Eddig közel húszezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét az Országos Választási Iroda (OVI) világhálós honlapján hétfőn délelőttig közzétett adatok szerint; ez mintegy öt százaléka a 2001. évi népszámláláson magukat nemzetiségnek vallóknak.

A 13, Magyarországon bejegyzett kisebbség közösségeihez tartozók június 1. és július 15. között kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi őszi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik ebben az időszakban kérik a névjegyzékbe vételt.

Az OVI-hoz beérkezett adatok szerint a legtöbben, 10 122-en a cigány, 5312-en a német, 1810-en a szlovák, 1062-en a horvát, 417-en a román, 252-en a lengyel, 205-en a szerb, 164-en a szlovén, 146-an a görög, ugyanennyien az örmény, 108-an a bolgár, 64-en a ruszin és 11-en az ukrán nemzetiség jegyzékébe kérték felvételüket.

Számtalan településen eddig egyetlen magyar választó sem jelentkezett, más településeken pedig kiugróan magas egy-egy nemzetiséghez tartozók aránya.

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak. A legtöbben a cigányok: közel 206 ezren, míg a legkevesebben az örmények: 1165-en.

A kisebbségi választói névjegyzékek - eltérően az országgyűlési választási jegyzéktől - nem nyilvánosak, és azok nem is vásárolhatók meg. A múlt évi törvénymódosítás óta most első alkalommal állítanak össze kisebbségi névjegyzéket. Korábban minden választójogosult szavazhatott kisebbségi jelöltre. A most októberben tartandó választáson, amely egy időben lesz az önkormányzati választásokkal, településenként egy - indokolt esetben több - szavazókört állítanak fel. A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.

(Forrás:www.budapest.hu)

Szóljon hozzá!