Elfogytak a jól eladható ingatlanok
Költségmegosztást sürget Belváros-Lipótváros polgármestere
Félmilliárd forint hitelből tartalékol esetleges likviditási gondjaira Belváros-Lipótváros önkormányzata, amely az utóbbi egy évben a korábbinál szerényebb gazdálkodásból működött - tudtuk meg Steiner Páltól (MSZP), a kerület polgármesterétől. A pénzügyi megszorító intézkedést az előző vezetéstől örökölt 1,4 milliárd forintos működési hiány ledolgozása miatt kellett bevezetni. Ezzel a céllal kezdődött az a reformfolyamat is, amelynek végig vitelétől korszerűbb, racionálisabb működést, s nem utolsósorban új pénzügyi források feltárását, illetve felszabadítását reméli a testület. A programnak azonban még csak az elején tartanak, megkezdődik a szükséges feladatok listájának összeállítása, részletes kidolgozása, és a fontossági sorrend meghatározása. A kerületnek azt a mintegy 7-8 milliárd forintnyi különbözetet kell előteremtenie saját erőből, amely a 6-6,5 milliárd forintnyi központi források mellett hiányzik költségvetéséhez. A korábbi privatizációs bevételek biztos pénzügyi forrásai voltak a kerületnek, ám mostanra elfogytak a jó áron eladható, értékes ingatlanok, és ha nem találnak egyéb forrást, néhány éven belül felélik a vagyont.
A polgármester úgy gondolja, a város szíveként működő V. kerület számos olyan feladatot lát el, amelynek biztosítása más kerületek és a főváros érdeke is, ezért ésszerűnek tartaná a költségek megosztását. Ilyen például a közbiztonság, az oktatás, vagy az egészségügyi háló működtetése. A város központjának számító kerületet naponta csaknem négyszázezren keresik fel - itt dolgoznak, tanulnak, vásárolnak, ügyet intéznek, szórakoznak - miközben lakosainak száma nem éri el a 30 ezret. Vagyis nem alaptalan más kerületektől és a fővárosi önkormányzattól is a terhek megosztását várni - vélekedett Steiner. Úgy gondolja azonban, hogy pénzügyi helyzetük jobbítására más forrásokra is számítani kell. Ilyenek lehetnek az olyan kedvező beruházások, mint például a Szabadság téri mélygarázs, amelynek megépítése egyetlen fillérjébe sem került a kerületnek, de résztulajdonosként évente több százmillió forintos bevételre tehet szert. A befektetők megnyerésével hasonló konstrukcióban épülhet a jövőben több felszín alatti parkoló is, például a József nádor téren, vagy a Bástya utcai foghíjtelken. Ezen a helyszínen nemcsak mélygarázs, hanem tanuszoda is épül, a kerületnek ugyanis jelenleg nincs erre alkalmas létesítménye, ezért a kerületi gyerekek úszásoktatása - idegen medencék bérlése - évente mintegy harmincmillió forintba kerül. Steiner leszögezte: olyan beruházásról azonban, amelynek végleges árát nem tudni, nem dönthet a testület. Erre a Szent István téri mélygarázs a példa, amely az egykor tervezett másfél milliárd forint helyett végül kétmilliárddal többért, három és fél milliárd forintból épült fel. A felmerült pénzügyi problémák miatt késett az üzembe helyezés is, s csaknem háromszázmillió forintos tervezett bevételtől esett el a kerület. A takarékosabb működés jegyében azonban a polgármester a pazarló, felesleges kiadások visszaszorítását is elrendelte. Mindezek eredményeként - és a már említett működési hiány ellenére - az elmúlt egy év alatt a kerület minden fizetési kötelezettségének eleget tett.
Az évet értékelve a polgármester elmondta: Belváros-Lipótváros huszonnégytagú képviselő-testülete politikai szempontból teljesen kiegyensúlyozott, ezért az ülésterembe került ügyeket csak ésszerű viták eredményeként, megegyezéssel lehet megoldani. Az elmúlt néhány hónapban szakadni látszott az együttműködés a testületen belül, a jobboldali pártok számos kérdés megtárgyalását megakadályozták. A két politikai oldal egymásra mutogatott - polgári pártok képviselői néhány pontban megkérdőjelezték a polgármester illetékességét; néhány hétre megbénult a működés, és hetekbe telt, mire a testületi munka visszazökkent az eredeti kerékvágásba. A később megszületett megegyezésnek is köszönhető, hogy Belváros-Lipótváros testülete végül tisztességgel teljesítette azokat a feladatokat, melyeket erre az évre kitűztek - összegzett a polgármester.
A kerület működését a közelmúltban vizsgálta az Állami Számvevőszék, és bár nem talált olyan pontot, amely miatt hatósági eljárást kellett volna kezdeményezni a városrész ellen, de számos pontban kifogásolta, törvénytelennek tartotta a belvárosi gyakorlatot. A polgármester a testület tagjait felkérte: mindenki olvassa el és értékelje a jelentést, és tegyen javaslatot a kifogásolt pontok jobbítására. Ezt teszi ő maga is - ígérte -, és ajánlását hamarosan a testület elé viszi.
Népszabadság
A polgármester úgy gondolja, a város szíveként működő V. kerület számos olyan feladatot lát el, amelynek biztosítása más kerületek és a főváros érdeke is, ezért ésszerűnek tartaná a költségek megosztását. Ilyen például a közbiztonság, az oktatás, vagy az egészségügyi háló működtetése. A város központjának számító kerületet naponta csaknem négyszázezren keresik fel - itt dolgoznak, tanulnak, vásárolnak, ügyet intéznek, szórakoznak - miközben lakosainak száma nem éri el a 30 ezret. Vagyis nem alaptalan más kerületektől és a fővárosi önkormányzattól is a terhek megosztását várni - vélekedett Steiner. Úgy gondolja azonban, hogy pénzügyi helyzetük jobbítására más forrásokra is számítani kell. Ilyenek lehetnek az olyan kedvező beruházások, mint például a Szabadság téri mélygarázs, amelynek megépítése egyetlen fillérjébe sem került a kerületnek, de résztulajdonosként évente több százmillió forintos bevételre tehet szert. A befektetők megnyerésével hasonló konstrukcióban épülhet a jövőben több felszín alatti parkoló is, például a József nádor téren, vagy a Bástya utcai foghíjtelken. Ezen a helyszínen nemcsak mélygarázs, hanem tanuszoda is épül, a kerületnek ugyanis jelenleg nincs erre alkalmas létesítménye, ezért a kerületi gyerekek úszásoktatása - idegen medencék bérlése - évente mintegy harmincmillió forintba kerül. Steiner leszögezte: olyan beruházásról azonban, amelynek végleges árát nem tudni, nem dönthet a testület. Erre a Szent István téri mélygarázs a példa, amely az egykor tervezett másfél milliárd forint helyett végül kétmilliárddal többért, három és fél milliárd forintból épült fel. A felmerült pénzügyi problémák miatt késett az üzembe helyezés is, s csaknem háromszázmillió forintos tervezett bevételtől esett el a kerület. A takarékosabb működés jegyében azonban a polgármester a pazarló, felesleges kiadások visszaszorítását is elrendelte. Mindezek eredményeként - és a már említett működési hiány ellenére - az elmúlt egy év alatt a kerület minden fizetési kötelezettségének eleget tett.
Az évet értékelve a polgármester elmondta: Belváros-Lipótváros huszonnégytagú képviselő-testülete politikai szempontból teljesen kiegyensúlyozott, ezért az ülésterembe került ügyeket csak ésszerű viták eredményeként, megegyezéssel lehet megoldani. Az elmúlt néhány hónapban szakadni látszott az együttműködés a testületen belül, a jobboldali pártok számos kérdés megtárgyalását megakadályozták. A két politikai oldal egymásra mutogatott - polgári pártok képviselői néhány pontban megkérdőjelezték a polgármester illetékességét; néhány hétre megbénult a működés, és hetekbe telt, mire a testületi munka visszazökkent az eredeti kerékvágásba. A később megszületett megegyezésnek is köszönhető, hogy Belváros-Lipótváros testülete végül tisztességgel teljesítette azokat a feladatokat, melyeket erre az évre kitűztek - összegzett a polgármester.
A kerület működését a közelmúltban vizsgálta az Állami Számvevőszék, és bár nem talált olyan pontot, amely miatt hatósági eljárást kellett volna kezdeményezni a városrész ellen, de számos pontban kifogásolta, törvénytelennek tartotta a belvárosi gyakorlatot. A polgármester a testület tagjait felkérte: mindenki olvassa el és értékelje a jelentést, és tegyen javaslatot a kifogásolt pontok jobbítására. Ezt teszi ő maga is - ígérte -, és ajánlását hamarosan a testület elé viszi.
Népszabadság