H I R D E T É S

Budapest hírek

Törökfürdős szülinap: Király, 450

Törökfürdős szülinap: Király, 450

Szeptember 28. és október 4. között autentikus programokkal ünnepelhetjük a jubileumot. Az egyhetes rendezvénysorozatra kulturális és gasztronómiai eseményekkel invitálnak.


Abban, hogy Magyarország Mohács után majd százötven évig az Oszmán Birodalom egyik tartományi központja lett, valószínűleg az itt fellelt meleg vizű forrásoknak is volt némi szerepe. A jelentős fürdőkultúrával rendelkező törököknek birodalmuk legészakibb pontján bizonyára kapóra jöttek hőforrásaink. A jelentős fürdőkultúrával rendelkező törökök fürdőket, un. ilidzséket építettek a középkori Magyarországon, elsősorban mai fővárosunk területén. Ezeket a termálvizű fürdőket látogatva vészelték át a számukra szokatlanul hideg teleket. Spirituális szellemiségű fürdőiket az öröklétnek építették: ma is állnak, ezek Budapest legrégebbi épületei.

 

 
A Király fürdőnek valójában az építése kezdődött el 450 éve, 1465-ben, Arszlán pasa idején. Bár a fürdőnek saját melegvíz-bázisa nincsen, hogy miért építettek fürdőt a mai Főutcába, sokat elmond az oszmán törökök életmódjáról, fürdőkultúrájáról.
Miután a törökök 1541-ben Budán – talán éppen a hévizek vonzásának engedelmeskedve – megtelepedtek, a várfallal körülvett Buda a következő két évtizedben még ki volt téve a Habsburgok meg-megújuló támadásainak. Mivel a hévízforrások, így a fürdők mind-mind a középkori városfalon kívül helyezkedtek el, az oszmánok ilyenkor nem hódolhattak zavartalanul szenvedélyüknek.


Az északi városkapu nem messze a későbbi Királytól, a mai Bem téren állt. Vörösfenyőből készült vezetékeiken bevezették hát északabbról, a mai Szent Lukács fürdőtől a városfalakon belülre a termálvizet, és megépítették a Király, vagy akkori nevén Kakas kapu fürdőt. Ibn Rusta török utazó említi ezen a néven az ilidzsét, mely a hagyományos, termálvízzel nem rendelkező török hamam mellett a török fürdőépítészet másik remeke.

 Király törökfürdő, Budapest

 
A Király fürdő ma is egy csoda, a külföldi turisták nagy kedvence


A fürdő építését Szokoli Musztafa fejezte be, aki meglepően sokáig viselte a budai pasa rangját. Talán éppen azért, mert őt tarthatjuk a budai törökfürdők építtetőjének. Hogy az oszmánok között ezek milyen becsben álltak, arról beszéljen Vüdsudi Mehmed korabeli budai költő. A versben szereplő török város (ma Bursa) világhírű fürdőit még a rómaiak építették:


"Szebb vagy Buda Vár, mint maga Isztambul
Tündér szépséged nem kullog mögötte hátul
És fürdőid? Őnékik sehol sincs mása


Brussza hévize – pocsolya őhozzája
S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya
E fürdő s e föld – mennyeknek országa."


(Pető Mária: Tabáni török emlékek)


A török kort követően a fürdő a König ('király') család birtokába került. Róluk kapta mai nevét is. A család a Buda visszafoglalását épen túlélő fürdőből az 1800-as években modern vízgyógyintézetet hozott létre. A klasszicista épületszárny és az oszmán építészeti örökség mai jellegét a világháború utáni felújítás során nyerte el, azóta nemigen változott. Felújítását az elkövetkező évekre tervezik. Az építési engedéllyel rendelkező beruházás összköltsége elérheti az 1,2 milliárd Ft-ot, a beruházásba a török állam is beszállhat.


Csobbanj.hu/Teo Wassermann

Fotók: budapestgyogyfurdoi.hu
Video: budapestvideo.hu

Törökország Hotel

Pest Megye hírek

Ász Hírportál

Bulvár

Partnereink

Partner logó