetni, pláne ésszerűen fejleszteni.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Ezt a fideszes polgármesterek is így gondolják? Beszéltek velük róla előtte?

 

Tarlós István: - Természetes, most is lesz egy összejövetel. Szerkesztő úr, nem az a mi célunk, hogy itt idegesítsünk embereket, vagy esetleg bármilyen gondolkodói körön belül jópofa módon ellentéteket és feszültségeket szítsunk. Éppen ezért kezdtem azzal, és most is nagyon erősen hangsúlyoznám, hogy például a kerületi polgármesterekkel való egyeztetés nélkül nem tartjuk érdemesnek elkezdeni dolgozni. Itt arról van szó, hogy főpolgármester úron kívül éppen a szocialisták, nem is akármilyen szinten, legutóbb Lendvai Ildikó frakcióvezető asszony nyilatkozott ebben a kérdésben. Nem egyszer felvetették már a közigazgatási átalakítás szükségességét. Én még kerületi polgármesterként Derce Tamással együtt szintén sokszor beszéltem erről, és mondhatjuk azt, hogy aki a politika, különösen a várospolitika közelében van, az régóta tudja, hogy a magyar, de különösen a budapesti közigazgatási rendszer átszervezésre szorul. Budapest az egyetlen olyan önkormányzat, amelyik egyként teljesen másképp működik, mint az ország másik 3190 önkormányzata. A kétszintű közigazgatás Budapesten gyakorlatilag nem vált be. 1990 és '94 között volt még egy úgynevezett fővárosi törvény. Azt az információt még abból az időből datálódó, én már az első ciklusban is polgármester voltam, így emlékszem erre a fővárosi törvényre, főként, ha nem is kizárólag, de elsősorban főpolgármester úr igénye alapján megszüntették. Azóta aztán különösen nem működik ez az önkormányzati törvény és a kétszintű önkormányzatiság Budapesten. Mi nem javaslatot tettünk, hanem egy elemzést végeztünk Kósa Lajossal és egyszerűen összeszedtük és egymás mellé tettük azokat a lehetőségeket, alternatívákat, amik elvileg, amiknek a megvalósítására elvileg mód van és már itt vagy ott különböző időpontokban felmerültek, de egyik mellett sem tettük le a voksot. Most úgy érezzük, hogy a szocialistáknál van a labda. Főpolgármester úr szólt, mi is jeleztük, hogy gondolkodunk a kérdésen. Várjuk a szocialisták reakcióit, javaslatait. Most ki fog derülni, hogy komolyan gondolják-e, hogy ők is át akarják alakítani ezt az alig-alig működő közigazgatási rendszert.

 

Szirmay Dávid: - Vasárnap volt egy időközi országgyűlési választás a Ferencvárosban, ahol a fideszes jelölt meggyőző fölénnyel győzött. Hozzátéve, hogy nagy érdektelenség mellett, mellett zajlott a választás, nagyon alacsony volt a részvétel, és ennek kapcsán a szocialista jelölt, ha jól emlékszem úgy fogalmazott, hogy ez az alacsony részvétel, ez a demokrácia halála. Ezzel Ön egyetért?

 

Tarlós István: - Hát ebben a formában semmiképp sem tudok egyetérteni vele. Ez az érdektelenség sok mindennek szól. Én nem a demokrácia halálának mondanám, hanem olyan figyelmeztetésnek, ami a nálunk meghonosodott, vagy legalábbis utóbbi években megerősödött, de demokráciaértelmezésen való elgondolkodást teszi szükségessé.

 

Szirmay Dávid: - De ez mindenkinek szól?

 

Tarlós István: - Parancsol?

 

Szirmay Dávid: - Ez mindenkinek szól Ön szerint?

 

Tarlós István: - Nézze, én nem vagyok híve ennek az örökös összemosásnak. Természetes, hogy van hiba az ellenzék magatartásában is. A választók esetében is annyit mondhatunk, hogy aki nem egy el négyévenként kétszer, nem szánja rá a fél órát az elveszíti a panaszkodáshoz való jogát. Tehát kritikákat minden irányban meg lehet fogalmazni. De ennek a mértékű és erőltetett általánosításnak, ami a médiabeszélgetéseken is gyökeret vert az utóbbi időben, nem vagyok híve, mert ez nem életszerű. Egyelőre Magyarországon is vannak törvények, a közfeladatok ellátásának vannak címzettjei, így elsősorban mindenekelőtt és nagyságrendileg jobban súlyozva, mint a többi egyéb réteg esetében. A kormánynak, a parlamentnek, a fővárosban a városvezetésnek van felelőssége a közfeladatok ellátásában. Ezzel egyenrangúvá tenni akár az ellenzék, akár a választók felelősségét vagy érdektelenségét, nonszensz és képtelenség. Ez a kísérlet sokáig nem tartható fenn életszerűen.

 

 

Szalay-Tamás Lajos: - Frakcióvezető úr, két, két apró dolog időközi választás kapcsán. Az egyik az, hogy mit gondol a Jobbik megerősödéséről? Ez jó-e, nem jó-e? Kettő pedig, ha már időközi választás, azt nyilatkozta nemrég valahol, hogy a Fidesz a fővárosban soha nem volt még ilyen erős, és ugyanebben az interjúban, talán a Népszavának tetszett adni nem olyan régen, rákérdeztek arra, hogyha főpolgármester lesz, akkor tartja-e még azt az ígéretét, hogy majd egy szocialista alpolgármestert választ maga mellé? És mondta, hogy igen. Ez jelenti azt, hogy Ön már biztosan tudja azt, hogy Ön lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje majd?

 

Tarlós István: - Ki tudhatja ezt biztosan?

 

Szalay-Tamás Lajos: - Hát, ha így nyilatkozik, akkor lehet, hogy tudja.

 

Tarlós István: - Nézze, egy konkrét kérdésre konkrét választ illik adni.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Tegye meg.

 

Tarlós István: - Nem én, nem én hozakodtam elő ezzel a kérdéssel, hanem egy újságíró. Erre mondtam én azt, hogy senki se lehet semmiben biztos. Ismerünk bizonyos felméréseket, vannak bizonyos megállapodások, van ennek a két és fél évnek egy története, hogy mi lesz egy, jó egy év múlva a jelöléseknél, ezt senki nem tudhatja. Se a mi gondolkodói körünkben, se máshol. A jelölésnek van egy hivatalos menete.

 

Mv.: - Na jó, de hát itt... Demszky Gábor tudni véli, mert ő azt mondta, azt nyilatkozta, hogy nem Ön lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje. De ha az lesz, akkor sem lesz....

 

Tarlós István: - Nézze, ezekről a dolgokról nem szívesen beszélek. Demszky Gábor nekem 2006-ban azt mondta, hogy 2007-ben már nem te leszel a frakcióvezető, majd megismered ezeket. Sok minden mást is mondott Demszky Gábor, ami nem úgy lett. Észrevettem, és észrevettük azt, hogy ezeket a kijelentéseket boldogan ismétlik egyes újságírók is. Ilyen utcába én nem szívesen mennék bele. Nem tudom, mik ezeknek a kérdéseknek a céljai. Sokszor fölvetik ugye ezt az állítólagos Tarlós-Pokorni ellentétet is, holott a fővárosban legalább ilyen alapon, nem teszem hozzá, hogy még inkább lehetne Demszky-Hagyó ellentétről is beszélni. Mondom, ilyen alapon, mi mégsem emlegetünk soha ilyeneket. Nyilvánvaló, hogy ezek mögött a kérdések mögött nem kell paranoiásnak lenni, hogy szándékokat tételezzünk fel. Ezzel nem érdemes foglalkozni. Arra a konkrét kérdésre, hogyha így lesz, akkor továbbra is választana-e szocialista alpolgármestert, arra az a válaszom, hogy amennyiben ez így alakulna, akkor igen. Közös felelősségvállalással lehet csak ezeket a meglevő feszültségeket és ab ovo szembenállásokat tompítani, ha van közös felelősségvállalás, lehet előrelépni, ha nincs, akkor marad ez a szellemiség. Ezekkel a fogalmazástechnikákkal...

 

Szirmay Dávid: - Ki az a szocialista személyiség, akit el tud képzelni mondjuk alpolgármesterként?

 

Tarlós István: - Hát nem gondolja szerkesztő úr, hogy túlságosan előreszaladunk az időben? Itt már túl sok a ha.

 

Szirmay Dávid: - Hát az előbb is, előbb is ott volt a ha.

 

Tarlós István: - Ne beszéljünk erről többet, majd meglátjuk.

 

Szirmay Dávid: - Bocsásson meg, Ön mondta, hogy egyenes kérdésre egyenes válasz.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Nem válaszolt a kérdésemre viszont.

 

Tarlós István: - Nem, mert egy kicsit Önök is belemerültek ennek a feszegetésébe.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Bocsásson meg, Pokorni Zoltán nevét Ön mondta, nem én.

 

Tarlós István: - Nyilván a Fidesz elnöksége pont Demszky Gábor fogja megkérdezni, hogy ki legyen az ő jelöltje vagy jelöltjei. Ugye maga is nevet ezen, hogy mennyire nem életszerű. Demszky Gábornak ebben a világon semmi beleszólása nincs. Neki azon kéne gondolkodni, hogy ő jelölt lesz vagy nem. Össze-vissza beszél. Hol azt mondja igen, hol azt mondja, hogy nem. Azért rimánkodott már 2002-ben, hogy nem indul többet, csak nevelhesse ki az utódát, és most ebben a ciklusban is minden alkalommal mást nyilatkozik. Hol azt, hogy gondolkodik rajta, hol azt, hol azt, hogy nem, hol azt, hogy igen. Foglalkozzon ő saját magával. A Jobbikra vonatkozó kérdésére....

 

Szalay-Tamás Lajos: - Minek tulajdonítja, hogy így megerősödött ez a párt?

 

Tarlós István: - Parancsol?

 

Szalay-Tamás Lajos: - Minek tulajdonítja, hogy megerősödtek ennyire?

 

Tarlós István: - Hát vissza kéne kérdeznem, mert erről én se tudok sokkal többet, mint Ön. Nem vagyok napi konzultációs viszonyban a Jobbikkal, akik a radikális, jobboldali radikalizmus hívei, azok szemében ez nyilván pozitív eredmény, a többiek nyilván elgondolkodnak rajta. Nézz, én nem vagyok a Jobbik közelében, ugyanakkor annak se vagyok híve, hogy állandóan naponta elhatárolódjunk valamitől vagy valakiktől. Engem is szoktak felszólongatni hetente ilyen elhatárolódásra. Úgy gondolom, hogy nekem is van programom. Van egy politikai múltam, van egy életvitelem, ami eléggé nyitott. Ez éppen eléggé elhatárol engem azoktól, akiké más. Semmi szükség nincs ilyen látványos és demagóg megnyilvánulásokra és arra, hogy mindig valakibe belerúgjunk, ha kell, ha nem. Csak azért, hogy bizonyos retorikai elvárásoknak eleget tegyünk.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Én nem kértem, én csak azt kértem, hogy elemezzük azt, hogy miért erősödtek meg ennyire?

 

Tarlós István: - Nem tudom elemezni szerkesztő úr, mert én nem gondolkodtam ezen, hogy a ferencvárosi pótválasz, időközi választáson miért erősödött meg a Jobbik. Nyilván van ennek valami oka, amit azoknak is érdemes lenne elemezni és a saját viselkedésükben is egy kicsit kutakodni, akik állandóan csak egyoldalú bírálatokat fogalmaznak meg. Lehet, hogy egy radikalizálódó vagy radikális erő azért erősödik, mert a másik oldalon olyan brutális hibák jelennek meg, amelyek már egy nagyon jelentős gondolkodói körben ellenszenvet keltenek. Érdemes lenne például erre is gondolni.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Csak azért kérdeztem....

 

Tarlós István: - Mert Ön is tudja, hogy nem mindig valami mellett, hanem valami ellen szavaznak. Lehetséges, hogy ez a szimpátia nem konkrétan a Jobbiknak szól, hanem bizonyos ellenszenvet táplál már a lakosság egyre szélesedő rétege azzal a liberálisnak mondott, de a liberalizmushoz semmi köze nincs egyébként valójában, politikával szemben, ami a budapesti szellemiségben megjelenik. Én nem mondom, hogy ez van, de például érdemes lenne erre is gondolni ahelyett, hogy állandóan csak ugyanazt ismétlik. Még akkor is, ha van igazságtartalma.

 

Szirmay Dávid: - Ismét felkapta a politika a hajléktalanok ügyét.

 

Tarlós István: - Volt még egy kérdés, ami elmaradt.

 

Szirmay Dávid: - Bocsánat.

 

Tarlós István: - A középső kérdés, nem tudom...

 

Mv.: - Mind a hármat kimerítettük.

 

Szalay-Tamás Lajos: - Hagyjuk igen.

 

Szirmay Dávid: - Szóval hajléktalanok. Az utóbbi időben a politika ismét elővette a hajléktalanok ügyét. Nagyon sok a fagyhalál eddig a télen, és bár a többségében fedéllel a fejük fölött élő emberek fagytak meg és csak a negyede volt hajléktalan, óhatatlanul ismét elővették azt, hogy a hajléktalan-ellátás elsősorban mondjuk itt a fővárosban is miként alakuljon. Önnek a főpolgármester-jelölti kampányában hangsúlyos szerepet kapott a hajléktalanok kezelése, kérdése. Ebben a helyzetben mit tenne?

 

Tarlós István: - Fölösleges hozzátenni azt a bevezetőt, hogy ebben a helyzetben. Nem csak kritikus helyzetekben kell elkezdeni gondolkodni. Elmondtam egyébként, hogy - és itt tegyük hozzá, a főpolgármester úr '91-ben mit ígért, két év alatt, három év alatt oldja meg a hajléktalan kérdést. Sétáljon el a Városház utcába, ott majdnem pontosan szemben a főpolgármester úr hivatali ablakával, ott vannak egy kapualjba bevackolva ebben a hidegben is a hajléktalanok. Ennek több mint jelentős az üzenetértéke. Az a legnagyobb probléma, hogy senki nem védi meg őket. Most is olvashatta, a legnagyobb hidegben is vannak üres helyek a hajléktalanszállókon és ezt próbáltam nyomatékosítani két éve is. Kellenek tehát férőhelyek. Itt hozzáteszem zárójelben, ideje lenne koedukált szállót is létesíteni, hiszen ezek között az emberek között is vannak párok, akik például azért nem mennek be a szállókra, mert elszakítják őket egymástól. Férőhelyek kellenek, étkeztetés, orvosi ellátás, gyógyszerek.

 

 

Szirmay Dávid: - Biztonság.

 

Tarlós István: - És ami hiányzik tartósan, a biztonság. A kampányban is, de most is, nincs néhány napja, az óbudai Péter Pál templom előtt is tanyázik néhány hajléktalan, én odajárok misére. Most is beszélgettem velük, elmondtam nekik, szívesen beviszem őket a máltaiakhoz vagy bárhova. Félnek, mert a biztonságukról nem gondoskodik senki.

 

Mv.: - Frakcióvezető....

 

Tarlós István: - Ezért vannak üres férőhelyek, megint a rend hiánya. Ha a biztonságukról hatóságilag gondoskodnak, nem verik össze őket, a kis vagyonkájukat nem lopják el folyton, akkor be fognak menni a szállóra. Vagy aki akkor se megy be - hozzáteszem, a munkaképesek, a fiatalabbak számára közmunkákat is kellene szervezni - azokat a hatóságilag el kell távolítani azokról a frekventált pontokról, ahol egyszerűen akadályozzák a város rendeltetésszerű használatát. Mert ezek nem állapotok.

 

Mv.: - Frakcióvezető úr!

 

Tarlós István: - Végül is nem azért vannak aluljárók, pályaudvarok, hogy a konszolidált lakosság ne tudja használni azokat.

 

Mv.: - Másodpercek, percek néha úgy tűnnek, hogy gyorsabban peregnek. Köszönöm szépen, hogy itt volt.

 

Tarlós István: - Én is köszönöm. Szép napot kívánok!

 

Tarlós István Online - Budapest Online

Szólj hozzá a Budapest fórumon!