Egyre népszerűbb a magyar diákok körében a külföldi továbbtanulás, ám a lehetőségek és a népszerű célországok némiképpen átalakultak az elmúlt években.

A külföldön való továbbtanulás eddig sem volt elérhetetlen, de az elmúlt néhány év robbanásszerű növekedést hozott a külföldre készülők számában. Országos szinten elég nagy a szórás, mert arányaiban a legtöbben a budapesti középiskolákból indulnak útnak, de vidékről is egyre többen vágnak bele a külföldi továbbtanulásba.

EU-s tagország állampolgáraként a magyar diákok is részesülhetnek azokból a kedvezményekből, amit a tagországok nyújtanak saját diákjaiknak a továbbtanuláshoz, de az EU-n belül is vannak favoritok.

A legnépszerűbb célországok

Az Eduline kutatása szerint a tavalyi év továbbtanulási céllal legnépszerűbb országai Anglia, Ausztria és Németország voltak. A Brexit erősen visszavetette az angliai céliskolák népszerűségét, ezzel együtt még mindig a szigetországban tanulnak a legtöbben tovább. Osztrák és német intézményekben tavaly közel három-három ezer diák tanult tovább, és számuk fokozatosan nő.

A harmadik legnépszerűbb célország holtversenyben Dánia és Hollandia, ahol az elmúlt három évben megkétszereződött a magyar hallgatók száma. Elsősorban ezek az országok szippantották fel ugyanis azokat a hallgatókat, akik a Brexit miatt nem mertek az angol iskolákba elindulni, mivel számos dán és holland egyetemen lehet mesterfokozatú diplomát szerezni angol nyelvi oktatás keretében.

A nyelvtudás kulcsfontosságú

Túl azon, hogy a fenti országok magas szintű felsőoktatást nyújtanak, legfontosabb vonzerejük, hogy idehaza első és második idegen nyelvként az angolt és a németet oktatják a legnagyobb arányban a középiskolákban, így nem okoz plusz terhelést az induláshoz szükséges nyelvtudás megszerzése. A középfokú nyelvvizsga eddig is kulcsfontosságú volt, hiszen évek óta a diploma kiadásának követelménye. Az idei évtől azonban már a felvételi kritériumok közé tartozik. Érdemes ugyanakkor átgondolni, hogy milyen nyelvvizsgára tesszük le a voksunkat.

Milyen tudás lehet elég a kezdéshez?

Minden képző intézmény pontosan definiálja a külföldről érkező hallgatók számára teljesítendő nyelvi kritériumokat, ezért fontos pontosan tájékozódni. Általánosságban elmondható, hogy minimum egy nemzetközileg elfogadott, B2 szintű nyelvvizsgát kérnek egy államilag elismert és akkreditált vizsgaközpontból.

A B2 egy felső középhaladó szintű nyelvtudást takar, ami már elegendő ahhoz, hogy a tanuló gond nélkül tudja a hosszabb előadásokat követni, és kellő folyékonysággal kifejezni magát. Felkészíti arra, hogy a képzéshez szükséges írásbeli anyagokat kontextus alapú értelmezéssel, szótárazás nélkül olvasni tudja.

A nyelvvizsga megszerzésére felkészítő képzések közül fontos olyat választani, ami kifejezetten beszédközpontú, hiszen az idegennyelvi értés és kommunikáció lesz az elsődleges készség, amire az új környezetben hagyatkozni fog a hallgató.