A főpolgármester szerint a 30 millió forintos értékhatár azt jelenti, hogy egy olyan adónemet kíván bevezetni a kormány, amelyet elsősorban - egyes számítások szerint 60 százalékban - a Budapesten és környékén élőknek kéne befizetniük, miközben ők így is jóval több adót fizetnek az átlagosnál. Demszky Gábor ezt rendkívül igazságtalannak tartja.

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere

A budapesti cégek és magánszemélyek fizetik be az összes állami adóbevétel közel 40 százalékát. Ennek köszönhetően - az összes adónemet egybeszámítva - az egy lakosra jutó átlagos adóbefizetés Budapesten 3,5-szerese a vidékinek. A jelentős országos visszaeséssel szemben a főváros gazdasága pörög, az iparűzési adóbevételek az első negyedévben meghaladták a tavalyit. A budapestiektől évről-évre egyre több személyi jövedelemadót szed be a kormány: egy átlagos budapesti lakosra 260 ezer forint SZJA-bevétel jut, míg a vidéki átlag 120 ezer forint.

Budapest az állami költségvetés legfőbb bevételi forrása. A növekvő fővárosi adóbevételekből évről-évre egyre kevesebb összeget juttat vissza az állam a 24 budapesti önkormányzatnak. Az egy főre jutó 260 ezer forintnyi személyi jövedelemadóból 750 forintot hagy helyben a kormány, míg Budapesten kívüli településeknél 9600 forint marad az ott befizetett 120 ezer forintból.

"Budapest szolidáris város, a fővárosiak büszkék rá, hogy az ő adójukból tudja a kormány megsegíteni a hátrányosabb helyzetű térségeket. Éppen ezért nem tartom igazságosnak, hogy most újabb, döntően a budapestieket sújtó adónemet kíván bevezetni a kormány" - jelentette ki Budapest főpolgármestere.

A legnagyobb magyar ingatlanforgalmazó cég, az Otthon Centrum adatai szerint Budapesten minden negyedik eladásra kínált ingatlan a 30 millió forintot meghaladó kategóriába esik. Jóllehet ezek csak a forgalomban lévő ingatlanok, de az összes budapesti lakóingatlant vizsgálva sem sokkal jobb a helyzet. A Városkutatás Kft. 2006-os tanulmánya szerint a megelőző évben a budapesti lakóingatlanok 11 százaléka tartozott a 30 milliós körbe.

Az ingatlanárak ötéves változása alapján a főváros úgy becsli, hogy 2010-ben a budapesti lakások 15-20 százaléka lenne érintett. Vidéki városokban 5-7 százalék lehet ez az arány, a községekben pedig legfeljebb 3 százalék.

A téma nemzetközi szakértői néhány évvel ezelőtt - amikor a főváros az önkormányzati szövetségekkel együtt az ingatlanadózás lehetőségeit vizsgálta - azt mondták: egy jól működő, igazságos rendszer bevezetéséhez legalább két év előkészítésre lenne szükség. Most mindössze néhány hónap lenne rá, tehát a jelenlegi kormány leginkább az előkészítés fázisához járulhat hozzá, de a kiérlelt döntést már a következő kabinetnek kellene meghoznia.

A főpolgármester hangsúlyozta: jelenleg nincs jól használható földhivatali ingatlankataszter, és az Alkotmánybíróság által előírt fellebbezési jog érvényesítésére is világos szabályokat kellene kidolgozni.

Ülésezik a Fővárosi Közgyűlés

Kezelni kell az ingatlanérték és a jövedelmi helyzetből fakadó teherviselő képesség között fennálló feszültségeket, azaz mi történjen azokkal az alacsony fizetésű vagy keresettel nem rendelkező emberekkel, akik 30 millió forintnál értékesebb lakásban laknak, és az adót nem tudják kifizetni. Számtalan élethelyzet elképzelhető, ahol el kell dönteni, hogy méltányos-e az adót kivetni, ehhez pedig ugyancsak világos szabályok kellenek.

Budapest és a nagyvárosok esetében külön gondot jelentene, hogy az ingatlanadó ismét a városból való kiköltözésre ösztönözné az embereket, ezáltal növelné a motorizációt. Másik fontos probléma, hogy az adónem ebben a formájában a műemlék, illetve műemlék jellegű épületek fenntartása és felújítása ellen hatna. Komolyan megkérdőjelezhető a garázstulajdon fokozottabb adóztatása is, hiszen a lakosságot kimondottan ösztönözni kellene az önerős garázsépítésre a közterületek felszabadítása érdekében. Ezekre a kérdésekre ugyancsak választ kellene adni a jogszabály kiérlelése során - emelte ki Budapest főpolgármestere.

Demszky Gábor úgy fogalmazott: „nem látom értelmét egy olyan döntés meghozatalának, amelynek költségvetési hatása nem a jelenlegi kormány mandátumának ideje alatt keletkezik. Az új kormány deklaráltan rövid távú válságkezelésre vállalkozott, hiszen érdemi reformokra politikai konszenzus híján nincs lehetőség. Az ingatlanadó kapcsán sincsenek meg a bevezetéséhez szükséges politikai feltételek".

"Összegezve tehát: egy igazságosabb ingatlanadózási rendszer bevezetését liberálisként támogatom, de egy budapestieket sújtó, végiggondolatlan és politikailag önsorsrontó döntés meghozatalát nem. Ezért írtam levelet a miniszterelnöknek, ezért javaslom az SZDSZ-en belül a javaslat elutasítását. Ezért értek egyet az önkormányzati szövetségek fenntartásaival. És ezért kívánok holnap ötpárti egyeztetést kezdeményezni, és ezért hívom össze a budapesti kerületek vezetőit - fejtette ki a főpolgármester.

(Forrás: budapest.hu)

Budapest Online - bpn.hu

Szólj hozzá a Budapest fórumon!