2014-2020 között az Európai Unió fokozottan kívánja támogatni a sportot. Ez összhangban áll a kormány és a főváros törekvéseivel is. Budapest úgy igyekszik szervezni sportéletét, hogy elérhetővé és vonzóvá tegye a sportosabb életmódot.

A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: mindannyiunk érdeke, hogy egészséges, testben és lélekben harmonikus generációk nőjenek fel. Ez azért is fontos, mert a Nemzeti Sportstratégiában szereplő adatok szerint a felnőtt népességnek csupán 16 százaléka végez valamilyen testmozgást, egyes kutatási eredmények viszont ennél is aggasztóbb részvételi arányról számolnak be. Bíztató azonban - tette hozzá Csomós Miklós -, hogy az említettek 38 százaléka legalább igényt mutat a sportosabb életmód iránt.

Csomós végül elmondta: mindenképpen reményekre jogosít az a tény, hogy a Lisszaboni szerződésben rögzítettek szerint a közösség 2014-2020 között a sport támogatását tervezi. Ehhez hozzájön, hogy a kormány stratégiai ágazatnak tekinti a sportot, ami az ágazatnak szánt támogatások terén is új távlatokat nyithat meg.

 

A szemlélet megváltoztatását emelte ki egyebek mellett beszédében Czene Attila, sportért felelős államtitkár is. El kell érni, hogy az embereknek igénye legyen a heti többszöri testmozgásra

Mindebben kulcsszerepe lesz a májusig megalkotandó új sporttörvénynek, amelynek keretében szigorú, hatékony és számon kérhető rendszer megteremtésén munkálkodnak. Szeretnék továbbá a verseny- és szabadidősport eddigi 70-30 százalékos finanszírozási arányát nagyjából 50-50-re módosítani. Ide kapcsolódik az is, hogy Czene szerint a 2011/12-es tanévtől bevezethető lesz a mindennapos testnevelés, de foglalkoznak a sportlétesítmények kérdésével, valamint a sportegészségügy és a sportbiztosítási rendszer átalakításával is.

Az előadók hasonló következtetésre jutottak: a sport társadalmi hatásaihoz mérten a fizikai és mentális egészségmegőrző, nevelési, szocializációs, nemzeti identitáserősítő funkciókra tekintettel és az uniós átlaghoz képest is alulfinanszírozott és létesítménygondokkal küzd, amely helyzet a társadalmi folyamatokra is negatív hatást gyakorol.