Beszélgetés Ikvai-Szabó Imrével.

Budapest tudatosan tervező város - állítja Ikvai-Szabó Imre, gazdasági, városfejlesztési és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes, akit a főváros középtávú programjáról kérdeztünk, melyet a nyáron fogadnak el a fővárosi közgyűlésben. Ikvai-Szabó, a program készítésének és megvalósításának egyik irányítója arról is beszámolt, hogy az új városterv programjainak jó része érinti Szentendrét és környékét is.

- Sajtóhírek szerint Budapest lázas tervezésbe kezdett, és Podmaniczkyról elnevezett programot készít. Mit lehet tudni a programról?
- Budapest középtávú városfejlesztési programja Podmaniczky Frigyes báróról, a kiegyezés után egyesített Budapest egyik vezető várospolitikusáról kapta nevét, akinek célja az volt, hogy Budapest Európa egyik szellemi, politikai és művészeti központjává váljon. Podmainiczky vezényelte le a Fővárosi Közmunkák Tanácsának élén a főváros világvárossá fejlesztését. Irányítása alatt épült meg a kontinens első földalatti vasútja, párizsi mintára kiépült az Andrássy út és a Nagykörút, ő irányította az Operaház, a Várkert-bazár és három Duna-híd építését. A tervet június 30-án tárgyalta a fővárosi közgyűlés. A program azért középtávú, mert a benne szereplő fejlesztési projektek megvalósítása 2005-2013 között várható. Elképzeléseink szerint a mintegy 2100 milliárd forintos ráfordítást igénylő program segítségével Budapest fejlesztése új lendületet kaphat.
- Nem túl kampányízű ez a terv? Budapest tele van problémákkal, s most előállnak egy nagy ívű programmal?
- Budapest hagyományosan megalapozott várostervezést folytat. 1994 óta jó hírű szakértőkkel hétéves finanszírozási prognózist készíttetünk, s ez alapján gazdálkodásunk stabil. Így volt ez minden kormány alatt, még akkor is, amikor nem túl barátságos lépésekkel szembesültünk. Az elmúlt időszakban évente átlagosan 10-14 %-os működési eredményt tudunk egy prudens költségvetési gazdálkodás mellett produkálni, ami azt jelenti, hogy a város ennyivel kevesebbet költ bevételeinél. Ez megalapozza fejlesztési hitelfelvételeinket, amelyeket stratégiai partnerekkel, különösen az Európai Fejlesztési Bankkal bonyolítunk. Így a város gazdasági ereje elég arra, hogy évi mintegy 120-150 milliárd forintos fejlesztést valósítsunk meg. Ez alapján a milliárd forintos fejlesztést valósítsunk meg. Ez alapján a kilenc évre jutó, mintegy 600-700 milliárdos fejlesztés "bevállalása" teljes egészében megalapozott, tán még kicsit óvatosan alultervezettnek is tűnik. A mostani középtávú program, a "Podmaniczky", szerves folytatása a 2003-as döntésnek, amikor a Fővárosi Közgyűlés az év márciusában elfogadta Budapest városfejlesztési koncepcióját. Ekkor úgy rendelkezett a testület, hogy következő lépésként ki kell dolgozni az operatív terveket is tartalmazó középtávú városfejlesztési programot, amely meghatározza a követendő fejlesztési irányokat, húzóprojekteket. Az elmúlt másfél évben szakértőink munkája révén a program elkészült. Nem kell tehát semmi hátsó szándékot sejteni mögötte, egy normálisan működő város urbanisztikai prognózisokat és fejlesztési terveket készít, és lehetőség szerint meg is valósítja azokat.
- Az imént azt mondta, a program 2100 milliárdba kerül, de Önök csak 600-700 milliárdot tudnak ráfordítani.
Honnan szerzik be a hiányzó összeget?
- A 2100 milliárdos forrásigény az úgynevezett "magprogram"-ra vonatkozik. Ide azok a fejlesztési elemek tartoznak, amelyekre a városnak minenképp szüksége van. A főváros ráfordításához kalkuláljuk a kb. 10-15 százalékos állami részvállalást, melyre a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemében számíthatunk. Az EU-források legalább ugyanekkora,
10-15 százaléknyi részt jelentenek. S végül, de nem utolsósorban, a programköltségek kevesebb mint felét, közel ezermilliárdot pedig a piacról "szívjuk fel", PPP-programok keretében, kilenc év alatt.

Korchma Zsombor

A cikk további része a Városképek című magazinban olvasható.