Balassi Bálint-év a fővárosban
Balassi Bálint születésének 450. évfordulója alkalmából az idei Művészetek Völgye fesztiválon és a Szigeten is programokkal idézik meg a költőt s korát.
A februárban meghirdetett emlékévet ősszel ünnepi hangverseny zárja a Nemzetiben.
Az idei Balassi-év központi rendezvényeit, a Millenárison már lezajlott Reneszánsz Fesztivált, a Művészetek Völgyében július 23. és augusztus 1. között, valamint a Sziget Fesztivál reneszánsz sátrában augusztus 4-11. között látható programokat, továbbá a Nemzeti Színházba november 5-ére meghirdetett ünnepi hangversenyt a Hungarofest Kht. szervezi, összesen 23 millió forintból - tudta meg a Magyar Hírlap Gárdos Bernadett programigazgatótól. A Balassi-év teljes költségvetése százmillió forint.
2003-ban fogadták el a Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programját, s a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) ugyanebben az évben hozta létre a Nemzeti Évfordulók Titkárságát, amely koordinátorként vesz részt a programok lebonyolításában.
A Magyar Millennium, Kossuth Lajos és Deák Ferenc születésének 200., valamint a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulója után az idei év Balassié.
A Művészetek Völgye idején a taliándörögdi lankákon íjászati bemutatót, költészeti versenyt, palotajátékokat, lovagi tornát és régi zenei koncerteket rendeznek, a Sziget időutazó sátrában pedig haditornát és korabeli színielőadást láthat, valamint reneszánsz táncházban vehet részt a közönség.
A Balassi Bálint-vándorkiállítás a nyár folyamán Esztergomból Egerbe, majd Sárospatakra költözik, ősszel pedig a lengyelországi Krosnóba és Krakkóba, végül pedig Pozsonyba. Az NKÖM összesen harmincmillió forintot osztott szét az évfordulóval kapcsolatban beadott 276 pályázat közül 113-ra - mondta el a Magyar Hírlapnak Dér Dezső, a Nemzeti Évfordulók Titkárságának vezetője.
A kulturális minisztérium és a Matáv Szimfonikus Zenekar - a Balassi Emlékév alkalmából - januárban zeneszerzői pályázatot hirdetett, amelyre a június 30-ai határidőig tizenegyen jelentkeztek - tájékoztatott Bolvári-Takács Gábor, a Matáv Szimfonikusok ügyvezető igazgatója.
A pályázatokat értékelő zsűri munkájában Ligeti András karmester, zeneigazgató; Alföldy-Boruss István, a Bartók rádió főszerkesztője; Devich János gordonkaművész, a Magyar Zeneművészeti Társaság elnöke; Igric György, a Filharmónia Budapest Kht. igazgatója és Jeney Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző vett részt.
Egyhangú döntésük alapján a pályázat kétmillió forintos fődíját Tallér Zsófia Balassi Bálint nevére - Újreneszánsz zenekari fantázia szoprán hangra, Balassi Bálint verseire című műve nyerte. A félórás mű ősbemutatóját - Boross Csilla énekművész és a Matáv Szimfonikusok előadásában, Ligeti András vezényletével - november 5-én rendezik a Nemzeti Színházban.
Tallér Zsófia tíz éve diplomázott a Zeneakadémián, ahol jelenleg tanársegéd, emellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa és a Novus Kávéház Zenei Műhely alapító tagja. Évek óta foglalkoztatják a szakrális témák, Zsótér Sándorral és Mundruczó Kornéllal közös legutóbbi munkái is ehhez kapcsolódtak, így örömmel fogadta a Balassi-pályázatot.
"Nagyon szép verssorai vannak a szellem hatalmáról, s ezekből kiindulva próbáltam megfogalmazni ebben a zenei időutazásban, hogy mit gondolok a reneszánszról" - mondja Tallér Zsófia. A Matáv Szimfonikusokkal nem ez lesz az első közös munkája: a 2002/2003-as évadban, a zenekar ifjúsági bérletsorozatában ősbemutatóként hangzott el A sárga gólya című, kínai mesére írt kompozíciója.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tárlatán egy tál eper várja a látogatót, amott Júlia áll, úgy, ahogyan Balassi Bálintot megigézhette, karcsún, szelíden. Viseletét egy kályha oromdísze alapján rekonstruálták. Vaskos Biblia őrzi Balassi Andrásnak, a költő nagybátyjának bejegyzését, a költő születésének dátumát, 1554-et.
A tárlat középpontjában Ungnád Kristófné Losonczi Anna, a költemények Júliája áll. Balassi az Anna-versekkel hódolt a férjes asszonynak, majd a megözvegyült asszonynál a Júlia-ciklus remekeivel remélt megnyugvást. Ez a szerelem érlelte nagy lírikussá. A reneszánsz költő szerelmi líráját a szent és a profán ötvözete teszi ma is izgalmassá.
Láthatunk egy látképet Zólyomról, ahol a költő született. Vitrin őrzi Tinódi Lantos Sebestyén Crónikáját és Battista XVI. századi példatárát is a tengeri szörnyekkel. Itt a keszkenő két Balassi-strófával kihímezve, amely az 1633-as marosvásárhelyi házasságtörési peranyagban maradt fenn. Amikor Losonczi Anna úgy döntött, máshoz megy férjhez, Balassi az esküvő napján Lengyelország felé vette útját. S újra a "Világbíró szerelemnek győzhetetlen nagy hatalmá"-t érezte. Dembno várában Wesselényiné Szárkándy Anna ejti rabul a költőt. Ebből születnek a Célia-versek. De ez már egy másik történet, másik kiállítás. Az Áldott szép Julia című tárlat december 31-éig tekinthető meg a PIM-ben.
(Forrás:www.budapest.hu)
Az idei Balassi-év központi rendezvényeit, a Millenárison már lezajlott Reneszánsz Fesztivált, a Művészetek Völgyében július 23. és augusztus 1. között, valamint a Sziget Fesztivál reneszánsz sátrában augusztus 4-11. között látható programokat, továbbá a Nemzeti Színházba november 5-ére meghirdetett ünnepi hangversenyt a Hungarofest Kht. szervezi, összesen 23 millió forintból - tudta meg a Magyar Hírlap Gárdos Bernadett programigazgatótól. A Balassi-év teljes költségvetése százmillió forint.
2003-ban fogadták el a Magyar Köztársaság Nemzeti Emlékezet Programját, s a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) ugyanebben az évben hozta létre a Nemzeti Évfordulók Titkárságát, amely koordinátorként vesz részt a programok lebonyolításában.
A Magyar Millennium, Kossuth Lajos és Deák Ferenc születésének 200., valamint a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulója után az idei év Balassié.
A Művészetek Völgye idején a taliándörögdi lankákon íjászati bemutatót, költészeti versenyt, palotajátékokat, lovagi tornát és régi zenei koncerteket rendeznek, a Sziget időutazó sátrában pedig haditornát és korabeli színielőadást láthat, valamint reneszánsz táncházban vehet részt a közönség.
A Balassi Bálint-vándorkiállítás a nyár folyamán Esztergomból Egerbe, majd Sárospatakra költözik, ősszel pedig a lengyelországi Krosnóba és Krakkóba, végül pedig Pozsonyba. Az NKÖM összesen harmincmillió forintot osztott szét az évfordulóval kapcsolatban beadott 276 pályázat közül 113-ra - mondta el a Magyar Hírlapnak Dér Dezső, a Nemzeti Évfordulók Titkárságának vezetője.
A kulturális minisztérium és a Matáv Szimfonikus Zenekar - a Balassi Emlékév alkalmából - januárban zeneszerzői pályázatot hirdetett, amelyre a június 30-ai határidőig tizenegyen jelentkeztek - tájékoztatott Bolvári-Takács Gábor, a Matáv Szimfonikusok ügyvezető igazgatója.
A pályázatokat értékelő zsűri munkájában Ligeti András karmester, zeneigazgató; Alföldy-Boruss István, a Bartók rádió főszerkesztője; Devich János gordonkaművész, a Magyar Zeneművészeti Társaság elnöke; Igric György, a Filharmónia Budapest Kht. igazgatója és Jeney Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző vett részt.
Egyhangú döntésük alapján a pályázat kétmillió forintos fődíját Tallér Zsófia Balassi Bálint nevére - Újreneszánsz zenekari fantázia szoprán hangra, Balassi Bálint verseire című műve nyerte. A félórás mű ősbemutatóját - Boross Csilla énekművész és a Matáv Szimfonikusok előadásában, Ligeti András vezényletével - november 5-én rendezik a Nemzeti Színházban.
Tallér Zsófia tíz éve diplomázott a Zeneakadémián, ahol jelenleg tanársegéd, emellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa és a Novus Kávéház Zenei Műhely alapító tagja. Évek óta foglalkoztatják a szakrális témák, Zsótér Sándorral és Mundruczó Kornéllal közös legutóbbi munkái is ehhez kapcsolódtak, így örömmel fogadta a Balassi-pályázatot.
"Nagyon szép verssorai vannak a szellem hatalmáról, s ezekből kiindulva próbáltam megfogalmazni ebben a zenei időutazásban, hogy mit gondolok a reneszánszról" - mondja Tallér Zsófia. A Matáv Szimfonikusokkal nem ez lesz az első közös munkája: a 2002/2003-as évadban, a zenekar ifjúsági bérletsorozatában ősbemutatóként hangzott el A sárga gólya című, kínai mesére írt kompozíciója.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tárlatán egy tál eper várja a látogatót, amott Júlia áll, úgy, ahogyan Balassi Bálintot megigézhette, karcsún, szelíden. Viseletét egy kályha oromdísze alapján rekonstruálták. Vaskos Biblia őrzi Balassi Andrásnak, a költő nagybátyjának bejegyzését, a költő születésének dátumát, 1554-et.
A tárlat középpontjában Ungnád Kristófné Losonczi Anna, a költemények Júliája áll. Balassi az Anna-versekkel hódolt a férjes asszonynak, majd a megözvegyült asszonynál a Júlia-ciklus remekeivel remélt megnyugvást. Ez a szerelem érlelte nagy lírikussá. A reneszánsz költő szerelmi líráját a szent és a profán ötvözete teszi ma is izgalmassá.
Láthatunk egy látképet Zólyomról, ahol a költő született. Vitrin őrzi Tinódi Lantos Sebestyén Crónikáját és Battista XVI. századi példatárát is a tengeri szörnyekkel. Itt a keszkenő két Balassi-strófával kihímezve, amely az 1633-as marosvásárhelyi házasságtörési peranyagban maradt fenn. Amikor Losonczi Anna úgy döntött, máshoz megy férjhez, Balassi az esküvő napján Lengyelország felé vette útját. S újra a "Világbíró szerelemnek győzhetetlen nagy hatalmá"-t érezte. Dembno várában Wesselényiné Szárkándy Anna ejti rabul a költőt. Ebből születnek a Célia-versek. De ez már egy másik történet, másik kiállítás. Az Áldott szép Julia című tárlat december 31-éig tekinthető meg a PIM-ben.
(Forrás:www.budapest.hu)