Vis maior-alap születhet az életveszélyes gázvezetékek felújítására

Budapesten évről évre több tucat lakóházban kell szüneteltetni télen a gázszolgáltatást. Jelenleg is csaknem harminc épületben maradt fűtés nélkül több száz család a társasházon belüli vezetékek súlyos, esetenként életveszélyes meghibásodása miatt. Sok lakóközösségnek azonban nincs pénze a szükséges javítások elvégeztetésére, és ilyenkor a gázszolgáltató - megelőzendő a baleseteket - kénytelen elzárni a gázt. A javítást pedig, mivel az épületen belüli vezetékekért a törvény szerint a társasház felel, legfeljebb piaci szolgáltatásként végzi el.

A sok éve halmozódó problémára nem találtak még megnyugtató megoldást a szakemberek. Bár a főváros és a kerületek többsége is évek óta működteti saját társasház-felújítási alapját, Budapest az idén is hétmilliárd forintot pályáztat meg velük, de a lakóközösségek jó része az önrészt sem képes előteremteni, vagy nemtörődömségből halogatja évekig a pályázást a felújítási pénzre, és ilyenkor szembesül ennek lesújtó következményeivel.

Egyes vélemények szerint a banki hitelezés körét kellene bővíteni, esetleg jelzálogszerűen, mások egy gyorsalap létrehozását javasolják, ebből soron kívül lenne hitelezhető a rekonstrukció, s az összeget például a későbbi gázszámlákon, törlesztéssel lehetne visszafizetni.

De minden megoldás csak jobb lehet a jelenlegi, zsákutcára emlékeztető helyzetnél - vélekedik az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) budapesti elnöke, Pirok György, aki szerint az elmúlt tizenkét évben teljesen magukra hagyták a lakóközösségeket, a felújítások elmaradása pedig a szolgáltatás kényszerű szüneteltetése mellett fokozódó balesetveszéllyel jár. Egy időben kellene orvosolni a finanszírozást és a kapacitásbeli nehézségeket. Ezek a kérdések az OFE szorgalmazása ellenére sem kerültek bele a gáztörvénybe, így utólag esetleg rendelettel lehetne megoldást találni.

A fogyasztóvédők egyébként inkább a banki hitelezést szeretnék kiterjeszteni erre a területre is, a társasház által felvett gyorskölcsönt pedig - nem fizetés esetén - jelzáloggal terhelni a lakásokra. Tapasztalataik szerint a társas- és a szövetkezeti házakban nagyobb a probléma, az önkormányzati tulajdonúakban a kerületek többé-kevésbé fedezik a felújításokat.

A Népszabadság kérdésére, hogy a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Rt. hozzájárulna-e hasonló alap működtetéséhez, a társaság igazgatója, Csallóközi Zoltán elmondta: erről az igazgatóságnak kellene döntenie. Szerinte elvileg nem zárható ki ez a megoldás, kérdés persze, élére állna-e valaki egy ilyen kezdeményezésnek. Csallóközi is úgy véli, a fővárosi önkormányzat vállalhatná az alap létrehozását. A Főgáz a feltételek kellő mérlegelése után dönthetne, részt vesz-e, s milyen formában, illetve mekkora összeggel az alap működésében.

Az igazgató elmondta: a Főgáz minden év áprilisában felhívja az önkormányzatok figyelmét, ellenőriztessék a lakóházak gázhálózatainak állapotát, hogy a szükséges javításokat még a nyár folyamán elvégezhessék. A kerületi felújítási alapok azonban inkább más jellegű munkákat támogatnak, mint a gázrekonstrukciót. Csallóközi Zoltán hozzátette, hogy szemben a szeptemberi enyhe időjárás napi kétmillió köbméteres fogyasztásával, jelenleg napi tízmillió köbméternyi földgázt használ a főváros. (A leghidegebb téli napok fogyasztása 16-17 millió köbméter Budapesten).

A főpolgármesteri kabinet jövő hétfői ülése elé viszi a kérdést Vajda Pál főpolgármester-helyettes. Megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a már évek óta működő, s épületgépészeti munkákra is igényelhető társasház-felújítási alapból lehet-e, s mekkora összeget elkülöníteni az említett vis maior esetekre. Ennek azonban már nemcsak a gáz-, hanem a többi közmű, így például a kémény, a víz- és a csatornahálózat felújítására is ki kell terjednie.

A politikus hozzátette, hogy az idén kétszer kellett módosítani a pályázati határidőt, mert az elkésett jelentkezések miatt csak most sikerült elosztani a hétmilliárd forintot. Erre egyébként nemcsak a lakók, hanem a kerületek is pályázhatnak. Sajnos azonban sok lakóközösség hanyagságból, nemtörődömségből kerül kilátástalan helyzetbe - húzta alá Vajda Pál. Ráadásul, tette hozzá, akik igazolják szociális rászorultságukat, nem kell visszafizetniük a kölcsönt, tehát emiatt sem lehetne hivatkozni a rekonstrukció pénzhiány miatti elmaradására.

(Népszabadság)