Aki családi házban él, tudja, hogy egy ház sosem “készül el”, vagyis hiába jelentjük készre, mindig lesz valami, amit meg kell csináltatni, el kell végeztetni. De azért különbséget kell tenni a ráncfelvarrás, hibajavítás, kiegészítés és a házfelújítás között. Egy alapos felújítás során érdemes globálisan gondolkodni, vagyis vegyük sorra, mit szeretnénk felújítani, majd a munkavégzés prioritási rendjét már a vállalkozókkal szedjük össze.

Egy házfelújítás, lakásfelújítás számtalan olyan kihívást rejt, amire jobb előre készülni. Nemcsak anyagilag, de érzelmileg, lelkileg is kimerítő folyamat a felújítás, főleg akkor, ha bent lakunk az épületben, míg a felújítás zajlik. Hogy mikor vágjunk bele? Ezt is nehéz egyetlen ökölszabály mentén meghatározni. Az biztos, hogy például amennyiben túl sokat költünk fűtésre, mert rossz a szigetelés, érdemes ebben az irányban lépéseket tenni. A nyílászárók esetében is fontos, hogy ha rosszul zárnak, korhadtak, szuvasak, nem érdemes sokat hezitálni, cseréljük ki. Természetesen vannak olyan munkafolyamatok, amik időjárásfüggők, illetve amelyek következtében egyéb munkákat is el kell végezni. Pl. a fűtésszerelést gyakran festés követi vagy a homlokzati szigetelés színezés nélkül ugyancsak fél munka.  

1.Szigeteljük a tetőteret! 

Bár a felújításról sokaknak elsőre az esztétikai beavatkozások jutnak eszükbe, burkolatcsere, festés, esetleg a helyiségek elosztásának átszervezése, alapvetően fontos a megfelelő energetikai hatékonyság kialakítása. Ennek egyik alapköve a jól szigetelt otthon. Amennyiben önálló házunk van, “egyszerűbb” a történet, szigetelnünk kell a homlokzatot, a lábazatot és a födémet vagy a tetőteret, ha utóbbit beépítettük, be fogjuk építeni. Minden terület közül talán a legfontosabb a tetőtér szigetelése, hiszen A födém és a tetőtér szigeteléséhez a legcélszerűbb a fújható szigetelés: kitölti a réseket, csökkenti a hőhidak kialakulásának lehetőségét, növeli a komfortfokozatot, ráadásul gyorsan és hatékonyan el lehet végezni a munkát, nem keletkezik szennyeződés, felesleg.

A homlokzat szigetelésénél a táblás kiszerelésű hungarocellel érdemes dolgozni, viszont amennyiben vályogfalú házat újítunk fel, ne a hungarocell, hanem a kőzetgyapot mellett döntsünk, mivel a hungarocellnek (vagy eps-lapnak) bár kiváló hőszigetelő adottságai vannak, kifejezetten rossz a páraéteresztő-képessége, a vályog viszont szépen magába gyűjti a nedvességet és ha nem tudja elpárologtatni a hungarocell lemezek miatt a külső falon, akkor belül kezd el nedvesedni, penészedni a falunk, aminek később akár statikai következményei is lehetnek. A homlokzat szigetelésénél a tetőtér szigeteléshez hasonlóan javasolt szakembert hívni, mivel jó néhány olyan terület van, amit el lehet rontani. Az egyik ilyen jellemző hiba, hogy vékonyabb rétegű szigetelőanyagot visznek fel, mint amit előírtak. Ezzel a legnagyobb gond, hogy a szigetelőanyag annál hatékonyabb, minél vastagabb. Vagyis hiába pakoltunk fel 5 centi hungarocellt a falra, nem fogjuk elérni azt a hatást, amit elvárunk a szigeteléstől. Újabb 10 centi felragasztásához pedig újra el kell végezni ugyanazt a munkát. Nem éri meg tehát spórolni a szigetelőanyagon. Ugyancsak sűrű hiba, hogy nem készítik elő elég alaposan a falazatot a szigetelésre, marad rajta vizesedett, hólyagosodott felület. Ilyen esetben a szigetelés felhelyezése után akár pár éven belül számíthatunk rá, hogy leválik a falról a szigetelés, vagy vizesedni, nedvesedni kezd alatta a fal. 

2.Ha szükséges, cseréljük le a tetőt

Ha a tető cserepei elöregedtek és a tetőlécek, gerendázat is korhadt, akkor érdemes tetőcserét fontolóra venni. Ha a tető jó állapotban van, de hiányzik a szigetelés, akkor ezt pótolni kell. Teljes tetőcsere szükséges, ha a tető rossz állapotban van, vagy ha terveink között szerepel a tetőtér beépítése és a jelenlegi tetőforma (sátortető) nem megfelelő. Egy 100-120 négyzetméteres családi ház esetében a teljes tetőcserének általában körülbelül 8-10 millió forintba kerül. Természetesen az ár sok tényezőtől függ, például a cserép minőségétől, a szigetelőanyagtól és attól, milyen jellegű tetőt szeretnénk. Fontos megjegyezni, hogy mindenképpen szigetelnünk kell a tetőt, ha a tetőtér beépítését tervezzük. A tetőszigetelés legkényelmesebb és hatékonyabb módszere a fújható szigetelés.

3.Cseréljük ki a nyílászárókat

Ha a régi fa vagy műanyag nyílászárók elhasználódtak, érdemes fontolóra venni azok cseréjét. A fa nyílászárók nedvesség hatására vetemedhetnek, és ha nem gondoskodunk rendszeres ápolásról, mázolásról, akkor szuvasodhatnak vagy korhadhatnak. Az üvegszerkezet is idős lehet, esetleg sérült, ezért érdemes fontolóra venni a javítást vagy cserét. Ugyanakkor, ha a nyílászárók még jó állapotban vannak, de a tömítés vagy a vasalat hibás, akkor egy ablak-ajtó felújítással olcsóbban megúszhatjuk a teljes cserét. A nyílászárók cseréjének ára függ az ablakok méretétől, típusától (nyíló, bukó stb.), az üvegszerkezet bonyolultságától és a profil anyagától. Érdemes mindig naprakész információt kérni a munkadíjról is, mivel könnyen változhatnak az árak rövid idő alatt. Ha a nyílászárók cseréjét szakszerűen végzik, sok ezer forintot spórolhatunk az energiaárakon. Természetesen ehhez szükséges, hogy a szigetelés is megfelelő legyen, és előnyös, ha a fűtéstechnika korszerű és energiatakarékos. Általában 20-25 év elteltével érdemes újraértékelni a nyílászárók cseréjét vagy felülvizsgálatát.

4.Korszerűsítsük a fűtéstechnikát

A fűtéstechnika korszerűsítése megint egy olyan terület, amit érdemes belekomponálni a felújítási munkálatokba. Sok irányban lehet gondolkodni ezen a területen, például lecserélhetjük a konvektoros fűtésrendszerünket kondenzációs gázkazánra, amellyel fűtőtestekben, esetleg padlófűtésben tartjuk melegen a keringetett hőátadó folyadékot, gondolkozhatunk hőszivattyúban (a fűtés hatékonyságához erősen javasolt a padlófűtést, falfűtés, esetleg nagyméretű radiátorok alkalmazása, mivel alacsonyabb hőfokra tudja felmelegíteni a fűtésrendszert, mint egy gázkazán). A hőszivattyút működtethetjük H-tarifáról, így nem lesz annyira drága az elektromos fűtésünk. A fűtés-hűtéstechnika egyik hatékony eszköze a fan-coil (hűtő-fűtő, klímaradiátor-szerű eszközök), amit szintén működtethetünk hőszivattyúról. Pár éve még a napelemes rendszerről üzemeltetett elektromos fűtés számított a legokosabb korszerűsítésnek, ám amióta nem lehet csatlakoztatni a házi napelemes rendszert az elektromos hálózathoz (illetve az elszámolás átalakul szaldósról havi szaldósra vagy bruttó elszámolásra), már nem éri meg. A fűtésrendszerek anyagára folyamatosan nő (elsősorban a réz miatt), érdemes aktuális árajánlatot kérni. Azért érdemes nyomonkövetni a változásokat, mert 2024-ben elképzelhető, hogy megyétől függően újra csatlakoztatni lehet a hálózathoz a visszatápláló napelemes rendszereket is.     

5.Hogyan spóroljunk, ha mesterrel dolgoztatunk és nem magunk végezzük el a munkát?

Az egyik módja a spórolásnak, ha megbízható és tapasztalt szakembert választunk, akinek van referenciája. Egy rosszul elvégzett munka ugyanis további költségeket jelenthet a hibák kijavításával (másik szakemberrel való javíttatással). Fontos, hogy ne hagyatkozzunk például egy 5 éves garanciavállalásra, ha a cég maga még nem működik legalább 5 éve. Ha nagyobb beruházást vagy felújítást tervezünk, próbáljunk alkudni az áron, bár ne várjunk csodákat. Megéri generálkivitelezővel felújíttatni a házat? Egy jó és megbízható generálkivitelező (ha ilyenre találunk) sok szervezési feladatot levesz a vállunkról és szakértelmével biztosítja a megfelelő rendszerek kiválasztását. Természetesen ennek az árát ki kell fizetni, de érdemes figyelembe venni, hogy mennyi munkaóránk menne el, ha mi magunk szereznénk be az anyagokat, szerveznénk a munkavégzést, stb. Vagy ha mi magunk kellene felügyelnünk, hogy minden szakember időben és megfelelően végezze el a feladatát, például ha nekünk kell visszarendelni a vízvezetékszerelőt, mert valamit rosszul kötött be, és amíg az nincs rendbehozva, addig a burkoló sem tud haladni a munkával. És még folytathatnánk a felsorolást.

 

J.M