Fővárosi támogatás fogyatékkal élőknek
A fogyatékossággal élők kulturális esélyegyenlőségének megteremtését elősegítő programokról írt alá megállapodást a napokban Budapesten
Schiffer János főpolgármester-helyettes több fogyatékosokat tömörítő szervezet képviselőivel.
Az MTI híre szerint a megállapodások értelmében olyan berendezéseket helyeznek el a fővárosi színházak erre kijelölt soraiba, amelyek segítségével a nagyothallók is élvezhetik az előadást. Emellett a fővárosi önkormányzat támogatást nyújt ahhoz is, hogy jeltolmácsolt előadásokat szervezzenek. A főváros a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét hangoskönyvek, hangzó anyagok beszerzésében segíti, hozzájárul a szokásosnál nagyobb méretű, úgynevezett öregbetűs könyvek kiadásához.
Az önkormányzat anyagi támogatást nyújt ahhoz, hogy a mozgássérültek
- kulturális események felkeresésére - az eddiginél olcsóbban vehessék igénybe országos szövetségük speciális buszát.
Schiffer János szólt arról is, hogy a fővárosi önkormányzat - a juttatásban részesülők körének bővítése mellett - folytatja Gobbi Hilda Páholy néven két éve elindított programját, amelynek célja, hogy minél több pedagógus és rászoruló diák jusson el színházba.
- A világot élvezhetővé, elérhetővé kell tenni valamennyi fogyatékkal élő ember számára - mondta Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter az eseményen, hangot adva azon reményének, hogy sok város önkormányzata követi majd e téren Budapest példáját. Az épületekbe való bejutás megkönnyítését célzó akadálymentesítési program kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizikaiak mellett a gondolkodásban megjelenő rámpákat is meg kell építeni.
A fővárosi esélyegyenlőségi program részletei
Magyarországon ma egyre többen vannak, akik - anyagi, vagy más okokból kiszorulnak a kultúrafogyasztók köréből. A kulturális téren jelentkező esélyegyenlőtlenség leküzdése, de legalábbis csökkentése érdekében a Fővárosi Önkormányzat a tavalyi évben programot indított, amelyet az idei évben kibővítve folytatunk tovább. Az erre fordított összeg a tavalyi évvel együtt meghaladja a 100 millió Ft-ot.
I. GOBBI PÁHOLY
A Fővárosi Önkormányzat a kulturális esélyegyenlőségi program első lépéseként 2002. tavaszán Gobbi Hilda Páholy néven programot indított, melynek keretében ingyenes színházjegyutalványok juttatását kezdtük meg a Budapesten működő óvodák, alap- és középfokú oktatási, nevelési és gyermekvédelmi intézményekben dolgozó pedagógusoknak (kb. 32.000 fő). A program megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásával a Főváros a Thália Színház Kht.-t bízta meg, aki az Interticket Kft.-val együttműködésben bonyolítja a programot. Első lépésként 2002 április 15. és június 15. között vehették át a pedagógusok a személyenként 2000 Ft értékű utalványokat, amelyeket az erre a célra kijelölt színházakban 2002. december 31-ig hivatalosan kitűzött színházi előadásokra érvényes belépőjegy, illetve a 2002/2003-as évadra érvényes bérlet vásárlására használhattak fel. A megadott időszakban 5650 pedagógus vette át a bónokat, (összesen 11.300.000 Ft értékben). Mivel a program iránti érdeklődés folyamatos volt, ősszel kibővítve tovább folytattuk a programot, a pedagógusok mellett ezúttal a diákság egy csoportját vonva be a kedvezményezettek körébe. Az újabb célcsoportot a budapesti középiskolai kollégiumokban tanuló diákok (kb. 6000 fő) alkották, akik csoportosan szervezett színházlátogatás keretében jutottak el az előadásokra. Az őszi akció egy hónapig tartott (október 15. - november 15.), az ekkor átvett utalványokat pedig az évad végéig lehetett beváltani a színházakban. Ezzel a program további 6758 kedvezményezett (2783 pedagógus és 4002 diák) részére tette lehetővé a kedvezményes színházjegy-utalványhoz való hozzájutást.
A kezdeményezés az első évben rendkívül pozitív visszhangra talált, az érdeklődés folyamatosnak bizonyult, ezért idén a korábbi két kedvezményezetti kör megtartásával, illetve egy újabb bevonásával folytatjuk a programot.
2003-ban a program bővítése ismét a középiskolások körében történik. Már a pedagógusokon keresztül is közvetett célunk volt a középiskolás diákok színházlátogatási kedvét növelni. Az anyagi természetű támogatáson kívül fontos célunk volt az is, hogy - az iskolai szervezett színházlátogatásoktól eltérően - lehetőséget adjuk arra is, hogy a diákok maguk is részt vegyenek saját kulturális programjuk megszervezésében.
A középiskolások közül 2003 őszétől a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő diákokat (erre azok jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, azaz jelenleg 21 800 Ft-ot) vonjuk be a programba. Előzetes felméréseink szerint ezzel újabb kb. 4500 fő juthat színházjegy utalványokhoz.
Így összesen már 42 500 fő részesedhet a kedvezményből. A kedvezményezetti kör kibővülésére való tekintettel az utalványok - melyeket a 2003/2004-as évad hivatalosan kitűzött színházi előadásaira érvényes belépőjegyre lehet váltani - átvételi határidejét a meghosszabbítottuk (2003. november 1. - 2004. április 30.).
II. "KÖNYVET HÁZHOZ" PROGRAM
2002-ben indítottuk el a "Könyvet Házhoz" programot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtáron keresztül, amelynek segítségével az otthonukhoz kötött, szociális ellátásban részesülő időskorúak, mozgás- és látáskorlátozottak könyvtári szolgáltatást vehetnek igénybe otthonukban. A szolgáltatás egyik alapfeltétele a kerületek önkormányzataival kötött együttműködési megállapodás, mert a gyakorlati lebonyolításban a szociális gondozó hálózat részvétele döntő fontosságú. Ez a könyvkölcsönzési gyakorlat néhány tagkönyvtárnál már korábban is jól bevált és népszerű szolgáltatás volt, de szélesebb körű bevezetésére, ilyen jellegű állomány beszerzésére 2002-ben nyílt lehetőség az e célra a FSZEK-nek biztosított 10 millió Ft. támogatással.
Ez az összeg lehetőséget nyújtott a szolgáltatás újraszervezéséhez, és a bővítéséhez. Lehetővé tette központilag szervezett formában új hangoskönyvek beszerzését, amelyek a könyvtár központi állományába bekerülve minden, a szolgáltatási rendszerben levő tagkönyvtár részére hozzáférhetőek.
A múlt év folyamán 1435 cím megrendelésével bővült a már meglevő 2o6oo címet tartalmazó gyűjtemény, és ezt a 2003. évben is tovább gyarapítja a könyvtár. A hangoskönyv-beszerzésre a könyvtár a tavaly juttatott támogatás több mint egyharmadát használta fel, a támogatás kétharmadából a tagkönyvtárak alkotta 4 régió azonos nagyságrendben. Ez az összeg egyes kerületekre lebontva kb. 400.000,- Ft támogatást jelent.
A régiókhoz tartozó tagkönyvtárak közül 11 építette ki és működteti folyamatosan ezt a kölcsönzési formát. Ugyanakkor a korábbi kazetták a gyakori használat és igénybevétel miatt selejtezésre szorulnak, így pótlásuk folyamatos feladatot jelent.
A program megvalósulási formáját az egyes kerületek adottságai is meghatározzák. Nem mondható el, hogy a főváros minden kerületében egyformán jelentkezik igény erre, illetve egyformán élnek a felkínált lehetőséggel.
Van ahol az egyedi házhoz szállításon kívül ez nyugdíjas házon keresztül bonyolítódik le / XIV. kerület/, van ahol a gondozási központokon keresztül / X. kerület /. A főváros egyes részein, mint Rákoskerten és Rákosligeten a könyvtári ellátást ez a kölcsönzési mód biztosítja. A kiszállítás általában előre rögzített időpontban rendszeresen történik, igény szerinti gyakorisággal gyalogosan, vagy gépkocsival. Az érintettek a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igényeiket a kerületi könyvtárakban jelenthetik be, vagy a kerületi szolgáltató telefonszámán, vagy személyesen a szociális gondozóknak jelezhetik.
Az ilyen módon az olvasókhoz eljuttatott olvasmányok összetételéről elmondható, hogy igen népszerűek a hangoskönyvek, az un. öregbetűs könyvek, hangkazetták. A folyóiratok iránt is igen nagy az érdeklődés és ez folyamatosan nő. Az is megállapítható, hogy az olvasók többsége figyelemmel kíséri az újdonságokat és naprakész a kiszállítandó olvasmányok listájával. Ehhez az egyes könyvtárak külön segítséget nyújtanak azzal, hogy igény szerint újdonság és tematikai ajánlójegyzéket készítenek. A támogatási összegeket éppen ezért a könyvtárak a legnagyobb mértékben keresett dokumentumok több példányú beszerzésére fordították.
A házhozszállítási szolgáltatás bővítését célzó tárgyalások zajlanak jelenleg a II., III. és XX. kerületben, 2004-ben - a főváros könyvtára alapításának 100. évében - folytatódik a szolgáltatásban jelenleg még részt nem vevő kerületek bekapcsolása.
2003-ban a program az alábbiak szerint folytatódik:
1. Szerzeményezés
Hangoskönyvek beszerzése, a tervek szerint 2003-ban és 2004-ben 6-6 új cím 160-180 példányban, illetve a korábbiak esetleges pótlása. 2004-re tervezi a könyvtár a hangoskönyvek digitalizálását, digitális formában való megjelentetését, speciális könyvek beszerzését (az igénybevevők fizikai, mentális állapotából, helyzetéből következő igényeket kielégítő dokumentumok), valamint folyóiratok (heti-és havi lapok) nagyobb példányú beszerzését, amelyeket kimondottan a házhoz szállítás keretében kölcsönöznének.
2. Öregbetűs könyvek kiadása
Magyarországon a gyengénlátók által jól olvasható öregbetűs könyvek kínálata rendkívül szegényes. Hiánypótló megoldásként - hogy csökkentlátó könyvtárhasználóink igényei legalább részben kielégíthetők legyenek - a FSZEK a Pest Megyei Könyvtárral közösen országos mozgalmat indított, amelynek eredményeképpen ajánlólista készült azokról a könyvekről, amelyek - bár nem öregbetűs szedésűek - de az átlagosnál jobban olvashatók. A Főváros által támogatott kezdeményezés eredményeképpen egyre több könyvtárban jelenik meg ezeknek a könyveknek a különgyűjteménye, amelyekről szórólapok, plakátok közvetítésével értesülhetnek az érdeklődők.
Öregbetűs könyveket Magyarországon a Fekete Sas Könyvkiadó jelentet meg, a sorozat szerkesztője a FSZEK munkatársa. A kiadó ezen tevékenysége - tekintettel a hazai könyvkereskedelmi sajátosságokra - a pályázati támogatások függvénye, így a megjelenés esetleges. Terveink szerint a könyvkiadónak az Olvasás Évében megkezdett munkáját a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Fogyatékosok Európai Évében átveszi, folytatja, és a Fővárosi Önkormányzat támogatásával évi 4 cím rendszeres megjelentetésével kiteljesíti.
A sorozat átadásáról a FSZEK a Fekete Sas Könyvkiadóval szerződést köt, amely szerint a kiadó 500 000.- forint ellenében átadja a sorozat folytatásának és változatlan megjelentetésének (grafika és nyomdai tervek) jogát ; a jelenleg rendelkezésére álló mintegy 1000 kötet öregbetűs könyvet; amennyiben a kiadó elnyeri a jelenleg folyamatban lévő pályázati támogatásokat, és meg tudja jelentetni a sorozat tervezett következő két kötetét, ezekből a FSZEK részére 150-150 példányt átad.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évi 4 cím megjelentetését tervezi az alábbi tematikai bontásban: gyermekeknek, illetve kiskamaszoknak szóló mű, magyar vagy világirodalmi klasszikus, mai magyar szerző műve, magyar vagy világirodalmi sikerkönyv, a jogdíjak függvényében.
Mivel a sorozat jellegénél fogva elsősorban kisebb terjedelmű művek kiadására alkalmas (kisregény, nagyobb elbeszélés, maximum 200-250 oldal) ezért várható, hogy egy-egy sikerművet csak két kötetben tudunk megjelentetni.
Az első évben az alábbi címek megjelentetését tervezi a könyvtár: Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák, Jókai Anna: Ne féljetek (2 kötetben), Dürenmatt: Görög férfi keres görög nőt
Alain Fournier: A titokzatos birtok (2 kötetben)
A Fővárosi Önkormányzat támogatásával készülő öregbetűs könyveket a FSZEK valamennyi fiókkönyvtárunkban elhelyezi, és ezen túl a könyvtár ingyenesen biztosítja a budapesti könyvtárak, a Fővárosi Önkormányzat irányítása alatt álló szociális intézmények valamint a gyengénlátók iskolái számára. Az érdeklődő települési könyvtárak számára az "Öregbetűs könyvek" sorozat köteteit a Könyvtárellátó Vállalaton keresztül térítés ellenében biztosítjuk.
III. FOGYATÉKKAL ÉLŐK KULTURÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA: SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a fővárosban mintegy 2.600 tagot tömörít. Emellett speciális oktatási intézményekben kb. 480 gyermek-, ill. fiatal tanul többnyire bentlakásos formában. Az ily módokon regisztrált siketek és nagyothallók összesített száma Budapesten tehát 3.080 fő. Emellett a népesség mintegy 10%-át érinti közvetlenül valamilyen mértékben a hallássérülés (WHO-felmérés), azaz ténylegesen 200ezer főre tehető a nem szervezett fővárosi hallássérültek száma.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tagjainak igényeit követve, ill. hagyományőrzési céllal évek, évtizedek óta, s a jövőben is folytatja kulturális és ifjúsági programjaink szervezését, ezek azonban nem pótolhatják azokat a fővárosi vagy országos rendezvényeket, a kultúra terén minden állampolgár számára hozzáférhető lehetőségeket, amelyektől halláshiányuk miatt esnek el a siket és különböző mértékben hallássérült emberek.
A szövetség különböző kulturális fesztiválok és seregszemlék (videószemle, színjátszó találkozók), színházi napok, versenyek-vetélkedők (Ki mit tud?, tájfutó, műveltségi, ügyességi), pályázatok (rajz, fotó), kiállítások, táborok (ifjúsági és kommunikációs, filmes stb. alkotótábor), találkozók szervezésével foglalkozik. A rendezvények szervezése mellett továbbra is fontos szerepet kap a műhelymunka, az amatőr színjátszó csoportok működtetése és újabbak alakításának elősegítése.
Az amatőr színjátszás mellett jelentős igény mutatkozik szervezett formában történő színházlátogatásra. Ezek akkor vonzóak a szövetség tagjai számáram ha jelnyelvi tolmács és indukciós hangerősítés/szövegkivetítés teszi élvezhetővé az előadást, s emellett - szociális helyzetük miatt - ingyenesen vagy nagy kedvezménnyel juthatnak a színházjegyhez.
Az akadálymentes környezet megteremtésének törvényi kötelezettsége a siket és nagyothalló személyekre is vonatkozik, körükben is nélkülözhetetlen lenne. Pontosan értelmezve, nem a fizikai, hanem a "verbális rámpa" megteremtésére van szükség a hallássérült személyek számára. Esetükben az akusztikus információk vizuális megjelenítése (műsor-feliratozás /digitális szövegkivetítés, feliratok, tájékoztatók, piktogramok, stb.) és a nagyothallóknak az indukciós hurokerősítők alkalmazása jelentik a megoldást.
Ugyancsak nélkülözhetetlen minden esetben a jelnyelvi tolmács mint közvetítő bevonása. A jeltolmács jelenléte, közreműködése nemcsak a siketek, hanem a jelnyelvet ismerő nagyothallók széles rétege számára is elengedhetetlen, akik az indukciós hangerősítés segítségével kapott hangjeleket a tolmács artikulációjával és a jelben kapott vizuális információval kiegészítve jutnak teljes szövegélményhez.
A kulturális és művelődési intézmények (színházak, múzeumok, könyvtárak, művelődési házak, konferencia- és előadótermek stb.), a kulturális és közművelődési jellegű rendezvények, szórakoztató programok esetében e feltételek megteremtése vezethet az esélyegyenlőség biztosításához, hiszen az ismeretekhez, a kultúrához való hozzáférés éppúgy joga a hallássérült embernek, mint bármelyikünknek. A kulturális életbe ezáltal történő bekapcsolásuk nemcsak művelődésüket, hanem a társadalmi szemléletváltás célját is szolgálná.
A fentiek alapján a kulturális esélyegyenlőség megteremtésére elkülönített forrás terhére 2003-ban az alábbi programok elindítását tervezzük siketek és nagyothallók részére:
1. Fővárosi Színházak és mozik "akadálymentesítése" indukciós hurokerősítők alkalmazásával.
Az Indi-10 készülék vezeték nélküli összeköttetést biztosít egy meghatározott területen belül a hangforrás és a hallókészüléket használó személy között, anélkül, hogy a hangforrásokat túlzottan fel kellene erősíteni, zavarva ezzel a környezetet.
Az eszköz egyszerű feltelepítésű, könnyen kezelhető, telepítés után különösebb gondozást nem igényel. Műszakilag megoldható az egyszeri, fixen beépített telepítés, valamint egy-egy alkalomra mobil megoldásra is van lehetőség.
A budapesti színházak közül kettőben van már ilyen lehetőség, a Madách Kamarában és a Thália Színházban. A telepítést végző Kft. árajánlata szerint 50 nm területet átfogó hurok telepítésének költsége (2-3 széksor) átlagosan 110.000 Ft + ÁFA. (Ez tartalmazza az előzetes helyszíni felmérést, kiszállási díjat, telepítést, üzembehelyezést, anyagárat és egy év garanciát, de az ár az adott színház, vagy mozi sajátosságainak megfelelően természetesen némileg módosulhat.) A hurok telepítését szeretnénk néhány, a Budapest Film működtetésében üzemelő mozira is kiterjeszteni.
Az indukciós hurok telepítésével foglalkozó Kft.-t a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége bízza meg, a Főváros a Szövetséggel kötendő szerződés alapján.
2. Színházi előadások jelnyelvi tolmácsolása, valamint színházjegy utalványok biztosítása
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége segítségével a színházi évadban havi 1-2 alkalommal biztosítanánk jelnyelvi tolmácsolást egy-egy előadás során. A darabok kiválasztását a Szövetség végzi, valamint biztosítja a tolmácsokat, akik a kiválasztott darabot többször megtekintve felkészülnek a tolmácsolásra. Az előadásokra, amelyek pontos címét és időpontját előre meghirdetik, a Szövetségnél jelentkezhetnek az érintettek (nem csak a szövetség tagjai, de minden budapesti halláskárosult.) A csoportos színházlátogatás megszervezésére, a jeltolmácsok biztosítására és felkészítésére a Szövetséghez egy szerződés keretében 2 millió Ft-ot helyezünk át..
IV. FOGYATÉKKAL ÉLŐK KULTURÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA: MOZGÁSSÉRÜLTEK
A mozgássérültek színházba, koncertre járását alapvetően közlekedési nehézségek akadályozzák. Mivel a tolókocsival közlekedők egy része taxit nehezen tud igénybe venni, saját autójával pedig a legtöbb színháznál nem tud parkolni, számukra legalkalmasabb közlekedési mód a Mozgássérült Egyesületek Országos Szövetsége által üzemeltetett speciális kisbuszok igénybevétele. Ezeket a MEOSZ Szállító Szolgálatán keresztül térítés ellenében vehetik igénybe a rászorultak, ám a Szövetség az e program keretében biztosított források segítségével a kulturális programokon részt venni kívánó mozgássérülteket személyenként és alkalmanként 300 Ft. ellenében szállítja. Az előzetes kalkulációk szerint a program 10 millió Ft-ért beindítható, és legalább egy évig működtethető. Ezt az összeget a MEOSZ-szal kötendő szerződés alapján biztosítjuk.
(Budapest Portál)
Az MTI híre szerint a megállapodások értelmében olyan berendezéseket helyeznek el a fővárosi színházak erre kijelölt soraiba, amelyek segítségével a nagyothallók is élvezhetik az előadást. Emellett a fővárosi önkormányzat támogatást nyújt ahhoz is, hogy jeltolmácsolt előadásokat szervezzenek. A főváros a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét hangoskönyvek, hangzó anyagok beszerzésében segíti, hozzájárul a szokásosnál nagyobb méretű, úgynevezett öregbetűs könyvek kiadásához.
Az önkormányzat anyagi támogatást nyújt ahhoz, hogy a mozgássérültek
- kulturális események felkeresésére - az eddiginél olcsóbban vehessék igénybe országos szövetségük speciális buszát.
Schiffer János szólt arról is, hogy a fővárosi önkormányzat - a juttatásban részesülők körének bővítése mellett - folytatja Gobbi Hilda Páholy néven két éve elindított programját, amelynek célja, hogy minél több pedagógus és rászoruló diák jusson el színházba.
- A világot élvezhetővé, elérhetővé kell tenni valamennyi fogyatékkal élő ember számára - mondta Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter az eseményen, hangot adva azon reményének, hogy sok város önkormányzata követi majd e téren Budapest példáját. Az épületekbe való bejutás megkönnyítését célzó akadálymentesítési program kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizikaiak mellett a gondolkodásban megjelenő rámpákat is meg kell építeni.
A fővárosi esélyegyenlőségi program részletei
Magyarországon ma egyre többen vannak, akik - anyagi, vagy más okokból kiszorulnak a kultúrafogyasztók köréből. A kulturális téren jelentkező esélyegyenlőtlenség leküzdése, de legalábbis csökkentése érdekében a Fővárosi Önkormányzat a tavalyi évben programot indított, amelyet az idei évben kibővítve folytatunk tovább. Az erre fordított összeg a tavalyi évvel együtt meghaladja a 100 millió Ft-ot.
I. GOBBI PÁHOLY
A Fővárosi Önkormányzat a kulturális esélyegyenlőségi program első lépéseként 2002. tavaszán Gobbi Hilda Páholy néven programot indított, melynek keretében ingyenes színházjegyutalványok juttatását kezdtük meg a Budapesten működő óvodák, alap- és középfokú oktatási, nevelési és gyermekvédelmi intézményekben dolgozó pedagógusoknak (kb. 32.000 fő). A program megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásával a Főváros a Thália Színház Kht.-t bízta meg, aki az Interticket Kft.-val együttműködésben bonyolítja a programot. Első lépésként 2002 április 15. és június 15. között vehették át a pedagógusok a személyenként 2000 Ft értékű utalványokat, amelyeket az erre a célra kijelölt színházakban 2002. december 31-ig hivatalosan kitűzött színházi előadásokra érvényes belépőjegy, illetve a 2002/2003-as évadra érvényes bérlet vásárlására használhattak fel. A megadott időszakban 5650 pedagógus vette át a bónokat, (összesen 11.300.000 Ft értékben). Mivel a program iránti érdeklődés folyamatos volt, ősszel kibővítve tovább folytattuk a programot, a pedagógusok mellett ezúttal a diákság egy csoportját vonva be a kedvezményezettek körébe. Az újabb célcsoportot a budapesti középiskolai kollégiumokban tanuló diákok (kb. 6000 fő) alkották, akik csoportosan szervezett színházlátogatás keretében jutottak el az előadásokra. Az őszi akció egy hónapig tartott (október 15. - november 15.), az ekkor átvett utalványokat pedig az évad végéig lehetett beváltani a színházakban. Ezzel a program további 6758 kedvezményezett (2783 pedagógus és 4002 diák) részére tette lehetővé a kedvezményes színházjegy-utalványhoz való hozzájutást.
A kezdeményezés az első évben rendkívül pozitív visszhangra talált, az érdeklődés folyamatosnak bizonyult, ezért idén a korábbi két kedvezményezetti kör megtartásával, illetve egy újabb bevonásával folytatjuk a programot.
2003-ban a program bővítése ismét a középiskolások körében történik. Már a pedagógusokon keresztül is közvetett célunk volt a középiskolás diákok színházlátogatási kedvét növelni. Az anyagi természetű támogatáson kívül fontos célunk volt az is, hogy - az iskolai szervezett színházlátogatásoktól eltérően - lehetőséget adjuk arra is, hogy a diákok maguk is részt vegyenek saját kulturális programjuk megszervezésében.
A középiskolások közül 2003 őszétől a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő diákokat (erre azok jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot, azaz jelenleg 21 800 Ft-ot) vonjuk be a programba. Előzetes felméréseink szerint ezzel újabb kb. 4500 fő juthat színházjegy utalványokhoz.
Így összesen már 42 500 fő részesedhet a kedvezményből. A kedvezményezetti kör kibővülésére való tekintettel az utalványok - melyeket a 2003/2004-as évad hivatalosan kitűzött színházi előadásaira érvényes belépőjegyre lehet váltani - átvételi határidejét a meghosszabbítottuk (2003. november 1. - 2004. április 30.).
II. "KÖNYVET HÁZHOZ" PROGRAM
2002-ben indítottuk el a "Könyvet Házhoz" programot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtáron keresztül, amelynek segítségével az otthonukhoz kötött, szociális ellátásban részesülő időskorúak, mozgás- és látáskorlátozottak könyvtári szolgáltatást vehetnek igénybe otthonukban. A szolgáltatás egyik alapfeltétele a kerületek önkormányzataival kötött együttműködési megállapodás, mert a gyakorlati lebonyolításban a szociális gondozó hálózat részvétele döntő fontosságú. Ez a könyvkölcsönzési gyakorlat néhány tagkönyvtárnál már korábban is jól bevált és népszerű szolgáltatás volt, de szélesebb körű bevezetésére, ilyen jellegű állomány beszerzésére 2002-ben nyílt lehetőség az e célra a FSZEK-nek biztosított 10 millió Ft. támogatással.
Ez az összeg lehetőséget nyújtott a szolgáltatás újraszervezéséhez, és a bővítéséhez. Lehetővé tette központilag szervezett formában új hangoskönyvek beszerzését, amelyek a könyvtár központi állományába bekerülve minden, a szolgáltatási rendszerben levő tagkönyvtár részére hozzáférhetőek.
A múlt év folyamán 1435 cím megrendelésével bővült a már meglevő 2o6oo címet tartalmazó gyűjtemény, és ezt a 2003. évben is tovább gyarapítja a könyvtár. A hangoskönyv-beszerzésre a könyvtár a tavaly juttatott támogatás több mint egyharmadát használta fel, a támogatás kétharmadából a tagkönyvtárak alkotta 4 régió azonos nagyságrendben. Ez az összeg egyes kerületekre lebontva kb. 400.000,- Ft támogatást jelent.
A régiókhoz tartozó tagkönyvtárak közül 11 építette ki és működteti folyamatosan ezt a kölcsönzési formát. Ugyanakkor a korábbi kazetták a gyakori használat és igénybevétel miatt selejtezésre szorulnak, így pótlásuk folyamatos feladatot jelent.
A program megvalósulási formáját az egyes kerületek adottságai is meghatározzák. Nem mondható el, hogy a főváros minden kerületében egyformán jelentkezik igény erre, illetve egyformán élnek a felkínált lehetőséggel.
Van ahol az egyedi házhoz szállításon kívül ez nyugdíjas házon keresztül bonyolítódik le / XIV. kerület/, van ahol a gondozási központokon keresztül / X. kerület /. A főváros egyes részein, mint Rákoskerten és Rákosligeten a könyvtári ellátást ez a kölcsönzési mód biztosítja. A kiszállítás általában előre rögzített időpontban rendszeresen történik, igény szerinti gyakorisággal gyalogosan, vagy gépkocsival. Az érintettek a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igényeiket a kerületi könyvtárakban jelenthetik be, vagy a kerületi szolgáltató telefonszámán, vagy személyesen a szociális gondozóknak jelezhetik.
Az ilyen módon az olvasókhoz eljuttatott olvasmányok összetételéről elmondható, hogy igen népszerűek a hangoskönyvek, az un. öregbetűs könyvek, hangkazetták. A folyóiratok iránt is igen nagy az érdeklődés és ez folyamatosan nő. Az is megállapítható, hogy az olvasók többsége figyelemmel kíséri az újdonságokat és naprakész a kiszállítandó olvasmányok listájával. Ehhez az egyes könyvtárak külön segítséget nyújtanak azzal, hogy igény szerint újdonság és tematikai ajánlójegyzéket készítenek. A támogatási összegeket éppen ezért a könyvtárak a legnagyobb mértékben keresett dokumentumok több példányú beszerzésére fordították.
A házhozszállítási szolgáltatás bővítését célzó tárgyalások zajlanak jelenleg a II., III. és XX. kerületben, 2004-ben - a főváros könyvtára alapításának 100. évében - folytatódik a szolgáltatásban jelenleg még részt nem vevő kerületek bekapcsolása.
2003-ban a program az alábbiak szerint folytatódik:
1. Szerzeményezés
Hangoskönyvek beszerzése, a tervek szerint 2003-ban és 2004-ben 6-6 új cím 160-180 példányban, illetve a korábbiak esetleges pótlása. 2004-re tervezi a könyvtár a hangoskönyvek digitalizálását, digitális formában való megjelentetését, speciális könyvek beszerzését (az igénybevevők fizikai, mentális állapotából, helyzetéből következő igényeket kielégítő dokumentumok), valamint folyóiratok (heti-és havi lapok) nagyobb példányú beszerzését, amelyeket kimondottan a házhoz szállítás keretében kölcsönöznének.
2. Öregbetűs könyvek kiadása
Magyarországon a gyengénlátók által jól olvasható öregbetűs könyvek kínálata rendkívül szegényes. Hiánypótló megoldásként - hogy csökkentlátó könyvtárhasználóink igényei legalább részben kielégíthetők legyenek - a FSZEK a Pest Megyei Könyvtárral közösen országos mozgalmat indított, amelynek eredményeképpen ajánlólista készült azokról a könyvekről, amelyek - bár nem öregbetűs szedésűek - de az átlagosnál jobban olvashatók. A Főváros által támogatott kezdeményezés eredményeképpen egyre több könyvtárban jelenik meg ezeknek a könyveknek a különgyűjteménye, amelyekről szórólapok, plakátok közvetítésével értesülhetnek az érdeklődők.
Öregbetűs könyveket Magyarországon a Fekete Sas Könyvkiadó jelentet meg, a sorozat szerkesztője a FSZEK munkatársa. A kiadó ezen tevékenysége - tekintettel a hazai könyvkereskedelmi sajátosságokra - a pályázati támogatások függvénye, így a megjelenés esetleges. Terveink szerint a könyvkiadónak az Olvasás Évében megkezdett munkáját a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Fogyatékosok Európai Évében átveszi, folytatja, és a Fővárosi Önkormányzat támogatásával évi 4 cím rendszeres megjelentetésével kiteljesíti.
A sorozat átadásáról a FSZEK a Fekete Sas Könyvkiadóval szerződést köt, amely szerint a kiadó 500 000.- forint ellenében átadja a sorozat folytatásának és változatlan megjelentetésének (grafika és nyomdai tervek) jogát ; a jelenleg rendelkezésére álló mintegy 1000 kötet öregbetűs könyvet; amennyiben a kiadó elnyeri a jelenleg folyamatban lévő pályázati támogatásokat, és meg tudja jelentetni a sorozat tervezett következő két kötetét, ezekből a FSZEK részére 150-150 példányt átad.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évi 4 cím megjelentetését tervezi az alábbi tematikai bontásban: gyermekeknek, illetve kiskamaszoknak szóló mű, magyar vagy világirodalmi klasszikus, mai magyar szerző műve, magyar vagy világirodalmi sikerkönyv, a jogdíjak függvényében.
Mivel a sorozat jellegénél fogva elsősorban kisebb terjedelmű művek kiadására alkalmas (kisregény, nagyobb elbeszélés, maximum 200-250 oldal) ezért várható, hogy egy-egy sikerművet csak két kötetben tudunk megjelentetni.
Az első évben az alábbi címek megjelentetését tervezi a könyvtár: Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák, Jókai Anna: Ne féljetek (2 kötetben), Dürenmatt: Görög férfi keres görög nőt
Alain Fournier: A titokzatos birtok (2 kötetben)
A Fővárosi Önkormányzat támogatásával készülő öregbetűs könyveket a FSZEK valamennyi fiókkönyvtárunkban elhelyezi, és ezen túl a könyvtár ingyenesen biztosítja a budapesti könyvtárak, a Fővárosi Önkormányzat irányítása alatt álló szociális intézmények valamint a gyengénlátók iskolái számára. Az érdeklődő települési könyvtárak számára az "Öregbetűs könyvek" sorozat köteteit a Könyvtárellátó Vállalaton keresztül térítés ellenében biztosítjuk.
III. FOGYATÉKKAL ÉLŐK KULTURÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA: SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a fővárosban mintegy 2.600 tagot tömörít. Emellett speciális oktatási intézményekben kb. 480 gyermek-, ill. fiatal tanul többnyire bentlakásos formában. Az ily módokon regisztrált siketek és nagyothallók összesített száma Budapesten tehát 3.080 fő. Emellett a népesség mintegy 10%-át érinti közvetlenül valamilyen mértékben a hallássérülés (WHO-felmérés), azaz ténylegesen 200ezer főre tehető a nem szervezett fővárosi hallássérültek száma.
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége tagjainak igényeit követve, ill. hagyományőrzési céllal évek, évtizedek óta, s a jövőben is folytatja kulturális és ifjúsági programjaink szervezését, ezek azonban nem pótolhatják azokat a fővárosi vagy országos rendezvényeket, a kultúra terén minden állampolgár számára hozzáférhető lehetőségeket, amelyektől halláshiányuk miatt esnek el a siket és különböző mértékben hallássérült emberek.
A szövetség különböző kulturális fesztiválok és seregszemlék (videószemle, színjátszó találkozók), színházi napok, versenyek-vetélkedők (Ki mit tud?, tájfutó, műveltségi, ügyességi), pályázatok (rajz, fotó), kiállítások, táborok (ifjúsági és kommunikációs, filmes stb. alkotótábor), találkozók szervezésével foglalkozik. A rendezvények szervezése mellett továbbra is fontos szerepet kap a műhelymunka, az amatőr színjátszó csoportok működtetése és újabbak alakításának elősegítése.
Az amatőr színjátszás mellett jelentős igény mutatkozik szervezett formában történő színházlátogatásra. Ezek akkor vonzóak a szövetség tagjai számáram ha jelnyelvi tolmács és indukciós hangerősítés/szövegkivetítés teszi élvezhetővé az előadást, s emellett - szociális helyzetük miatt - ingyenesen vagy nagy kedvezménnyel juthatnak a színházjegyhez.
Az akadálymentes környezet megteremtésének törvényi kötelezettsége a siket és nagyothalló személyekre is vonatkozik, körükben is nélkülözhetetlen lenne. Pontosan értelmezve, nem a fizikai, hanem a "verbális rámpa" megteremtésére van szükség a hallássérült személyek számára. Esetükben az akusztikus információk vizuális megjelenítése (műsor-feliratozás /digitális szövegkivetítés, feliratok, tájékoztatók, piktogramok, stb.) és a nagyothallóknak az indukciós hurokerősítők alkalmazása jelentik a megoldást.
Ugyancsak nélkülözhetetlen minden esetben a jelnyelvi tolmács mint közvetítő bevonása. A jeltolmács jelenléte, közreműködése nemcsak a siketek, hanem a jelnyelvet ismerő nagyothallók széles rétege számára is elengedhetetlen, akik az indukciós hangerősítés segítségével kapott hangjeleket a tolmács artikulációjával és a jelben kapott vizuális információval kiegészítve jutnak teljes szövegélményhez.
A kulturális és művelődési intézmények (színházak, múzeumok, könyvtárak, művelődési házak, konferencia- és előadótermek stb.), a kulturális és közművelődési jellegű rendezvények, szórakoztató programok esetében e feltételek megteremtése vezethet az esélyegyenlőség biztosításához, hiszen az ismeretekhez, a kultúrához való hozzáférés éppúgy joga a hallássérült embernek, mint bármelyikünknek. A kulturális életbe ezáltal történő bekapcsolásuk nemcsak művelődésüket, hanem a társadalmi szemléletváltás célját is szolgálná.
A fentiek alapján a kulturális esélyegyenlőség megteremtésére elkülönített forrás terhére 2003-ban az alábbi programok elindítását tervezzük siketek és nagyothallók részére:
1. Fővárosi Színházak és mozik "akadálymentesítése" indukciós hurokerősítők alkalmazásával.
Az Indi-10 készülék vezeték nélküli összeköttetést biztosít egy meghatározott területen belül a hangforrás és a hallókészüléket használó személy között, anélkül, hogy a hangforrásokat túlzottan fel kellene erősíteni, zavarva ezzel a környezetet.
Az eszköz egyszerű feltelepítésű, könnyen kezelhető, telepítés után különösebb gondozást nem igényel. Műszakilag megoldható az egyszeri, fixen beépített telepítés, valamint egy-egy alkalomra mobil megoldásra is van lehetőség.
A budapesti színházak közül kettőben van már ilyen lehetőség, a Madách Kamarában és a Thália Színházban. A telepítést végző Kft. árajánlata szerint 50 nm területet átfogó hurok telepítésének költsége (2-3 széksor) átlagosan 110.000 Ft + ÁFA. (Ez tartalmazza az előzetes helyszíni felmérést, kiszállási díjat, telepítést, üzembehelyezést, anyagárat és egy év garanciát, de az ár az adott színház, vagy mozi sajátosságainak megfelelően természetesen némileg módosulhat.) A hurok telepítését szeretnénk néhány, a Budapest Film működtetésében üzemelő mozira is kiterjeszteni.
Az indukciós hurok telepítésével foglalkozó Kft.-t a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége bízza meg, a Főváros a Szövetséggel kötendő szerződés alapján.
2. Színházi előadások jelnyelvi tolmácsolása, valamint színházjegy utalványok biztosítása
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége segítségével a színházi évadban havi 1-2 alkalommal biztosítanánk jelnyelvi tolmácsolást egy-egy előadás során. A darabok kiválasztását a Szövetség végzi, valamint biztosítja a tolmácsokat, akik a kiválasztott darabot többször megtekintve felkészülnek a tolmácsolásra. Az előadásokra, amelyek pontos címét és időpontját előre meghirdetik, a Szövetségnél jelentkezhetnek az érintettek (nem csak a szövetség tagjai, de minden budapesti halláskárosult.) A csoportos színházlátogatás megszervezésére, a jeltolmácsok biztosítására és felkészítésére a Szövetséghez egy szerződés keretében 2 millió Ft-ot helyezünk át..
IV. FOGYATÉKKAL ÉLŐK KULTURÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA: MOZGÁSSÉRÜLTEK
A mozgássérültek színházba, koncertre járását alapvetően közlekedési nehézségek akadályozzák. Mivel a tolókocsival közlekedők egy része taxit nehezen tud igénybe venni, saját autójával pedig a legtöbb színháznál nem tud parkolni, számukra legalkalmasabb közlekedési mód a Mozgássérült Egyesületek Országos Szövetsége által üzemeltetett speciális kisbuszok igénybevétele. Ezeket a MEOSZ Szállító Szolgálatán keresztül térítés ellenében vehetik igénybe a rászorultak, ám a Szövetség az e program keretében biztosított források segítségével a kulturális programokon részt venni kívánó mozgássérülteket személyenként és alkalmanként 300 Ft. ellenében szállítja. Az előzetes kalkulációk szerint a program 10 millió Ft-ért beindítható, és legalább egy évig működtethető. Ezt az összeget a MEOSZ-szal kötendő szerződés alapján biztosítjuk.
(Budapest Portál)