A Fővárosi Önkormányzat folytatja a szakképzési reformot - Budapest
Budapest - A Fővárosi Önkormányzat oktatási intézményeiben 63 ezer diák tanul, közülük 50 ezren szakközépsikolában, szakiskolában vagy speciális szakiskolában.
Az elmúlt években az önkormányzat világos stratégia mentén kezdte el a szakképző intézményrendszer átalakítását. A reform célja, hogy a végzős fiatalok valóban képzettségüknek megfelelő munkát tudjanak találni, vagy pedig eredményesen továbtanulhassnak. Részben az eddig megtett lépéseknek köszönhető, hogy a budapesti fiatalok körében nemzetközi szinten is példátlanul alacsony a munkanélküliség.
Amíg 2006 elején az Európai Unióban a 15-24 év közöttiek 19%-ának nem volt munkája, Magyarországon pedig 16%-nak, addig Budapesten 10%-os volt a munkanélküliség ebben a korosztályban. Ez harmada a varsói, fele a berlini és pozsonyi, kétharmada a bécsi fiatalkori munkanélküliségnek, és kevesebb a prágainál is.
A Foglalkoztatási Hivatal novemberi jelentése szerint miközben országosan 7,8 százalékkal csökkent a pályakezdő munkanélküliség tavaly óta, Budapesten háromszor ilyen gyorsan, azaz 25,3 százalékkal csökkent. Ráadásul a Fővárosi Munkaügyi Központ adatai szerint novemberben a pályakezdők aránya Budapesten az összes regisztrált álláskereső körében is csökkent, tavaly óta 6%-ról 4,8%-ra. A szakképzési reform folytatásával a Fővárosi Önkormányzat célja, hogy ez az Európában egyedülállóan kedvező tendencia folytatódjon és a fővárosi szakközépiskolákból, szakiskolákból kikerülő fiatalok piacképes szakmát kapjanak.
A reform eddigi lépései
A Főváros két éve látott hozzá a rendszer átalakításához a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásáva: 7–7 iskola alkot egy ilyen központot, itt folyik a tagiskolákból átvitt szakmai gyakorlati képzés. A gyakorlati oktatás koncentrálása érezhetően javított a minőségén, jobb, korszerűbb eszközparkjával, jobban felszerelt műhelyeivel, a Szakképző Központ speciális programjaival sokat tett a lemorzsolódás megakadályozásáért. Eddig azonban csak az első lépés történt meg: a szakmai elméleti képzés a tagiskolákban maradt, így a legnagyobb problémát okozó széttaprózottságon a Szakképző Központok érdemben nem tudtak változtatni. Ezért 2006-júliusában a Fővárosi Önkormányzat Szakképzés-fejlesztési Stratégiát fogadott el, amely a rerform folytatásának legfontosabb lépéseit is meghatározza.
A Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Stratégia
A Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Stratégia célja olyan szakképzési struktúra és tartalmi fejlesztés megvalósítása, amely megfelel a munkaerő-piaci igényeknek, segíti az egyén ehhez való alkalmazkodását, fejleszti munkavállalói kompetenciáját, alkalmazható tudást biztosít. Az új struktúra a szakképzés és a közoktatás szétválasztásával, az intézményi szerkezet racionalizálásával a működtetés költségeinek mérséklése mellett alkalmas lesz a fejlesztési források koncentrált, ésszerűbb felhasználására is.
A közoktatás, az iskolarendszerű szakképzés szervezeti tekintetben nem alkalmazkodik kellő gyorsasággal a társadalmi, gazdasági és technológiai változások szülte igényekhez. A koordinálatlanság és szétaprózottság korlátozza a képzési színvonal, a tárgyi, személyi feltételek fejlesztésének lehetőségét, a források hatékony felhasználását, a gazdaság, a munkaerőpiac igényeivel történő harmonizációt. Mára nyilvánvaló lett, hogy az összehangolatlan, spontán átalakulási folyamatok következtében felesleges kapacitásokkal rendelkező középfokú intézményhálózat alakult ki, amelynek finanszírozása lehetetlenné vált.
A további fejlesztés gátja a szétaprózottság
A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott 95 szakképző iskolában a szakképzési évfolyamokon tanuló közel 15 ezer diák iskolánként átlagosan 153 tanulót jelent.
Az egyik legnépszerűbb és legkeresettebb szakmában, a vendéglátásban 8 iskola, 1300 tanulóval, iskolánként átlagosan 162 tanulót képez, a gyerekek nagyrészt a szállodákban, éttermekben vannak gyakorlaton.
A másik hasonlóan népszerű területen, az informatikában, 1200 tanuló, 28 helyen, intézményenként átlagosan 42 tanulóval működik
19 szakképző iskolában van gimnáziumi képzés is, eredményeik általában, a mérések szerint gyengébbek a középiskoláknál.
Egy átlagos osztály feltöltöttsége a szakképzésben: 2005/2006-os tanévben 63,4%-os, 2006/2007-es tanévben 64,1%-os, vagyis jelenleg minden 3. tanulói férőhely üres a szakképzésben!
Szakképzést és középiskolai oktatást is folytató iskolák épületeiben 80.000 férőhely van, ebben 67.000 tanuló tanul most, ez tehát azt jelenti, hogy minden 6. férőhely üres.
A tanműhelyek kapacitását korábban több helyszínen, összehangolatlanul, esetleges módon fejlesztették, mára a kihasználtságuk jelentősen csökkent. A szétaprózott szakképzés következtében a gyakorlati helyszíneken hetente a lehetséges óraszám mindössze néhány százalékát használják ki.
A középiskolában az egy pedagógusra jutó tanulók száma 9, ez a szám országosan 10 feletti, OECD országokban 16.
Korszerűbb oktatás csökkenő tanulólétszám mellett
A fővárosi fenntartású iskolákban 1998 és 2006 között 79 ezerről 63 ezerre csökkent a tanulók létszáma. Ezen belül a szakképző intézményekben még nagyobb arányú volt a csökkenés: 69 ezer helyett 50 ezer tanuló oktatásáról gondoskodnak. Ez 28%-os létszámcsökkenést jelent.
Az eddig elvégzett racionalizálás ellenére tehát komoly kapacitásfelesleg van a hálózatban. A fenntartó önkormányzatnak ugyanakkor a kislétszámú osztályokat ugyanúgy kell finanszíroznia, mintha teljesen feltöltöttek lennének, ez költségvetési szempontból tarthatatlan. Törekedni kell a fenntartható és gazdaságos 80-85%-os osztályfeltöltöttségre. A teljes fővárosi hálózatból 13 ezer diák „hiányzik”.
Az intézmények több mint 40%-ában „alvó” szakmacsoportok vannak. Ezek azok a képzések, amelyek elvileg oktathatók ugyan az adott iskolában, gyakorlatilag azonban nincs ilyen csoport. Az intézmények a munkaerő-piaci keresletet-kínálatot a szülők és diákok igényeinek kiszolgálásával határozzák meg. A szakképzési évfolyamokon nagyon magas a lemorzsolódás, sokkal kevesebb tanuló szerez szakmát, mint ahányan az első évfolyamot elkezdik.
Az iskoláknak egyenetlen az eszköz- és infrastrukturális ellátottsága, ez jelentősen akadályozza a korszerű pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazását, s a tudásalapú gazdaság igényeinek megfelelő ismeretek átadását is. A gépek, berendezések folyamatos cseréje, korszerűbbé tétele, az elméleti oktatás és a gyakorlóhelyek jobb kihasználtságának biztosítása elengedhetetlen feladat. Erre azonban csak korszerűbb, több tanulót ellátó intézményekben van lehetőség, uniós fejlesztési forrás bevonása is csak így lehetséges.
A felnőttképzés szerepe egyre dominánsabb a szakképzésben, tekintettel az élethosszig tartó tanulás kényszerére. Ezen a területen az intézmények egyéni szerepvállalása egységes stratégia, nagy képzési és infrastrukturális potenciál nélkül nem lehet versenyképes. Az intézményi koncentráció, az átjárhatóbb szakképzési struktúra, a szabad kapacitások kihasználási lehetőségeinek bővítése, a tanár érdekeltté tétele együttesen hozzájárulhat a probléma kezeléséhez.
A szakképzés koncentrálását célszerű szerkezetváltással egybekötni
Budapest azáltal lesz sikeres európai főváros, hogy – más fejlesztések mellett – a következő években kiemelten összpontosít az oktatás infrastruktúrájának fejlesztésére. Ebbe európai forrásokat is be tud vonni, ami nagyságrendileg megnöveli a lehetőségeket. A Szakképző Központokaz Európai Unió támogatásával jönnek létre. E központok létrehozásának egyik célja a szakképzés hatékonyságának növelése, a szakképzési kínálat és a munkaerőpiac közötti összhang megteremtésével. Másik cél a legújabb csúcstechnológia összehangolt alkalmazása, naprakész, korszerű gyakorlati ismeretek átadásával.
Az új struktúrában a szakközépiskolák az érettségiig tartó általános képzési szakaszban oktatnának, természetesen a szakmacsoportos alapozás, illetve orientáció feladatát is ellátva. Az új képző központok pedig az érettségit követő szakképzés mellett a teljes szakiskolai képzést is ellátják. Az új szerkezet kialakításával 15-20 új képző központ jön létre, ezzel egyidejűleg a szakközépiskolai intézményi kör hozzávetőlegesen 20 iskolával lesz szűkebb.
Eddigi tapasztalatok alapján az Nemzeti Fejlesztési Terv I-ben létrehozott két fővárosi térségi integrált szakképző központ képzési szerkezetét is a fent vázolt struktúra szerint kell átalakítani. Így az új szakképző központok kihasználtsága a pályázatokban vállaltnál jobb lesz, a működés költséghatékonyabb, szakmailag jobb színvonalú.
Az átalakítás után ugyanennyi tanuló járhat a jelenleginél korszerűbb szakképző intézménybe. A változás elsősorban azokat a diákokat érinti, akiknek jövőre más helyszínen kell megkezdeniük a tanévet. A fővárosi intézményekben dolgozó 6850 pedagógusból ugyanakkor mintegy 500 főnek szűnhet meg jelenlegi állása.
Intézkedések a Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Stratégia végrehajtására
Terveink szerint a szétaprózott, munkaerő-piaci szempontból alacsony hatékonysággal működő szakképzési rendszer a már jóváhagyott stratégia szerint átalakul, szétválik a közoktatási szakasz a szakképzési szakasztól.
A szakképzési feladatokat önálló szakképzési központokba koncentráljuk, központonként 2-3 szakmacsoport teljes ellátásával, uniós források bevonásával fejlesztve azokat.
Az átalakítást követően a szakképzés a jövőben összesen 15-20 szakképző központban történik majd a közgyűlési döntést követően.
Mintegy 50 középiskola érettségi vizsgával bezárólag a szakképző központoknak nyújt majd alapképzést. Az átalakítás 20 szakközépiskola megszűnését is eredményezheti.
www.budapest.hu - MCOnet
Budapest linkajánló: budapestlink.mconet.biz
Képeslapküldő – Budapest : Küldjön képeslapot ismerősének!
A Fővárosi Önkormányzat folytatja a szakképzési reformot - Budapest - Mondja el véleményét a Budapest fórumon!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet
International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz
Amíg 2006 elején az Európai Unióban a 15-24 év közöttiek 19%-ának nem volt munkája, Magyarországon pedig 16%-nak, addig Budapesten 10%-os volt a munkanélküliség ebben a korosztályban. Ez harmada a varsói, fele a berlini és pozsonyi, kétharmada a bécsi fiatalkori munkanélküliségnek, és kevesebb a prágainál is.
A Foglalkoztatási Hivatal novemberi jelentése szerint miközben országosan 7,8 százalékkal csökkent a pályakezdő munkanélküliség tavaly óta, Budapesten háromszor ilyen gyorsan, azaz 25,3 százalékkal csökkent. Ráadásul a Fővárosi Munkaügyi Központ adatai szerint novemberben a pályakezdők aránya Budapesten az összes regisztrált álláskereső körében is csökkent, tavaly óta 6%-ról 4,8%-ra. A szakképzési reform folytatásával a Fővárosi Önkormányzat célja, hogy ez az Európában egyedülállóan kedvező tendencia folytatódjon és a fővárosi szakközépiskolákból, szakiskolákból kikerülő fiatalok piacképes szakmát kapjanak.
A reform eddigi lépései
A Főváros két éve látott hozzá a rendszer átalakításához a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásáva: 7–7 iskola alkot egy ilyen központot, itt folyik a tagiskolákból átvitt szakmai gyakorlati képzés. A gyakorlati oktatás koncentrálása érezhetően javított a minőségén, jobb, korszerűbb eszközparkjával, jobban felszerelt műhelyeivel, a Szakképző Központ speciális programjaival sokat tett a lemorzsolódás megakadályozásáért. Eddig azonban csak az első lépés történt meg: a szakmai elméleti képzés a tagiskolákban maradt, így a legnagyobb problémát okozó széttaprózottságon a Szakképző Központok érdemben nem tudtak változtatni. Ezért 2006-júliusában a Fővárosi Önkormányzat Szakképzés-fejlesztési Stratégiát fogadott el, amely a rerform folytatásának legfontosabb lépéseit is meghatározza.
A Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Stratégia
A Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Stratégia célja olyan szakképzési struktúra és tartalmi fejlesztés megvalósítása, amely megfelel a munkaerő-piaci igényeknek, segíti az egyén ehhez való alkalmazkodását, fejleszti munkavállalói kompetenciáját, alkalmazható tudást biztosít. Az új struktúra a szakképzés és a közoktatás szétválasztásával, az intézményi szerkezet racionalizálásával a működtetés költségeinek mérséklése mellett alkalmas lesz a fejlesztési források koncentrált, ésszerűbb felhasználására is.
A közoktatás, az iskolarendszerű szakképzés szervezeti tekintetben nem alkalmazkodik kellő gyorsasággal a társadalmi, gazdasági és technológiai változások szülte igényekhez. A koordinálatlanság és szétaprózottság korlátozza a képzési színvonal, a tárgyi, személyi feltételek fejlesztésének lehetőségét, a források hatékony felhasználását, a gazdaság, a munkaerőpiac igényeivel történő harmonizációt. Mára nyilvánvaló lett, hogy az összehangolatlan, spontán átalakulási folyamatok következtében felesleges kapacitásokkal rendelkező középfokú intézményhálózat alakult ki, amelynek finanszírozása lehetetlenné vált.
A további fejlesztés gátja a szétaprózottság
A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott 95 szakképző iskolában a szakképzési évfolyamokon tanuló közel 15 ezer diák iskolánként átlagosan 153 tanulót jelent.
Az egyik legnépszerűbb és legkeresettebb szakmában, a vendéglátásban 8 iskola, 1300 tanulóval, iskolánként átlagosan 162 tanulót képez, a gyerekek nagyrészt a szállodákban, éttermekben vannak gyakorlaton.
A másik hasonlóan népszerű területen, az informatikában, 1200 tanuló, 28 helyen, intézményenként átlagosan 42 tanulóval működik
19 szakképző iskolában van gimnáziumi képzés is, eredményeik általában, a mérések szerint gyengébbek a középiskoláknál.
Egy átlagos osztály feltöltöttsége a szakképzésben: 2005/2006-os tanévben 63,4%-os, 2006/2007-es tanévben 64,1%-os, vagyis jelenleg minden 3. tanulói férőhely üres a szakképzésben!
Szakképzést és középiskolai oktatást is folytató iskolák épületeiben 80.000 férőhely van, ebben 67.000 tanuló tanul most, ez tehát azt jelenti, hogy minden 6. férőhely üres.
A tanműhelyek kapacitását korábban több helyszínen, összehangolatlanul, esetleges módon fejlesztették, mára a kihasználtságuk jelentősen csökkent. A szétaprózott szakképzés következtében a gyakorlati helyszíneken hetente a lehetséges óraszám mindössze néhány százalékát használják ki.
A középiskolában az egy pedagógusra jutó tanulók száma 9, ez a szám országosan 10 feletti, OECD országokban 16.
Korszerűbb oktatás csökkenő tanulólétszám mellett
A fővárosi fenntartású iskolákban 1998 és 2006 között 79 ezerről 63 ezerre csökkent a tanulók létszáma. Ezen belül a szakképző intézményekben még nagyobb arányú volt a csökkenés: 69 ezer helyett 50 ezer tanuló oktatásáról gondoskodnak. Ez 28%-os létszámcsökkenést jelent.
Az eddig elvégzett racionalizálás ellenére tehát komoly kapacitásfelesleg van a hálózatban. A fenntartó önkormányzatnak ugyanakkor a kislétszámú osztályokat ugyanúgy kell finanszíroznia, mintha teljesen feltöltöttek lennének, ez költségvetési szempontból tarthatatlan. Törekedni kell a fenntartható és gazdaságos 80-85%-os osztályfeltöltöttségre. A teljes fővárosi hálózatból 13 ezer diák „hiányzik”.
Az intézmények több mint 40%-ában „alvó” szakmacsoportok vannak. Ezek azok a képzések, amelyek elvileg oktathatók ugyan az adott iskolában, gyakorlatilag azonban nincs ilyen csoport. Az intézmények a munkaerő-piaci keresletet-kínálatot a szülők és diákok igényeinek kiszolgálásával határozzák meg. A szakképzési évfolyamokon nagyon magas a lemorzsolódás, sokkal kevesebb tanuló szerez szakmát, mint ahányan az első évfolyamot elkezdik.
Az iskoláknak egyenetlen az eszköz- és infrastrukturális ellátottsága, ez jelentősen akadályozza a korszerű pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazását, s a tudásalapú gazdaság igényeinek megfelelő ismeretek átadását is. A gépek, berendezések folyamatos cseréje, korszerűbbé tétele, az elméleti oktatás és a gyakorlóhelyek jobb kihasználtságának biztosítása elengedhetetlen feladat. Erre azonban csak korszerűbb, több tanulót ellátó intézményekben van lehetőség, uniós fejlesztési forrás bevonása is csak így lehetséges.
A felnőttképzés szerepe egyre dominánsabb a szakképzésben, tekintettel az élethosszig tartó tanulás kényszerére. Ezen a területen az intézmények egyéni szerepvállalása egységes stratégia, nagy képzési és infrastrukturális potenciál nélkül nem lehet versenyképes. Az intézményi koncentráció, az átjárhatóbb szakképzési struktúra, a szabad kapacitások kihasználási lehetőségeinek bővítése, a tanár érdekeltté tétele együttesen hozzájárulhat a probléma kezeléséhez.
A szakképzés koncentrálását célszerű szerkezetváltással egybekötni
Budapest azáltal lesz sikeres európai főváros, hogy – más fejlesztések mellett – a következő években kiemelten összpontosít az oktatás infrastruktúrájának fejlesztésére. Ebbe európai forrásokat is be tud vonni, ami nagyságrendileg megnöveli a lehetőségeket. A Szakképző Központokaz Európai Unió támogatásával jönnek létre. E központok létrehozásának egyik célja a szakképzés hatékonyságának növelése, a szakképzési kínálat és a munkaerőpiac közötti összhang megteremtésével. Másik cél a legújabb csúcstechnológia összehangolt alkalmazása, naprakész, korszerű gyakorlati ismeretek átadásával.
Az új struktúrában a szakközépiskolák az érettségiig tartó általános képzési szakaszban oktatnának, természetesen a szakmacsoportos alapozás, illetve orientáció feladatát is ellátva. Az új képző központok pedig az érettségit követő szakképzés mellett a teljes szakiskolai képzést is ellátják. Az új szerkezet kialakításával 15-20 új képző központ jön létre, ezzel egyidejűleg a szakközépiskolai intézményi kör hozzávetőlegesen 20 iskolával lesz szűkebb.
Eddigi tapasztalatok alapján az Nemzeti Fejlesztési Terv I-ben létrehozott két fővárosi térségi integrált szakképző központ képzési szerkezetét is a fent vázolt struktúra szerint kell átalakítani. Így az új szakképző központok kihasználtsága a pályázatokban vállaltnál jobb lesz, a működés költséghatékonyabb, szakmailag jobb színvonalú.
Az átalakítás után ugyanennyi tanuló járhat a jelenleginél korszerűbb szakképző intézménybe. A változás elsősorban azokat a diákokat érinti, akiknek jövőre más helyszínen kell megkezdeniük a tanévet. A fővárosi intézményekben dolgozó 6850 pedagógusból ugyanakkor mintegy 500 főnek szűnhet meg jelenlegi állása.
Intézkedések a Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Stratégia végrehajtására
Terveink szerint a szétaprózott, munkaerő-piaci szempontból alacsony hatékonysággal működő szakképzési rendszer a már jóváhagyott stratégia szerint átalakul, szétválik a közoktatási szakasz a szakképzési szakasztól.
A szakképzési feladatokat önálló szakképzési központokba koncentráljuk, központonként 2-3 szakmacsoport teljes ellátásával, uniós források bevonásával fejlesztve azokat.
Az átalakítást követően a szakképzés a jövőben összesen 15-20 szakképző központban történik majd a közgyűlési döntést követően.
Mintegy 50 középiskola érettségi vizsgával bezárólag a szakképző központoknak nyújt majd alapképzést. Az átalakítás 20 szakközépiskola megszűnését is eredményezheti.
www.budapest.hu - MCOnet
Budapest linkajánló: budapestlink.mconet.biz
Képeslapküldő – Budapest : Küldjön képeslapot ismerősének!
A Fővárosi Önkormányzat folytatja a szakképzési reformot - Budapest - Mondja el véleményét a Budapest fórumon!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet
International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz