A budapesti csoda - meglesz a 45 ezer lakás az év végére?
A szakma károgó pesszimistáinak újabb csalódást okozott a KSH legújabb, I-III. negyedévi gyorsjelentése:
az oly sokszor megjósolt lakásépítési visszaesés csak nem akar bekövetkezni. Az év első kilenc hónapjában több mint 23 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt, ami 4,3 százalékkal több, mint tavalyi, 15 éves csúcsot jelentő eredmény.
Tavaly ilyenkor némi meglepetéssel konstatálta a szakma és a közvélemény, hogy továbbra is óriási lendületet tükröznek a KSH első kilenc hónapjára vonatkozó lakásépítési adatai. A használatba vett lakások száma ugyanis fantasztikus, 45 százalékos többletet mutatott az egy évvel korábbihoz képest. Az Ingatlan és Befektetés szakírója akkoriban még azt is megkockáztatta (IB 2005. 11. 18.), hogy ha így haladunk, év végére meglesz a bűvös" 40 ezer lakás, amire 1990 óta nem volt példa. Hát, meglett, mégpedig bőven: az 2004-es év végén 43 913 átadott lakásról adott számot az építőipar. Igaz, a károgók (mint az elmúlt 16 negyedévben mindannyiszor) azonnal bejelentették, hogy meglesz ennek a böjtje: 2005-ben örülhetünk, ha felépül 36-38 ezer lakás...
Ebből az első három negyedévben már megvan 23 278, és köztudottan az utolsó negyedévében adják át a kiemelkedően legtöbb lakást minden évben. Tavaly például 21 ezer lakás kapta meg a használatba vételi engedélyt október-december közt, ha az idén is csak" ennyi lesz az eredmény, az az év végére közel 45 ezer új lakást jelent!
A befejezett lakásépítések kedvező alakulását a tavalyi évhez hasonlóan az idén is a főváros döbbenetes teljesítménye határozta meg: a tavalyi 5080-hoz viszonyítva az idén 43,2(!) százalékkal több, vagyis 7 274 lakást adtak át, ami mellesleg fölényesen több, mint az 1990-2003 közti időszak bármely egész éves adata. (A budapesti csoda egyébként már tavaly megkezdődött: majdnem megkétszereződött az új lakások száma, 2800-ról emelkedett 5080-ra.) Az ötezres szám önmagában is figyelemre méltó, hiszen a szakértők nagyjából ennyire saccolják a fővárosi piac éves felszívóképességét, vagyis ami efölött épül, az fölösleg. Ha igaz - ugyanis az el nem adott lakásokról vajmi nehéz megbízható adatokhoz jutni.
Ami viszont gyökeresen megváltozott tavaly óta: a lakásépítési láz 2005-ben gyakorlatilag a fővárosra korlátozódott, mind a községekben, mind pedig a nem megyei jogú városokban körülbelül 7 százalékkal csökkent az átadott lakások száma, míg 2004-ben a fővároson kívül is mintegy harmadával gyarapodott az új lakásállomány. Persze, most is vannak kiugró teljesítmények, az új lakások 143 százalékos növekedését regisztrálta a KSH Heves megyében, míg Zalában 134, Borsodban pedig 120 százalékkal több új lakásra adtak használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Kár, hogy ezekben a megyékben az abszolút számokat tekintve alacsony a lakásépítések mennyisége, így valamivel könnyebb kiugró fejlődést produkálni. A negatív csúcstartó Vas (73,8), Békés (74,4) és Szabolcs (75,9) megye.
A lakást építtetők körében a vállalkozások aránya tovább növekszik. 2003-ban még csak az új lakások 28 százalékát építtették a vállalkozások, arányuk 2004-ben 36 százalékra, 2005-re pedig 43 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan 59 százalékról 52 százalékra csökkent a természetes személyek építési hajlandósága - meglepő módon viszont nőttek az önkormányzati fejlesztések, az egy évvel ezelőtti 194-gyel szemben idén már fantasztikusan sok, 346 lakás létesült önkormányzati beruházásban.
Tovább csökkent a lakások átlagos alapterülete, az idén épült lakások átlagos mérete a tavalyi 95 négyzetméterrel szemben mindössze 88 négyzetméter, ezen belül Budapesten 61,8 négyzetméter. A fővárosban az új lakások 62 százaléka kisebb 60 négyzetméteresnél, és ami legalább ennyire meglepő, a 100 négyzetméteresnél nagyobb lakások csoportja a fővárosban a felére csökkent: 17 százalékról 8,2 százalékra.
Ami pedig az építési engedélyeket illeti, az adatsor komorabb képet mutat a használatba vett lakásokénál. Már a tavalyi első háromnegyed évben is csökkent valamelyest az engedélyek száma, az idén pedig 9 százalékkal alacsonyabb volt ez a mutató. A városokban (84,4) és a községekben (83,7) jóval kevesebben szándékoznak lakást építeni. Különösen Bács-Kiskunban (50,3) és Tolnában (50,8) esett vissza a vállalkozási kedv. Budapest viszont itt is nagyot domborított: 13 százalékkal több engedélyt kértek a fővárosban, mint tavaly ilyenkor.
(Forrás:www.tozsdeforum.hu)
Tavaly ilyenkor némi meglepetéssel konstatálta a szakma és a közvélemény, hogy továbbra is óriási lendületet tükröznek a KSH első kilenc hónapjára vonatkozó lakásépítési adatai. A használatba vett lakások száma ugyanis fantasztikus, 45 százalékos többletet mutatott az egy évvel korábbihoz képest. Az Ingatlan és Befektetés szakírója akkoriban még azt is megkockáztatta (IB 2005. 11. 18.), hogy ha így haladunk, év végére meglesz a bűvös" 40 ezer lakás, amire 1990 óta nem volt példa. Hát, meglett, mégpedig bőven: az 2004-es év végén 43 913 átadott lakásról adott számot az építőipar. Igaz, a károgók (mint az elmúlt 16 negyedévben mindannyiszor) azonnal bejelentették, hogy meglesz ennek a böjtje: 2005-ben örülhetünk, ha felépül 36-38 ezer lakás...
Ebből az első három negyedévben már megvan 23 278, és köztudottan az utolsó negyedévében adják át a kiemelkedően legtöbb lakást minden évben. Tavaly például 21 ezer lakás kapta meg a használatba vételi engedélyt október-december közt, ha az idén is csak" ennyi lesz az eredmény, az az év végére közel 45 ezer új lakást jelent!
A befejezett lakásépítések kedvező alakulását a tavalyi évhez hasonlóan az idén is a főváros döbbenetes teljesítménye határozta meg: a tavalyi 5080-hoz viszonyítva az idén 43,2(!) százalékkal több, vagyis 7 274 lakást adtak át, ami mellesleg fölényesen több, mint az 1990-2003 közti időszak bármely egész éves adata. (A budapesti csoda egyébként már tavaly megkezdődött: majdnem megkétszereződött az új lakások száma, 2800-ról emelkedett 5080-ra.) Az ötezres szám önmagában is figyelemre méltó, hiszen a szakértők nagyjából ennyire saccolják a fővárosi piac éves felszívóképességét, vagyis ami efölött épül, az fölösleg. Ha igaz - ugyanis az el nem adott lakásokról vajmi nehéz megbízható adatokhoz jutni.
Ami viszont gyökeresen megváltozott tavaly óta: a lakásépítési láz 2005-ben gyakorlatilag a fővárosra korlátozódott, mind a községekben, mind pedig a nem megyei jogú városokban körülbelül 7 százalékkal csökkent az átadott lakások száma, míg 2004-ben a fővároson kívül is mintegy harmadával gyarapodott az új lakásállomány. Persze, most is vannak kiugró teljesítmények, az új lakások 143 százalékos növekedését regisztrálta a KSH Heves megyében, míg Zalában 134, Borsodban pedig 120 százalékkal több új lakásra adtak használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Kár, hogy ezekben a megyékben az abszolút számokat tekintve alacsony a lakásépítések mennyisége, így valamivel könnyebb kiugró fejlődést produkálni. A negatív csúcstartó Vas (73,8), Békés (74,4) és Szabolcs (75,9) megye.
A lakást építtetők körében a vállalkozások aránya tovább növekszik. 2003-ban még csak az új lakások 28 százalékát építtették a vállalkozások, arányuk 2004-ben 36 százalékra, 2005-re pedig 43 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan 59 százalékról 52 százalékra csökkent a természetes személyek építési hajlandósága - meglepő módon viszont nőttek az önkormányzati fejlesztések, az egy évvel ezelőtti 194-gyel szemben idén már fantasztikusan sok, 346 lakás létesült önkormányzati beruházásban.
Tovább csökkent a lakások átlagos alapterülete, az idén épült lakások átlagos mérete a tavalyi 95 négyzetméterrel szemben mindössze 88 négyzetméter, ezen belül Budapesten 61,8 négyzetméter. A fővárosban az új lakások 62 százaléka kisebb 60 négyzetméteresnél, és ami legalább ennyire meglepő, a 100 négyzetméteresnél nagyobb lakások csoportja a fővárosban a felére csökkent: 17 százalékról 8,2 százalékra.
Ami pedig az építési engedélyeket illeti, az adatsor komorabb képet mutat a használatba vett lakásokénál. Már a tavalyi első háromnegyed évben is csökkent valamelyest az engedélyek száma, az idén pedig 9 százalékkal alacsonyabb volt ez a mutató. A városokban (84,4) és a községekben (83,7) jóval kevesebben szándékoznak lakást építeni. Különösen Bács-Kiskunban (50,3) és Tolnában (50,8) esett vissza a vállalkozási kedv. Budapest viszont itt is nagyot domborított: 13 százalékkal több engedélyt kértek a fővárosban, mint tavaly ilyenkor.
(Forrás:www.tozsdeforum.hu)