12,5 milliárd forintot kell megtakarítani Budapesten - Budapest

Budapest - Nehéz költségvetési év áll előttünk.
A fejlesztések elindításának, végrehajtásának feltétele, hogy 2007-ben szigorú, de beruházás-ösztönző költségvetési gazdálkodást folytassunk. A költségvetési koncepció ennek az alapjait vázolta fel, melynek legfontosabb pontjait a Fővárosi Közgyűlés múlt héten elfogadta - mondta Demszky Gábor főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján a Városházán.

A városvezető kihangsúlyozta: a megszorítások alól egyetlen terület sem vonhatja ki magát. A kényszerhelyzetet lehetőségként kell felhasználnunk arra, hogy a rosszul működő szerkezetet alapjaiban megújítsuk.

Kevesebb pénz jut a főváros működtetésére

Idén kevesebb pénz jut a főváros működtetésére, mint tavaly - derült ki a szerdai sajtótájékoztatón. 2006-ban a budapesti adófizetők és cégek a teljes állami adóbevétel harmadát, mintegy 2200 milliárd forintot fizettek be a központi költségvetésbe. Ennek a pénznek egytizede jut vissza a fővároshoz.

Demszky kiemelte, hogy idén több mint 1 milliárd forinttal kevesebb állami normatívával gazdálkodhat a Főváros, mint tavaly. Emellett a Budapesten beszedett személyi jövedelemadó 8 százaléka marad csak helyben a korábbi 10 százalék helyett. Ez az intézkedés egyedül további 2 milliárd forint mínuszt jelent az önkormányzatnak.

Egyetértek azzal, hogy a főváros közvetve vegyen részt az elmaradottabb régiók fejlesztésében is, és tudom, hogy nem húzhatjuk ki magunkat az állami megszorítások alól sem. Idén 12,5 milliárd forintot kell megtakarítania a fővárosnak a működési kiadásokból a megszorítások következtében - ezt a „hiányt” kell az egyes ágazatok között elosztania - tette hozzá a főpolgármester.

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes kihangsúlyozta: a kényszerhelyzet esélyt kínál rá, hogy valódi reformokat hajtsunk végre, mellyel korszerűbben és hatékonyabban működő intézményeket hozhatunk létre.

A városvezetés a megalapozottabb szakmai döntés érdekében, tavaly felkérte a Gazdaságkutató Intézetet, hogy dolgozzák ki azt a 2010-ig szóló programot, melynek köszönhetően a kevesebb pénz ellenére is működőképes maradhat a főváros. Az Intézet tett javaslatot arra is, hogy az elvonás milyen mértékben érintse a szociális, kulturális, oktatási vagy a városüzemeltetési területet.

Ez egy szakmai javaslat, amelytől eltérhetünk, lehet olyan döntést hozni, hogy egy ágazatot a javasoltnál kevésbé sújtson a megszorítást, a másikat pedig jobban. Ám ha valamelyik területnek többet adunk, annyival kevesebb jut a másiknak - közölte Demszky Gábor.

Színházak: lépcsőzetes elvonás

A városvezető a színházak támogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat egész Európa legnagyobb színházfenntartója, ami nemcsak a színházba járókkal szemben jelent felelősséget, hanem a színházakat nagyobbrészt finanszírozó adófizetőkkel szemben is.

Ezzel a felelősséggel nem néztünk eléggé szembe mostanáig, mert nem voltunk ordító pénzszűkében. A politika mulasztása itt az, hogy a várható érdeksérelmek miatt nem mert hozzányúlni a rendszerhez, a szakmáé pedig az, hogy nem tett le valódi javaslatot a sokszor igazságtalan rendszer megváltoztatására - hangsúlyozta ki a főpolgármester.

A kulturális intézmények támogatásának részleteiről jelenleg is folynak a tárgyalások a pénzügyi, színházi és önkormányzati szakemberek között. A városvezetés lépcsőzetes és rendszerelvű elvonást javasol, három év alatt összesen 1,1 milliárd, azaz idén 400 millió forint működési megtakarítással. Egyúttal a színházak támogatási rendszerének teljes revízióját, minden korábbi igazságtalanságok megszüntetésével, a színházra és műfajra szabott legoptimálisabb támogatási forma kidolgozásával.

Demszky továbbá kiemelte, hogy differenciált megoldást kell találnia a fővárosnak a gyerekszínházak, a művész-színházak és a szórakoztató színházak támogatására, hiszen mindannyian különböző mértékben tudnak hozzájárulni saját fenntartásukhoz.

Mindenképpen meg akarjuk viszont tartani a fővárosi színházkultúra sokszínűségét, hiszen ez nagyon fontos védjegye Budapestnek Európában - fűzte hozzá a főpolgármester.

Demszky: "Szakok nem fognak megszűnni”

A Közgyűlés tavaly júniusban a szakmai szervezetek támogatásával fogadta el a Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Stratégiát, melynek célja olyan szakképzési struktúra és tartalmi fejlesztés megvalósítása, amely megfelel a munkaerő-piaci igényeknek, segíti az egyén ehhez való alkalmazkodását, fejleszti munkavállalói kompetenciáját, alkalmazható tudást biztosít.


A közoktatás, az iskolarendszerű szakképzés szervezeti tekintetben nem alkalmazkodik kellő gyorsasággal a társadalmi, gazdasági és technológiai változások szülte igényekhez. A koordinálatlanság és szétaprózottság korlátozza a képzési színvonal, a tárgyi, személyi feltételek fejlesztésének lehetőségét, a források hatékony felhasználását, a gazdaság, a munkaerőpiac igényeivel történő harmonizációt. Mára nyilvánvaló lett, hogy az összehangolatlan, spontán átalakulási folyamatok következtében felesleges kapacitásokkal rendelkező középfokú intézményhálózat alakult ki, amelynek finanszírozása lehetetlenné vált.

Korszerű képzési központokat hozunk létre, a jelenlegi iskolák egy részét összevonjuk. Az adófizetők pénzét inkább a taneszközök korszerűbbé tételére, hatékonyabb oktatásra költjük, nem pedig üres vagy félig kihasznált osztálytermek fűtésére. Idén arról kell döntenünk, hogy az egyes iskolákra milyen módon vonatkozzon az átalakítás - hangsúlyozta ki Demszky Gábor.

Az integráció célja az, hogy a legrosszabb műszaki állapotban lévő, legkevésbé kihasznált iskolák olvadjanak be, és a közelmúltban korszerűsített iskolák legyenek a befogadó intézmények. Miközben tehát 15-20 új, korszerű képző központ nyílik meg, nagyjából ugyanennyi régi iskola integrálódik.

A főváros a tervek szerint egyetlen szakképző intézményt sem szűntet meg jogutód nélkül az á érintett iskolák közül, mindegyikük integrálódik egy nagyobb, korszerűbb intézménybe.

A városvezető kiemelte: a részletek még nem dőltek el, ezekben a hetekben a fővárosi oktatási szakemberek folyamatosan egyeztetnek az érintett iskolákkal, érdekképviseleti szervezetekkel. A végső konklúziót majd csak a Közgyűlés vonja le február 22-én.

Szeretném továbbá leszögezni azt is, hogy szakok nem fognak megszűnni, tehát minden diák biztos lehet abban, hogy sikeres jelentkezése esetén azt a szakmát tanulhatja tovább, amelyikre jelentkezett. Amennyiben olyan iskolába adta be jelentkezését, amely később integrálódik, még a Közgyűlés döntése után is 1 hónapja lesz arra, hogy eldöntse, a felvételi lapon megjelölt intézmények közül (a sorrendtől függetlenül!) melyik iskolában akarja folytatni tanulmányait - tette hozzá a főpolgármester.

Dr. Vastag Györgyi, az Oktatási Bizottság elnöke elmondta: szeretnénk, ha a szakképzési reform mindenki számára átlátható és érthető lenne, ezért a főváros egy email címet hozz létre a felmerülő kérdések tisztázására. Az internetes levélcím csütörtök 12 órától olvasható a Fővárosi Önkormányzat honlapján, a Budapest Portálon.

www.budapest.hu - MCOnet

Budapest linkajánló: budapestlink.mconet.biz

Képeslapküldő – Budapest : Küldjön képeslapot ismerősének!

- Mondja el véleményét a Budapest fórumon!

A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz