Hazai ELKH-siker: világelső kromoszóma-szimuláció

Az Eötvös-Lóránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai a világon most először szimulálták le korszerű, fejlett számítógépes rendszerrel a kromoszómák lehetséges létrejöttét.

Korábban a kromoszómák megjelenéséről készült már vizsgálat 1993-ban, de az akkori módszerek nem adtak teljes képet, mára pedig az a technológia elavulttá vált. Akkor azt sikerült kideríteni, hogy a sejten belül működő gének sikeresebben működnek és fejlődnek együtt, mintha szabadon mozognának.
„Emellett azt is biztosítják, hogy az azonos kromoszómán ülő gének együtt kerülnek át az osztódáskor szétváló utódsejtekbe, így a leszármazott biztosan tartalmazni fogja az összes szükséges gént a túléléshez – áll a kutatás summázásában az ELKH oldalán.
a bonyolult élet alapjai
a bonyolult élet alapjai

Ez egyfajta nyájelmélet: ha sejten belül, kromoszómákként tevékenykednek, úgymond egy célért küzdenek a kromoszómák, hatékonyabban örökítik át az információjukat.
Az ELKH-ÖK frissen publikált kísérlete egy valósághűbb körülményeket teremtő algoritmuson alapult.
A kromoszómáknak az információátadásban van nagy szerepük, őket örökítjük tovább a leszármazottainkban. Az ősidőkben az első örökítőanyag-molekulák még egyszerűbbek voltak. Nem kapcsolódtak olyan hatékonyan egymáshoz, mint ahogy mi génjeink. E kutatás arra is rávilágít, hogyan jutottunk el idáig.
"A korábbi szimulációba nem vettük be a genetikai állomány megváltozásának, tehát a mutációknak a hatását, noha ez a jelenség az evolúció egyik valós hajtóereje. Emellett az úgynevezett dózishatás is hiányzott a kísérletből. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ha a sejt több RNS-enzimet tartalmaz, akkor gyorsabban képes működtetni az életfolyamatait" – idézik Szatmári Eörs akadémikus.
A szimuláció során kiderült, pontosan hogyan jönnek létre a kromoszómák és hogyan esnek szét. Illetve az is, hogyan jönnek létre a géncsaládok, amelyek az összetettebb élet alapjait adják.
 


M. A.