Rácáfolt az elmúlt év sok előrejelzésre, és rekordokat döntött az ingatlanpiac. Egy kis évvégi visszatekintés segítségével az is körvonalazódik, hogy a jövő év milyen lesz azoknak, akik most szándékoznak hitelt felvenni, vagy a már felvett kölcsönt törlesztik.

Az első lakást vásárlók háttérbe szorultak

 

Több jelentős fordulat is történt ez évben a lakáshitel- és az ingatlanpiacon, ami befolyásolta azok helyzetét, akik banki segítséggel kívántak ingatlant vásárolni.

 

A legfontosabb tényező az árak szárnyalása, ami nemhogy alábbhagyott, de most már olyan mértéket ért el, hogy elindult a fővárosból való kiköltözés hulláma; hiába íródtak tömegesen a “Már nem emelkedhetnek sokáig az árak” szakmai cikkek idén.

 

Míg a piaci boom előtt a vevők 40 százaléka első lakását vette meg, ma már ez a réteg visszaszorult, és sokan befektetési célból a többedik lakásukat szerzik meg.

 

Nyilvánvalóan egyre inkább jelen vannak a céges hátterű vevők a piacon, így ‘hobbiból’ ma már csak méregdrágán tudunk lakáshoz jutni a legjobb környékeken, például a Belvárosban.

 

 

 

Év végén nyugtatták meg az építkezőket

 

Budapesten felértékelődtek emiatt a külső övezetek és az agglomerációs települések, az év második felében már az árak szempontjából is. Az átlagos vásárló ma már a korábban nem túl nagyra tartott panelt keresi, ez pedig egy másik folyamathoz, a lakótelepi lakások árának felfutásához vezetett.

 

Vidéken hullámzó a helyzet az árak terén. Egyes környékeken még mindig lehet akár 4 millió forintért is házat venni, míg például a vasútvonal mentén levő települések a fővárostól nyugatra és délre - Tatabányáig és Velencéig - emelkedő árakat mutatnak.

 

Hullámvasútra kerültek a társasházi új lakásra szerződést kötő ügyfelek, mivel előbb az újlakás ÁFA hatalmas emelkedését, majd novemberben az emelés elhalasztását jelentette be a kormányzat.

 

 

Túl sokan kötöttek több LTP-t

 

 

Hogyan lehet ingatlant szerezni, ha az árak újabb és újabb rekordokat döntenek, és a beharangozott visszaesés nem érkezik meg? CSOK-kal egyértelmű, hogy csak egy szűk réteg jut érdemi támogatáshoz.

 

A lakástakarék pénztár már korábban kérdőjeleket vetett fel, mivel felül korlátos volt a befizetések mértéke. A havi befizethető összeg, bár 30 százalékos támogatás járt utána, még a lakáspiaci boom előtt is inkább csak átalakításokra, beépítésekre volt elegendő.

 

Ezt a problémát azonban ez év októberében elengedhették a kliensek, ugyanis egy héten belül lezajlott az LTP-k megszüntetése. Új szerződés kötésre nincs lehetőség, a már futó szerződések esetén pedig már nem annyira kiugróan jó a hozam, mint korábban.

 

 

A vételek 40 százalékát segíti elő hitel

 

 

A lakáshitelek azonban annak ellenére, hogy nyáron emelkedtek egy kicsit a kamatok, még mindig igen kedvezőek - így lehetőséget nyújtanak a lakásvásárlás realizálására.

 

Hatalmas az érdeklődés, tömegesen vesznek fel hitelt az ügyfelek, így nem véletlen, hogy a kormány októbertől még tovább szigorította és egységesítette a kínálatot.

 

Az MNB októbertől átalakította a 10 évnél rövidebb időszakra fixált hitelek felvételének feltételeit, biztosítandó, hogy kevesebben szállnak bele a kockázatosabb, rövid kamatperiódusú kölcsönökbe. Már 2018-ban mozdult egyet felfele a BUBOR, és ez a folyamat a jövőben tovább fog gyűrűzni.

 

A kamatkockázat ellen egy dolog véd, ha nem a BUBOR-hoz kötődő, változó kamatú (és THM-ű) ajánlatot választunk, hanem olyat, aminél végig tudjuk, mennyit fog fizetni, vagy egészen minimálisan, 10 évente változhat a kamatozás.