A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen olyan eszközt fejlesztettek ki, mely képes a Parkinson-kór korai diagnosztizálására.

A Parkinson-kór felismerésében mind a mai napig a vizuális megfigyelésé a főszerep. A jellegzetes tünetek - például a nyugalmi remegések elkülönítése más típusú remegésektől - nagyon nagy gyakorlatot kíván. A BME mérnökei kifejlesztettek egy új berendezést, amely képes az apró eltérések kimutatására, s így a Parkinson-kór korai diagnosztizálására.

Az emberi életkor ugrásszerűen megnövekedésével számos olyan betegség jelent meg, amelyek csak időskorban alakulnak ki. Ilyen alattomos támadó a Parkinson-kór, amelynek tünetegyüttesét James Parkinson 1817-ben írta le.

Hazánkban 100.000 lakosból 100-200 fő szenved ebben a betegségben, számuk a 65 év alatti lakosságban tíz-húszszorosára is nőhet. Becslések alapján Magyarországon mintegy 16-20.000 Parkinson-kóros beteg van. Az USÁ-ban közel 1 millió embert érint a kór, és évente 60.000 az újonnan diagnosztizált betegek száma. Statisztikai számítások a Parkinsonos megbetegedések növekedését jósolják, a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak.

A Parkinson-kór az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség. Az agyban a finom mozgást irányító bazális ganglionok tönkremennek, ezért csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. A betegségnek három alaptünete van: az egyik a remegés, a másik az izmok kóros merevsége, a harmadik pedig a mozgások lelassulása, a mozgások elindításának a nehézsége.

Gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával is. A pontos diagnózis a tünetek megfigyelése alapján sem könnyű: a tünetek nem specifikusak, más betegségeknél is előfordulnak. Az apró eltéréseket - például a remegés frekvenciájában - szabad szemmel nagyon nehéz megállapítani.

"Akár lelki, akár testi jelenségekről van szó, megpróbáljuk ezeket műszeres paraméterekkel alátámasztani.

Ez a Parkinson-kór esetén azért rendkívül fontos, mert például egy Parkinson-kóros betegnél a remegés 4-6 reszketés másodpercenként. A remegések számbeli eltérése, másfajta kórfolyamatra utal.", - mondta Dr. Harcos Péter a Szent Imre Kórház neurológusa.

E megfigyelés alapján olyan berendezést fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ami az apró eltéréseket is kimutatja. A berendezés lelke egy egyszerű kamera, melynek éjjellátó üzemmódja is van. A mérnökök olyan vezérlő elektronikával egészítették ki, amely képes érzékelni a minden egyes félképnél egy rövid időre felvillanó infravörös ledeket, amely szinte vakuként megvilágítja a mozgó tárgyat, ebben az esetben a remegő ujjat.

A kísérletek során a betegek, illetve az egészséges kontroll-személyek ujjperceire jól látható jelzést erősítenek, amelynek a mozgását a kamera rögzíti.

"A mi felvételeinken egy ilyen jelzésnek az a specialitása, hogy a ráeső fényt ugyanabba az irányba veri vissza, ahonnan jött.

Ezért, ha jól van beállítva a kép, akkor ki lehet emelni a háttérből, és csak ezeknek a pontoknak a mozgását követjük."- foglalta össze a módszer lényegét Jobbágy Ákos, villamosmérnök, a módszer egyik kifejlesztője. Így egyszerűen vizsgálható a szabad szemmel alig követhető mozgás. Az egészséges emberek dobolása szabályos. A Parkinson-kór kezdeti szakaszában a mozgás szabályossága eltűnik és a betegség előre haladtával a kép egyre zavartabbá válik.

Ezzel a vizsgálatsorozattal a Parkinson-kór egészen korai fázisban felismerhető, amikor még a gyakorlott szakorvos is bizonytalan a diagnózisban.

Az új módszerrel a jövőben gyógyszerek adagolása is pontosítható és az újonnan kifejlesztett gyógyszerek hatékonysága is könnyebben tesztelhető.


(Forrás:www.budapest.hu)