Az állam fizet a Budapesti Sportcsarnok (BS) leégésekor károsult vásározóknak az ítélőtábla jogerős határozata szerint, arról azonban ebben az eljárásban sem született döntés, hogy ki felelős a tűzesetért - mondta el a felperesek ügyvédje az MTI-nek pénteken.

"A kártérítés jogalapját illetően a Fővárosi Ítélőtábla a felperes BS Tűzkárosultjaiért Egyesületnek adott igazat április 2-án. A kamatokkal együtt mintegy félmilliárdos kereset összegszerűségét illetően új eljárásban dönt majd a bíróság" - mondta Horváth Péter. A felperesként fellépő egyesület 99 károsultat tömörít. Arra a kérdésre, a perben kiderült-e, hogy végül is személy szerint kik tehetők felelőssé az adófizetők tízmilliárdjait felemésztő tűzesetért, az ügyvéd csak annyit mondott: ennek az eljárásnak nem ez volt a feladata.


Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a kártérítés jogalapját azért ítélték meg a bíróságok, mert a per adatai alapján megállapítható volt a BS üzemeltetőjének súlyos mulasztása, szabályszegése a tűzvédelem terén. Mi több, kiderült az is, hogy vásár tartására érvényes használatba vételi engedélye sem volt az intézménynek. Az ügyvéd kérdésre hozzáfűzte: egyes hírek szerint gazdasági kényszer húzódott meg a szabálytalanságok mögött. A BS-nek évek óta tervezett bevétele volt a karácsonyi vásár árusaitól beszedett összesen több száz millió forintnyi bérleti díj, ami az intézmény költségvetésének 15-20 százalékát is kitehette.

A BS 1999. december 15-i leégése miatt egy gyertyaárust gyanúsított közveszély-okozással a rendőrség. Eszerint egy égve felejtett gyertya okozta a stadion pusztulását. Az ügyészség azonban 2000 szeptemberében megszüntette a nyomozást, mert nem voltak bizonyítékok, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A sportminisztérium politikai államtitkára 2000 novemberében
bejelentette, hogy kormánydöntés alapján 191 millió forintot fizetnek ki károsult kereskedőknek.

A tárca nem kártérítést nyújt, hanem az állam nevében méltányosságból kifizeti a sportcsarnokban bennégett és dokumentumokkal igazolt árukár egyharmadát. Ennek feltétele, hogy a kereskedőknek le kell mondaniuk a Népstadion és Intézményeivel szembeni, a sportminisztérium szerint alaptalan kártérítési pereskedésről - hangoztatta akkoriban az államtitkár, aki elmondta azt is, hogy a 313 károsult közül 184-en fogadták el az állam ajánlatát.

Az alperest képviselő Andrási László ügyvéd az MTI-nek elmondta: az új eljárásban már a felperessel közösen kérték fel a szakértőt. Amennyiben pedig a bizonyításon túl egyéb - a fizetés mértékével és módjával kapcsolatos kérdésekben is - konstruktívan tudnak együttműködni a felek, nem kizárt, hogy sikerül egyezségre jutni. Hozzátette, hogy ezen az eljáráson túl még van további öt kártérítési per, ám ott kisebbek a követelések, és hamarabb lezárulhat az eljárás.

A BS-tűz felelőseire vonatkozó kérdés kapcsán az alperes ügyvédje annyit mondott: ennek tisztázásához további vizsgálatokra van szükség, amelynek keretében annak a cégnek a tevékenységét is értékelhetik, amelynek az intézmény tűzvédelméről kellett gondoskodnia. A kártérítési perről a 99 károsultat tömörítő egyesület jogi képviselője az MTI-nek elmondta: a keresetben összesen 326 millió forint és járulékainak megfizetésére kérték kötelezni a fenntartó Népstadion és Intézményei jogutódját, a Sportfólió Kht-t. A vásározók kára 200-300 ezer forinttól a 6-7 millióig terjed.

A Fővárosi Bíróság tavaly decemberben első fokon megállapította a sportminisztérium által felügyelt, állami tulajdonú kht. felelősséget és megítélte a kártérítés jogalapját. Az alperes fellebbezése nyomán a Fővárosi Ítélőtáblára került az ügy, ahol április 2-án lényegében helybenhagyták az
elsőfokú döntést. A kárfelelősséget megállapító ítéletek indoklása kimondta például azt, hogy hiányzott a BS sport- és kulturális rendezvényekre vonatkozó használatba vételi engedélyének olyan jellegű kiegészítése, amely szerint az intézményben vásár is tarható. Ennek érdekében az üzemeltetőnek a fővárosi főépítészi irodához kellett volna fordulnia. Az iroda pedig az érintett szakhatóságok, így például a tűzoltóság, az ÁNTSZ bevonásával kellett volna,
hogy döntsön a használatba vételi engedély módosításáról, mindez azonban elmaradt.

A BS-ben az érvényes tűzvédelmi szabályok tiszteletben tartásával gyakorlatilag képtelenség lett volna vásárt tartani - összegezte a felperes
ügyvédje. Az eljárás tanulságait sorolva hozzátette: a tűzveszélyes áruk egy részét egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben lett volna szabad
bevinni a BS-be, továbbá úgynevezett tűzszakaszokat, azaz éghetetlen tűzfalakat kellett volna bizonyos térközönként kialakítani. A tűzjelző rendszer sem volt megfelelő, hiszen a berendezések az előírásban szerelő 15 méter helyett 40 méter fesztávolságúak voltak. Szabályellenes volt az is, hogy éjszaka kinyitották a BS tetejét, és az épületben nem volt egyetlen tűzvédelemre kiképzett személy sem, csupán vagyonőrök, takarítónők és villanyszerelő. A leégett épület helyén 2003-ben nyílt meg a sportaréna.


www.budapest.hu