Hankiss Elemér és Bródy János átvette a főváros kitüntetéseit - Budapest
Budapest - Demszky Gábor főpolgármester utólagosan átadta csütörtökön Hankiss Elemérnek a díszpolgári címet, ...
... valamint Bródy Jánosnak a „Pro Urbe Budapest” díjat, akik hivatalos elfoglaltságuk miatt nem tudták átvenni kitüntetésüket a Főváros Napján.
1873. november 17-én Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésével létrehozták Budapestet. Ez alkalomból minden évben a Fővárosi Közgyűlés ünnepi ülést tart, ahol átadják többek közt a díszpolgári címet és a „Pro Urbe Budapest” díjat.
Demszky Gábor az utólagos átadáson elmondta: Budapest polgárai, közgyűlése és vezetése ma sem feledkezik meg azokról, akik nagy áldozatot hoztak vagy kiemelkedően sokat tettek és tesznek Budapestért. A Főváros Napja minden évben alkalom arra, hogy kifejezzük nekik hálánkat és megbecsülésünket.
Idén, november 17-én díszpolgári címet adományozott a közgyűlés Bacsó Péter filmrendezőnek, Hankiss Elemér szociológusnak, Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológusnak, Sajdik Ferenc karikaturistának, valamint Szabó Magda írónak. „Pro Urbe Budapest” díjban részesült az Amadinda Ütőegyüttes, Bródy János zenész, Gálvölgyi János színművész, Dr. Golub Iván főigazgató, Szirtes Tamás rendező, illetve Ungváry Rudolf gépészmérnök és író.
A kuratóriumi indoklás szerint Hankiss Elemér szociológus a hazai és nemzetközi tudományos életben kutató szociológusként betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként veheti át a díszpolgári címet. Bródy János zenész pedig a magyar nyelvű popzene meghonosítójaként, az Illés és a Fonográf zenekarral, később önálló előadóként elért sikerei elismeréseként kapja a „Pro Urbe Budapest” díjat - mondta a főpolgármester a kitüntetések átadáskor.
Hankiss Elemér a kiváló társadalmi diagnoszta
Hankiss Elemér szociológus kiemelkedő szerepet töltött be abban, hogy idejében felismerjük az elmúlt rendszer működési mechanizmusát. Nem csak kiváló társadalmi diagnosztaként, de az Európához csatlakozó Magyarország szellemi megújulását tettekkel ösztönző értelmiségiként is tisztelettel adózunk neki.
Életút:
1950/53 között a Ferunion exportelőadója, 1953/62 között az OSZK tudományos munkatársa, utóbb a színháztörténeti osztályon.
1957-ben letartóztatták, 10 hónapig vizsgálati fogságban volt. 1963/65 között az Európa Könyvkiadó angol-amerikai-nyugat-német szerkesztőségének vezetője volt. 1965/75 között 10 évig volt az MTA Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa, majd 1975/98 között az MTA Szociológiai Kutatóintézet osztályvezetője, majd az intézet igazgatója volt. Közben 1990/93-ban a Magyar Televízió elnöki tisztét töltötte be.
Tanított az ELTE magyar és angol tanszékén, a JATE angol tanszékén, valamint a Stanford Egyetemen, a Georgetown Egyetemen, 1995-től többször a Közép-európai Egyetemen, 1999 óta a firenzei Európai Egyetem vendégprofesszora. 2000-től a princetoni The Gallup Organization tudományos tanácsadója.
1993-tól a Magyar Szociológiai Társaság alelnöke, 1994-től elnöke, 2003-tól a Köztársasági Etikai Tanács tagja.
Kutatási területei: A ’60-as években elsősorban irodalomelmélet, a ’70-es évek óta a szociológia, elsősorban az értékszociológia, majd a ’80-as években a politikai szociológia. Az európai civilizáció átalakulása a XX. században, szimbólumrendszerek a XX. században, értékek a XX. században.
Díjak: Az irodalomtudomány kandidátusa (1969), irodalomtudományok doktora (1975), az Év Könyve-jutalom (1987), Szent Márton-díjas (1990), Nemes Nagy Ágnes-díjas (2003), Széchenyi-díjas (2006).
Bródy János 60 éves
A tények: 1964-1973-ig az Illés zenekar, 1974-1984 között a Fonográf együttes tagja. A hetvenes évek végétől kezdte önálló fellépéseit, az Egyetemi Színpadon, a Várszínházban. Első szólólemeze, a Hungarian Blues 1980-ban jelent meg. Ennek a sikere avatott engem önálló előadóművésszé - emlékezik az ünnepelt.
1985-ben a Ne szólj szám, 1989-ben a Hang nélkül, 1994-ben, Az utca másik oldalán, 1995-ben koncertlemeze következett, 2001-ben legutóbbi albuma, a Kockázatok és mellékhatások jelent meg.
Bródy János és Szörényi levente írta az Illés zenekarban az első magyar nyelvű rockdalokat. Első négyszámos kislemezüktől számítják a magyar rockzene történetét. Az utcán című dalban sikerült addig szokatlan módon megfogalmazni egy életérzést. A hozzá közel álló számok közül kiemelte a Ne gondold, az 1968-as táncdalfesztiválon taroló, Amikor én még kissrác voltam című számokat, és az "Illések és pofonok" című nagylemezt.
A 60-as évek végén keletkezett a Ha én rózsa volnék, amely miatt a Jelbeszéd című lemezt betiltották. A Fonográf-időkből a Dal az ártatlanságról, Az első villamos, A show folytatódik című dalra, az FG4 és az Edison albumra emlékszik szívesen. Az Edison Magyarországon készítésekor kinyomozta, hogy Edison 1911-ben valóban itt járt, és tőle származik a refrénben megfogalmazott: "Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki, és nem is akarja megtanulni" mondat.
A 70-es évektől Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének ő volt a szövegírója. Akkor kezdődött máig tartó barátsága, művészi kapcsolata Halász Jutkával is - legsikeresebb dalainak ő a szerzője. Bródy írta a Ne várd a májust (Zorán száma) és az Omega Lénáját is.
Azt mondja: a saját magának írott dalokkal tudja a legjobban kifejezni magát. "Ez nem jelenti azt, hogy ne tekintenék nagy tisztelettel az összes zeneszerzőre és előadóművészre, akivel együttműködtem" - fogalmazott. A Szörényi-testvérek és az Illés-együttes minden tagja mellett megemlítette a Fonográfból Tolcsvay Lászlót, Móricz Mihályt és Németh Oszkárt, máig jó barátait.
A zene mellett színházi feladatokat vállalt. Zenét, szöveget írt, vagy szerepelt a darabokban. A legjelentősebb az 1983-ban bemutatott István a király volt - vélekedik. Kiemelte a Volt egyszer egy csapat című legutóbbi színpadi művét, amelyet a világhírű Andrew Lloyd Webberrel közösen írt. A darabot ma is játsszák a Madách Színházban.
Bródy, Illésék egykori "szócsöve" úgy látja: "Ma már nem a dalszövegekbe szorul a politikai mondanivaló, szabad országban élünk, mindenki azt mond, amit akar. Néha az az érzésem, hogy a hazugságok hálójába gabalyodva ugyanolyan nehéz megtalálni az igazságot, mint amikor csak a sorok között lehetett üzenni".
Szabad idejét négy gyermekével tölti legszívesebben, a legidősebb 21, a legkisebb kétéves. Figyeli a mai zenét, több zenei szervezetben képviseli a zenésztársadalmat. Úgy véli: a könnyűzene a show-bizniszt és a szórakoztatást szolgálja, de vannak izgalmas alternatív produkciók, amelyek biztosítják a magyar zene magas színvonalának fennmaradását.
A műfaj szerinte irodalmi, zenei iparművészet, amelyben a tehetséges és jó szándékú iparosok nehezen választhatók el a magas művészi hőfokon alkotó egyéniségektől. Sokat tett azért, hogy a rockzenét és művelőit a magyar kultúra részének tekintsék, s meggyőződéssel vallja, hogy a magyar könnyűzenét világszínvonalú.
Nemrégiben jelent meg Bródy képes-kottás dalos könyve, az összes dalszövegét időrendben tartalmazó kötete, és egy koncert DVD-je. Több magas kitüntetés között magáénak mondhatja a Liszt-díjat, Huszka Jenő díjat, Fényes Szabolcs díjat, no meg az Illés együttessel elnyert Kossuth-díjat, s a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, amellyel idén tüntették ki.
www.budapest.hu - MCOnet
Hankiss Elemér és Bródy János átvette a főváros kitüntetéseit - Budapest - Mondja el véleményét!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu
1873. november 17-én Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésével létrehozták Budapestet. Ez alkalomból minden évben a Fővárosi Közgyűlés ünnepi ülést tart, ahol átadják többek közt a díszpolgári címet és a „Pro Urbe Budapest” díjat.
Demszky Gábor az utólagos átadáson elmondta: Budapest polgárai, közgyűlése és vezetése ma sem feledkezik meg azokról, akik nagy áldozatot hoztak vagy kiemelkedően sokat tettek és tesznek Budapestért. A Főváros Napja minden évben alkalom arra, hogy kifejezzük nekik hálánkat és megbecsülésünket.
Idén, november 17-én díszpolgári címet adományozott a közgyűlés Bacsó Péter filmrendezőnek, Hankiss Elemér szociológusnak, Oláh György Nobel-díjas kémikusnak, Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológusnak, Sajdik Ferenc karikaturistának, valamint Szabó Magda írónak. „Pro Urbe Budapest” díjban részesült az Amadinda Ütőegyüttes, Bródy János zenész, Gálvölgyi János színművész, Dr. Golub Iván főigazgató, Szirtes Tamás rendező, illetve Ungváry Rudolf gépészmérnök és író.
A kuratóriumi indoklás szerint Hankiss Elemér szociológus a hazai és nemzetközi tudományos életben kutató szociológusként betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként veheti át a díszpolgári címet. Bródy János zenész pedig a magyar nyelvű popzene meghonosítójaként, az Illés és a Fonográf zenekarral, később önálló előadóként elért sikerei elismeréseként kapja a „Pro Urbe Budapest” díjat - mondta a főpolgármester a kitüntetések átadáskor.
Hankiss Elemér a kiváló társadalmi diagnoszta
Hankiss Elemér szociológus kiemelkedő szerepet töltött be abban, hogy idejében felismerjük az elmúlt rendszer működési mechanizmusát. Nem csak kiváló társadalmi diagnosztaként, de az Európához csatlakozó Magyarország szellemi megújulását tettekkel ösztönző értelmiségiként is tisztelettel adózunk neki.
Életút:
1950/53 között a Ferunion exportelőadója, 1953/62 között az OSZK tudományos munkatársa, utóbb a színháztörténeti osztályon.
1957-ben letartóztatták, 10 hónapig vizsgálati fogságban volt. 1963/65 között az Európa Könyvkiadó angol-amerikai-nyugat-német szerkesztőségének vezetője volt. 1965/75 között 10 évig volt az MTA Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa, majd 1975/98 között az MTA Szociológiai Kutatóintézet osztályvezetője, majd az intézet igazgatója volt. Közben 1990/93-ban a Magyar Televízió elnöki tisztét töltötte be.
Tanított az ELTE magyar és angol tanszékén, a JATE angol tanszékén, valamint a Stanford Egyetemen, a Georgetown Egyetemen, 1995-től többször a Közép-európai Egyetemen, 1999 óta a firenzei Európai Egyetem vendégprofesszora. 2000-től a princetoni The Gallup Organization tudományos tanácsadója.
1993-tól a Magyar Szociológiai Társaság alelnöke, 1994-től elnöke, 2003-tól a Köztársasági Etikai Tanács tagja.
Kutatási területei: A ’60-as években elsősorban irodalomelmélet, a ’70-es évek óta a szociológia, elsősorban az értékszociológia, majd a ’80-as években a politikai szociológia. Az európai civilizáció átalakulása a XX. században, szimbólumrendszerek a XX. században, értékek a XX. században.
Díjak: Az irodalomtudomány kandidátusa (1969), irodalomtudományok doktora (1975), az Év Könyve-jutalom (1987), Szent Márton-díjas (1990), Nemes Nagy Ágnes-díjas (2003), Széchenyi-díjas (2006).
Bródy János 60 éves
A tények: 1964-1973-ig az Illés zenekar, 1974-1984 között a Fonográf együttes tagja. A hetvenes évek végétől kezdte önálló fellépéseit, az Egyetemi Színpadon, a Várszínházban. Első szólólemeze, a Hungarian Blues 1980-ban jelent meg. Ennek a sikere avatott engem önálló előadóművésszé - emlékezik az ünnepelt.
1985-ben a Ne szólj szám, 1989-ben a Hang nélkül, 1994-ben, Az utca másik oldalán, 1995-ben koncertlemeze következett, 2001-ben legutóbbi albuma, a Kockázatok és mellékhatások jelent meg.
Bródy János és Szörényi levente írta az Illés zenekarban az első magyar nyelvű rockdalokat. Első négyszámos kislemezüktől számítják a magyar rockzene történetét. Az utcán című dalban sikerült addig szokatlan módon megfogalmazni egy életérzést. A hozzá közel álló számok közül kiemelte a Ne gondold, az 1968-as táncdalfesztiválon taroló, Amikor én még kissrác voltam című számokat, és az "Illések és pofonok" című nagylemezt.
A 60-as évek végén keletkezett a Ha én rózsa volnék, amely miatt a Jelbeszéd című lemezt betiltották. A Fonográf-időkből a Dal az ártatlanságról, Az első villamos, A show folytatódik című dalra, az FG4 és az Edison albumra emlékszik szívesen. Az Edison Magyarországon készítésekor kinyomozta, hogy Edison 1911-ben valóban itt járt, és tőle származik a refrénben megfogalmazott: "Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki, és nem is akarja megtanulni" mondat.
A 70-es évektől Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének ő volt a szövegírója. Akkor kezdődött máig tartó barátsága, művészi kapcsolata Halász Jutkával is - legsikeresebb dalainak ő a szerzője. Bródy írta a Ne várd a májust (Zorán száma) és az Omega Lénáját is.
Azt mondja: a saját magának írott dalokkal tudja a legjobban kifejezni magát. "Ez nem jelenti azt, hogy ne tekintenék nagy tisztelettel az összes zeneszerzőre és előadóművészre, akivel együttműködtem" - fogalmazott. A Szörényi-testvérek és az Illés-együttes minden tagja mellett megemlítette a Fonográfból Tolcsvay Lászlót, Móricz Mihályt és Németh Oszkárt, máig jó barátait.
A zene mellett színházi feladatokat vállalt. Zenét, szöveget írt, vagy szerepelt a darabokban. A legjelentősebb az 1983-ban bemutatott István a király volt - vélekedik. Kiemelte a Volt egyszer egy csapat című legutóbbi színpadi művét, amelyet a világhírű Andrew Lloyd Webberrel közösen írt. A darabot ma is játsszák a Madách Színházban.
Bródy, Illésék egykori "szócsöve" úgy látja: "Ma már nem a dalszövegekbe szorul a politikai mondanivaló, szabad országban élünk, mindenki azt mond, amit akar. Néha az az érzésem, hogy a hazugságok hálójába gabalyodva ugyanolyan nehéz megtalálni az igazságot, mint amikor csak a sorok között lehetett üzenni".
Szabad idejét négy gyermekével tölti legszívesebben, a legidősebb 21, a legkisebb kétéves. Figyeli a mai zenét, több zenei szervezetben képviseli a zenésztársadalmat. Úgy véli: a könnyűzene a show-bizniszt és a szórakoztatást szolgálja, de vannak izgalmas alternatív produkciók, amelyek biztosítják a magyar zene magas színvonalának fennmaradását.
A műfaj szerinte irodalmi, zenei iparművészet, amelyben a tehetséges és jó szándékú iparosok nehezen választhatók el a magas művészi hőfokon alkotó egyéniségektől. Sokat tett azért, hogy a rockzenét és művelőit a magyar kultúra részének tekintsék, s meggyőződéssel vallja, hogy a magyar könnyűzenét világszínvonalú.
Nemrégiben jelent meg Bródy képes-kottás dalos könyve, az összes dalszövegét időrendben tartalmazó kötete, és egy koncert DVD-je. Több magas kitüntetés között magáénak mondhatja a Liszt-díjat, Huszka Jenő díjat, Fényes Szabolcs díjat, no meg az Illés együttessel elnyert Kossuth-díjat, s a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, amellyel idén tüntették ki.
www.budapest.hu - MCOnet
Hankiss Elemér és Bródy János átvette a főváros kitüntetéseit - Budapest - Mondja el véleményét!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu