Idézet a Demján Sándorral folytatott beszélgetésből:

 

Budapest tragikusan lemaradt

 

„Egy várost racionálisan kell vezetni, és a politika sohasem racionális. Maradjunk annyiban, hogy Tarlós István nagyon racionálisan vezette Óbudát. A városvezetés szakma, szakmai tudást igényel, amit el kell választani a politikától. A világon az ismert jó polgármesterek sem politikusok voltak, hanem semleges, a várost integráló személyiségek."

 

Demján Sándor, üzletember, elnök-vezérigazgató

 

Demján Sándor 260 milliárdos vagyonával a leggazdagabb magyar ember. Vagyonát 2006-ban még 80 milliárd forintra becsülték, egy év alatt megháromszorozta tőkéjét.

 

Ő alapította meg 1973-ban a Skála Áruházláncot, 1986-ban a Magyar Hitelbankot, 1996-tól pedig a szintén általa létrehozott TriGránit Fejlesztési Rt. vezérigazgatója. Nevéhez fűződik a 2003-ban alapított Prima Primissima Díj is.

 

1965-ben szerzett a diplomát a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. 1973 és 1986 között a Skála szövetkezeti közös vállalatnak volt a vezérigazgatója. 1986-90 között a Magyar Hitelbank elnöke volt, továbbá az alapítók egyike. 1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a Pólus Centert. 1999-ben megnyitotta a Nyugati Városközpontot, ismertebb nevén a WestEnd City Centert, ezt követte 2000-ben a Pólus City Center (Pozsony) megnyitása, majd 2005-ben a Silesia City Center nyitása Katowice városában, Lengyelországban.

 

Két év előkészítés fázis után 2008-ban bevásárolta magát az orosz állami lottóba.

 

Idézet Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvének előszavából:

 

„Tény, hogy felállították a demokratikus intézményrendszert, van többpártiság, ciklikus szabad választás, szárnyal a „verseny" , a piac, de van-e rend, van-e biztonság? A gyeplő a lovak közt hánykolódik, miközben sikerült az embereket érzelmileg szembeállítani egymással. Kialakítani az ellenségképeket, ami veszélyes, de nem új módszer a történelemben, hiszen sok minden fontosabbról eltereli a figyelmet.

 

Az egészséges arányok eltűnőben vannak közéletünkből. Érdemes kiemelni a szabadság értelmezésének kérdését. Félelmetessé vált az értékek örökös relativizálása és a többségi érdekérvényesítés nagyfokú elhanyagolása is, de a legfontosabb tán: hogy mit értsünk szabadságon. Úgy tűnik, napjainkban - és már nem kevés ideje - az a szélső liberális felfogás az uralkodó, hogy a szabadság nem más, mint korlátlanság. Holott a szabadság emelkedettebb és működőképes értelmezésében szellemi, erkölcsi jelenség. Képesség, egyben pedig kötelesség.

 

Régi felfedezés, hogy „ a szabadság előfeltétele az igazsághoz való őszinte viszony. A szabadság kockázatot rejt. Ha nem engedelmeskedik az igazságnak, összeroppanthat bennünket." Eleven elrettentő példa az iskolai brutalitás terjedése, ami - lássuk be - a liberális közösségi nevelés csődje. Végső soron iszonyú veszélyt jelent az elkövetőkre nézve is."

 

Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvében Demján Sándor is megszólal

 

[Önéletrajzi forrás: wikipedia.org]