A Főváros támogatja a margiszigeti régészeti emlékek helyreállítását - Budapest
Budapest - Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes kedden bemutatta a főváros egyik legnagyobb régészeti feltárását és műemléki felújítását, a margitszigeti domonkos rendi apácakolostor és királyi udvarhely romjait.
A Fővárosi Önkormányzat mintegy 200 millió forintos támogatása nemcsak a leletegyüttes megóvását tette lehetővé: az immár 12 éve tartó munkálatoknak köszönhetően számos eddig ismeretlen műemléket is feltártak a szakemberek.
A Margitsziget a főváros legnagyobb közkertje, ami közismert természeti szépsége mellett az Árpád-házi királyok monumentális építkezéseit is magában foglalja. Ezek közül a legnagyobb a IV. Béla király idején, a XIII. században épült domonkos rendi apácakolostor és uralkodói palota, amely méretei mellett azért is nevezetes, mert itt élt valaha Margit, a szentté avatott királylány.
A kolostortemplom szentélyétől északra fekvő romok feltehetőleg egy, a XII. században épült palota maradványai. Ezt később számos alkalommal bővítették, ám a templom gótikus szentélyének építésekor a legnagyobb részét elbontották. Ettől kezdve használata is nyilván megváltozott, a még teljes feltárásra váró falmaradványok tanúsága szerint nyugati irányban további részeket építettek hozzá. A szentély már a kezdetekkor emeletes volt, erről tanúskodik a keleti oldalon feltárt lépcsőzet, amely ma már ismét betölti szerepét, hiszen a romterületet a Duna-parti sétánnyal összekötő hídra vezet fel. A sétányról a romterületre vezető acélszerkezetű híd kiváló rálátást nyújt az egykori palotára, a templom szentélyére, sőt az egykori kolostor udvarára, a 2002-ben újjáépített gótikus kútházra is.
A Fővárosi Önkormányzat a romok méltó helyreállítása és bemutatása érdekében 1994-ben hirdetett építészeti ötletpályázatot, és ezzel párhuzamosan elindította a terület régészeti feltárását is. Az ásatások felszínre hozták az összes korábban már ismert épületrészt, azonban az itt található templomtól északra és keletre is új emlékek kerültek elő. A részletes elemzés igazolta a feltételezéseket: a munkálatok során egy IV. Béla korabeli palota alapjaira, valamint az épületegyüttes bejáratára és dunai kikötőjére leltek a szakemberek.
A margitszigeti domonkos rendi apácakolostor és királyi udvarhely helyreállításának több mint egy évtizedes munkáját a főváros mintegy 200 millió forinttal támogatta. A tereprendezési, kertészeti és környezetrendezési munkákhoz az önkormányzat 15 millió forinttal járult hozzá, a régészeti kutatás és dokumentálás, a romkonzerválás, az építészeti tervezés és kivitelezés mintegy 25 millió forintba került. Az építészeti terveket Roth János építész készítette, a kivitelezést Tóth Kálmán szobrász-restaurátor, a tereprendezést a FŐKERT Rt. végezte. A régészeti feltárást Kovács Eszter, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezette.
A margitszigeti domonkos rendi kolostor és királyi udvarhely romegyüttese a budai vár után a főváros második legnagyobb kiterjedésű összefüggő középkori építészeti emléke. Az első leletek az 1830-as években kerültek elő. Ekkor találták meg az Árpád-házi királyi család egyik tagjának sírjában az úgynevezett nyitott koronát, ami ma a Nemzeti Múzeumban látható. 1923-ban és 1938-ban végeztek még a területen nagyszabású régészeti munkákat. Ekkor hozták létre Lux Kálmán tervei alapján a mai megjelenést alapvetően meghatározó romkeretet is.
A feltárás és a megújítás kronológiája:
2000: A templombelső területén a szakemberek kiegészítik, helyreállítják, valamint tartós védő- és vízlepergető anyaggal vonják be a falakat. Az omladozó részeket kiegészítik, a falkoronák korábbi cementes oldalát kicserélik, az eredeti részeket elkülönítik. A korábbi beton és műkő ajtó- és ablakkereteket kőfaragvánnyal váltják fel. Az egykori szentélyben elhelyezkedő sírhelyeket, amelyekben az Árpád-házi uralkodói család tagjai nyugodtak, kőlapokkal jelölik meg. Rendbe teszik Szent Margit és az Árpád-házi uralkodói család tagjainak sírjait és emlékhelyeit is.
2001: Elkészül az egykori templom, valamint a déli kolostorszárny padlóburkolata, a vízelvezetés és az elektromos hálózat kiépítése. Az északi kolostorkertben és a kerengőben hangulatos kiskertészetet alakítanak ki.
2002: Elkészül a kerengőben a gótikus elemekben gazdag kútház, az egykori hasonló funkciójú kút helyén.
2003: Képzőművészeti alkotással gazdagodik az emlékhely: elkészül az az új kút, ami a történelmi, látványbeli és hangulati elemek mellett a látogatókat friss ivóvízzel is szolgálja.
2004: A régészeti feltárást építészeti és képzőművészeti eszközökkel, szabadtéri bemutatóként tekinthetik meg a budapestiek. A látogatók ekkor már a kolostor-romoktól északra feltárt palota romjait is megismerhetik.
2005: A rom-együttes korábban fel nem tárt részét mutatják be a keleti, a pesti part felé néző oldalon. Itt kerülnek elő az egykori szentély falai.
2006: A szakértők az árvíz okozta nehézségek ellenére is sikerrel dokumentálják a kolostor-palota együttes egykori területét. A fényképek tudományos kiértékelése, valamint a részletes földtani felmérés fontos, eddig nem ismert adatokat szolgáltat a még föld alatt lévő, fel nem tárt épületrészekről. Ez alapul szolgálhat a jövő régészeti kutatásaihoz is.
www.budapest.hu - MCOnet
A Főváros támogatja a margiszigeti régészeti emlékek helyreállítását - Budapest - Mondja el véleményét!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu
A Margitsziget a főváros legnagyobb közkertje, ami közismert természeti szépsége mellett az Árpád-házi királyok monumentális építkezéseit is magában foglalja. Ezek közül a legnagyobb a IV. Béla király idején, a XIII. században épült domonkos rendi apácakolostor és uralkodói palota, amely méretei mellett azért is nevezetes, mert itt élt valaha Margit, a szentté avatott királylány.
A kolostortemplom szentélyétől északra fekvő romok feltehetőleg egy, a XII. században épült palota maradványai. Ezt később számos alkalommal bővítették, ám a templom gótikus szentélyének építésekor a legnagyobb részét elbontották. Ettől kezdve használata is nyilván megváltozott, a még teljes feltárásra váró falmaradványok tanúsága szerint nyugati irányban további részeket építettek hozzá. A szentély már a kezdetekkor emeletes volt, erről tanúskodik a keleti oldalon feltárt lépcsőzet, amely ma már ismét betölti szerepét, hiszen a romterületet a Duna-parti sétánnyal összekötő hídra vezet fel. A sétányról a romterületre vezető acélszerkezetű híd kiváló rálátást nyújt az egykori palotára, a templom szentélyére, sőt az egykori kolostor udvarára, a 2002-ben újjáépített gótikus kútházra is.
A Fővárosi Önkormányzat a romok méltó helyreállítása és bemutatása érdekében 1994-ben hirdetett építészeti ötletpályázatot, és ezzel párhuzamosan elindította a terület régészeti feltárását is. Az ásatások felszínre hozták az összes korábban már ismert épületrészt, azonban az itt található templomtól északra és keletre is új emlékek kerültek elő. A részletes elemzés igazolta a feltételezéseket: a munkálatok során egy IV. Béla korabeli palota alapjaira, valamint az épületegyüttes bejáratára és dunai kikötőjére leltek a szakemberek.
A margitszigeti domonkos rendi apácakolostor és királyi udvarhely helyreállításának több mint egy évtizedes munkáját a főváros mintegy 200 millió forinttal támogatta. A tereprendezési, kertészeti és környezetrendezési munkákhoz az önkormányzat 15 millió forinttal járult hozzá, a régészeti kutatás és dokumentálás, a romkonzerválás, az építészeti tervezés és kivitelezés mintegy 25 millió forintba került. Az építészeti terveket Roth János építész készítette, a kivitelezést Tóth Kálmán szobrász-restaurátor, a tereprendezést a FŐKERT Rt. végezte. A régészeti feltárást Kovács Eszter, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezette.
A margitszigeti domonkos rendi kolostor és királyi udvarhely romegyüttese a budai vár után a főváros második legnagyobb kiterjedésű összefüggő középkori építészeti emléke. Az első leletek az 1830-as években kerültek elő. Ekkor találták meg az Árpád-házi királyi család egyik tagjának sírjában az úgynevezett nyitott koronát, ami ma a Nemzeti Múzeumban látható. 1923-ban és 1938-ban végeztek még a területen nagyszabású régészeti munkákat. Ekkor hozták létre Lux Kálmán tervei alapján a mai megjelenést alapvetően meghatározó romkeretet is.
A feltárás és a megújítás kronológiája:
2000: A templombelső területén a szakemberek kiegészítik, helyreállítják, valamint tartós védő- és vízlepergető anyaggal vonják be a falakat. Az omladozó részeket kiegészítik, a falkoronák korábbi cementes oldalát kicserélik, az eredeti részeket elkülönítik. A korábbi beton és műkő ajtó- és ablakkereteket kőfaragvánnyal váltják fel. Az egykori szentélyben elhelyezkedő sírhelyeket, amelyekben az Árpád-házi uralkodói család tagjai nyugodtak, kőlapokkal jelölik meg. Rendbe teszik Szent Margit és az Árpád-házi uralkodói család tagjainak sírjait és emlékhelyeit is.
2001: Elkészül az egykori templom, valamint a déli kolostorszárny padlóburkolata, a vízelvezetés és az elektromos hálózat kiépítése. Az északi kolostorkertben és a kerengőben hangulatos kiskertészetet alakítanak ki.
2002: Elkészül a kerengőben a gótikus elemekben gazdag kútház, az egykori hasonló funkciójú kút helyén.
2003: Képzőművészeti alkotással gazdagodik az emlékhely: elkészül az az új kút, ami a történelmi, látványbeli és hangulati elemek mellett a látogatókat friss ivóvízzel is szolgálja.
2004: A régészeti feltárást építészeti és képzőművészeti eszközökkel, szabadtéri bemutatóként tekinthetik meg a budapestiek. A látogatók ekkor már a kolostor-romoktól északra feltárt palota romjait is megismerhetik.
2005: A rom-együttes korábban fel nem tárt részét mutatják be a keleti, a pesti part felé néző oldalon. Itt kerülnek elő az egykori szentély falai.
2006: A szakértők az árvíz okozta nehézségek ellenére is sikerrel dokumentálják a kolostor-palota együttes egykori területét. A fényképek tudományos kiértékelése, valamint a részletes földtani felmérés fontos, eddig nem ismert adatokat szolgáltat a még föld alatt lévő, fel nem tárt épületrészekről. Ez alapul szolgálhat a jövő régészeti kutatásaihoz is.
www.budapest.hu - MCOnet
A Főváros támogatja a margiszigeti régészeti emlékek helyreállítását - Budapest - Mondja el véleményét!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet Hungary: www.mconet.hu