Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatói nemesítésen dolgoznak, a búza rosttartalmát növelnék. Kétféle metódust használtak eddigi kutatásaik során. Az egyikben az úgynevezett rezisztens, vagyis emésztésnek ellenálló keményítő mennyiségét növelték, a másik során a sejtfalalkotó poliszacharidok, közülük is elsősorban az arabinoxilánok mennyiségét gyarapították a kutatók tájékoztatása szerint.  

 

Utóbbi kísérlet kecsegtető eredményekkel zárult. Az ELKH közleményében részletezi, hogy forrásként egy olyan kínai búzagenotípust használtak, amelynek lisztje két-háromszor annyi vízoldható arabinoxilánt tartalmazott, mint a többi vizsgált fajta. Ez a tulajdonság egyben jól öröklődőnek is bizonyult, ezért ezt a változatot közvetlenül is fel lehetett használni nemesítési célokra.

 

 

 

 

Már tizenöt éve folytatnak a témát érintő kísérleteket, de áttörést eddig senki nem ért el. Az ELKH munkatársai egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként arra is rájöttek, hogy az öröklődésért felelős markerekkel gyorsabb lehet a nemesítési folyamat. Sikeresen azonosítottak egy olyan markert egy nagy arabinoxilán-tartalmú populáció felhasználásával, amely hatékonyan használható a korábban említett forráséhoz hasonló, magas arabinoxilán-tartalmú búzatörzsek kiválasztására. Az eddigi kutatások eredménye, hogy sikeresen növelték a búzakeményítő rosttartalmát.

 

A szakemberek további vizsgálatokat folytatnak egyéb génforrások után kutatva, más fajok esetén is megnézik, a fenti eljárás működik-e. A rezisztens keményítő rostanyagként fontos szerepet játszik az egészséges emésztés fenntartásában. Prebiotikumként működik, így segít a kiegyensúlyozott immunrendszer fenntartásában.  

 

A rostok többek közt a bélmozgást segítik, csökkentik a vér LDL koleszterinszintjét, csökkentik a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, a szív-érrendszer optimális működésének fenntartásában játszanak szerepet.