Évről évre apad az adó
Megtakarítás A helyi bérletet csak jövőre adják oda a dolgozónak
Idén először öt évre előre elfogadta a parlament az adótörvényeket, melyek szerint egyre kevesebb pénzt vonnak el.
Már csak néhány napig mondható el Magyarországról, hogy azon uniós országok közé tartozik, amelyekben a legmagasabb az áfa kulcsa – emelte ki tegnap Katona Kálmán, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a parlament által elfogadott adótörvények ismertetése során. 2006. január 1-jétől már csak Svédországban és Dániában lesz 25 százalékos áfakulcs érvényben, nálunk az általános kulcs 20 százalék, ami kisebb eltérésekkel az unió többi országára is jellemző. Ugyanakkor kifejezetten jól állunk az államtitkár szerint az átlagos terheket tekintve. Az idén a GDP 37,9 százalékát teszi ki az adó- és járulékbevétel, jövőre a 36,3 százalékát, míg öt évvel ezelőtt még 39,5 százalék volt ez az arány.
Az idei év az első, amikor öt évre előre elfogadta a parlament az adójogszabályokat. Ezek szerint fokozatosan mérséklódik a személyi jövedelemadó. Jövőre 38 százalékról 36-ra apad a felső szja-kulcs. Az alsó, 18 százalékos határa pedig évi 1 millió 500 ezer forintról 1 millió 550 ezerre emelkedik. Így csökken az átlagos adóterhelés valamennyi jövedelemszintnél, a legnagyobb mértékben az átlagkeresetnél, 2,3-2,4 százalékponttal. Az apadó adóbevételek és az emelkedő családtámogatási kiadások hatása 61 milliárd forinttal kurtítja meg a költségvetést.
A kis- és középvállalkozások működését segíti, hogy 2006-ban ötmillió forintos adóalapig 10 százalékra csökken a fizetendő társasági adó. Ez mintegy 40 ezer vállalkozást érint. Ötmillió forintos adóalapot feltételezve a kedvezménnyel élő vállalkozásnak 300 ezer forinttal kevesebb társasági adót kell befizetnie jövőre. További kedvező változás, hogy a mai 50 százalék helyett 2006-tól az iparűzési adó teljes összegét le lehet vonni a társasági adó alapjából. Így a kivetett 2 százalékos ipából ténylegesen 1,68 százalék terhel majd több mint 70 ezer vállalkozást. 2008-ban pedig megszűnik az iparűzési adó, pontosabban átalakul. Az új rendszert 2006-ban dolgozza ki a kormány és 2008. január 1-jén lép hatályba.
Előnyösek a tb-terheket érintő módosítások. Idén november 1-jétől a 3450 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás öszszege 1950 forintra csökkent, 2006 novemberében pedig megszűnik az EHO. Egyidejűleg szélesedik a járulékalap, azon jövedelmek után is meg kell fizetni a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, amelyek ma még mentesek e kötelezettség alól.
Létrejön a nemzeti kockázatközösség, ami azt jelenti, hogy a saját jövedelemmel nem rendelkezők után a költségvetés fizeti meg az egészségügyi járulékot. 2007-ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetendő tb-járulék. A mai 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 9, a jelenlegi 18 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék 17 százalék lesz. 2009-ben mindkét teher további 1-1 százalékponttal apad, így a béreket terhelő összes járulék mértéke a mai 33,5 százalékról 28,5-re csökken.
A luxusingatlanokat 2006-tól adóztatják meg. A 100 millió forintnál értékesebb ingatlanok után a 100 millió feletti rész 0,5 százalékának megfelelő összegű éves adót kell fizetni a társadalmi igazságosság jegyében.
(Forrás:www.ujneplap.hu)
Már csak néhány napig mondható el Magyarországról, hogy azon uniós országok közé tartozik, amelyekben a legmagasabb az áfa kulcsa – emelte ki tegnap Katona Kálmán, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, a parlament által elfogadott adótörvények ismertetése során. 2006. január 1-jétől már csak Svédországban és Dániában lesz 25 százalékos áfakulcs érvényben, nálunk az általános kulcs 20 százalék, ami kisebb eltérésekkel az unió többi országára is jellemző. Ugyanakkor kifejezetten jól állunk az államtitkár szerint az átlagos terheket tekintve. Az idén a GDP 37,9 százalékát teszi ki az adó- és járulékbevétel, jövőre a 36,3 százalékát, míg öt évvel ezelőtt még 39,5 százalék volt ez az arány.
Az idei év az első, amikor öt évre előre elfogadta a parlament az adójogszabályokat. Ezek szerint fokozatosan mérséklódik a személyi jövedelemadó. Jövőre 38 százalékról 36-ra apad a felső szja-kulcs. Az alsó, 18 százalékos határa pedig évi 1 millió 500 ezer forintról 1 millió 550 ezerre emelkedik. Így csökken az átlagos adóterhelés valamennyi jövedelemszintnél, a legnagyobb mértékben az átlagkeresetnél, 2,3-2,4 százalékponttal. Az apadó adóbevételek és az emelkedő családtámogatási kiadások hatása 61 milliárd forinttal kurtítja meg a költségvetést.
A kis- és középvállalkozások működését segíti, hogy 2006-ban ötmillió forintos adóalapig 10 százalékra csökken a fizetendő társasági adó. Ez mintegy 40 ezer vállalkozást érint. Ötmillió forintos adóalapot feltételezve a kedvezménnyel élő vállalkozásnak 300 ezer forinttal kevesebb társasági adót kell befizetnie jövőre. További kedvező változás, hogy a mai 50 százalék helyett 2006-tól az iparűzési adó teljes összegét le lehet vonni a társasági adó alapjából. Így a kivetett 2 százalékos ipából ténylegesen 1,68 százalék terhel majd több mint 70 ezer vállalkozást. 2008-ban pedig megszűnik az iparűzési adó, pontosabban átalakul. Az új rendszert 2006-ban dolgozza ki a kormány és 2008. január 1-jén lép hatályba.
Előnyösek a tb-terheket érintő módosítások. Idén november 1-jétől a 3450 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás öszszege 1950 forintra csökkent, 2006 novemberében pedig megszűnik az EHO. Egyidejűleg szélesedik a járulékalap, azon jövedelmek után is meg kell fizetni a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot, amelyek ma még mentesek e kötelezettség alól.
Létrejön a nemzeti kockázatközösség, ami azt jelenti, hogy a saját jövedelemmel nem rendelkezők után a költségvetés fizeti meg az egészségügyi járulékot. 2007-ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetendő tb-járulék. A mai 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 9, a jelenlegi 18 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék 17 százalék lesz. 2009-ben mindkét teher további 1-1 százalékponttal apad, így a béreket terhelő összes járulék mértéke a mai 33,5 százalékról 28,5-re csökken.
A luxusingatlanokat 2006-tól adóztatják meg. A 100 millió forintnál értékesebb ingatlanok után a 100 millió feletti rész 0,5 százalékának megfelelő összegű éves adót kell fizetni a társadalmi igazságosság jegyében.
(Forrás:www.ujneplap.hu)