Hatvannégy pályamű közül választotta ki a zsűri a katinyi mártíroknak emléket állító alkotás tervét. A pályázat eredményét pénteken ismertette Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója. A Fővárosi Közgyűlés pártjai egyhangúlag döntöttek arról, hogy Budapest III. kerületében, az Árpád Gimnázium előtti, eddig névtelen területet a Katinyi mártírok parkjának nevezik el, s azon emlékművet állítanak. A gimnázium falán a közelmúltban már állítottak emléktáblát.

Demszky Gábor beszéd közben

A pályázaton Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán terve nyerte az egymillió forinttal járó első díjat. A győztes pályamű „egy hatalmas fekete gránitkockát magába foglaló, áttört felületének rajzolatával erdőt imitáló, megbillent, rozsdás vas kubus, a valóság egyszerű, világos, közérthető, didaktikus átirata”. A tervet a bíráló bizottság tagjainak többsége, a lengyel szakértők pedig egyöntetűen a legalkalmasabbnak ítélték.

A 700 ezer forintos díjazású második díjat Szemenyei-Nagy Tibor, a mintegy félmillió forintos harmadik díjat pedig Stremeny Géza, Vincze László és Kápolnás Gergely pályázata nyerte.

Az emlékmű állítását a közgyűlés minden frakciója támogatta

„Csaknem nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1939 szeptemberében Lengyelországot először a náci Németország, majd a sztálini Szovjetunió támadta meg és foglalta el. Ezzel a független lengyel állam megszűnt létezni. Moszkva bekebelezte Lengyelország keleti területeit, majd megkezdte a helyi lakosság üldözését is” – idézte fel a II. világháború során történteket Demszky Gábor főpolgármester.

A két megszálló ország titkosrendőrsége rövid idő alatt munkatáborok egész sorát állította fel. A szovjetek az együttműködést megtagadó vagy rabmunkára alkalmatlannak minősített lengyel tiszteket elkülönítették, majd 1940 áprilisában és májusában kivégezték. A mintegy 22 ezer fogvatartott lengyel katonatisztet, hivatalnokot és birtokost Katinyban és a lengyel fogolytáborok környékén a szovjet kommunista pártállam vezetőinek utasítására hidegvérrel meggyilkolták.

Kép a pályázat kihirdetésén

Ezzel a tettükkel nem csupán a lengyel hadsereget, de a lengyel értelmiséget is lefejezték, hiszen zömmel a II. világháború elején frissen behívott diplomás tartalékos katonákat lőttek a tömegsírokba, családjaikat pedig deportálták. A gyalázatos mészárlásra már néhány évvel később fény derült, ám a náci és a kommunista propagandagépezet ellentmondó állításai sikerrel borították homályba a valódi tényeket. Így sem a szabad nyugat, sem a kommunista kelet közvéleménye nem tudhatta meg biztosan, mi is történt valójában.

A szovjet vezetők egészen a kommunizmus összeomlásáig azt hangoztatták, hogy a mészárlást a németek követték el, még 1941-ben, miután megtámadták a Szovjetunió. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban Katiny témája a szocializmus évtizedei alatt gyakorlatilag tabunak számított. A hallgatás falát végül Gorbacsov törte meg, amikor 1989-ben beismerte, hogy a hadifoglyokat Sztálin parancsára végezték ki.

„Kevesen tudják, de a magyar demokratikus ellenzék már jó négy-öt évvel a hivatalos beismerés előtt nyíltan beszélt a tömeggyilkosság valódi tetteseiről. 1985-ben több barátommal együtt magam is hozzájárultam a tömegmészárlás valós indítékainak és körülményeinek tisztázásához. Szamizdat formában terjesztettük J. K. Zawodny Halál az erdőben (A katyñi mészárlás) című könyvét” – mondta Demszky Gábor.

Budapest vezetését tavaly Joanna Stempiñska nagykövet és a lengyel kisebbségi önkormányzat vezetője kereste fel, hogy segítsen méltó emléket állítani az áldozatoknak. A főpolgármester ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „a kéréssel mélységesen egyetértettem, hiszen a katinyi áldozatok előtt tisztelgő budapesti emlékhelynél keresve sem találhatnánk jobb lehetőséget arra, hogy a Magyarországnak is annyi kínt okozó sztálini diktatúra egyik legborzalmasabb hazugságával itthon is leszámolhassunk”.

A pályázat eredményhirdetésén megjelent Bagdy Gábor, a KDNP, Hock Zoltán, az MDF, John Emese, az SZDSZ és Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.

Tarlós István az emlékmű állítását a magyar-lengyel történelmi hagyományok és a két nép közelsége miatt érzelmileg fontosnak nevezte. Mint mondta: a történelemhamisításnak nyoma kell, hogy maradjon, s reméli, hogy az új emlékmű hirdetni fogja Katiny emlékét. Tarlós István köszönetet mondott Demszky Gábornak a kezdeményezés támogatásáért.

(Forrás: budapest.hu)

Budapest Online - bpn.hu

Szólj hozzá a Budapest fórumon!