Fővárosi társaságoknál vezető beosztású személyek alkalmazására a jövőben alapvetően csak határozatlan idejű munkaviszony keretében kerülhet sor. A vezetők munkakörre való szakmai, emberi alkalmasságának megítéléséhez a próbaidő jogintézményét széles körben alkalmazni kell.

A javaslat egységesen kezeli a vezetői jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásokat, függetlenül azok elnevezésétől (végkielégítés, „lelépési pénz", stb.). A munkaviszony megszüntetése esetén járó juttatások rendszerét a jövőben úgy kell kialakítani, hogy azok mértéke és a felmondási idő a Munka Törvénykönyve (Mt.) általános rendelkezéseihez igazodjék, és elsődleges szempontként a társaságnál töltött munkaviszonyának időtartamát vegye figyelembe. Így a jövőben nem lehet majd néhány éves munkaviszony után több hónapos bérnek megfelelő juttatást felvenni a távozó vezetőnek.

Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere

Határozott idejű munkaviszony csak kivételesen, indokolt esetben vagy jogszabályi előírásból következő esetekben létesíthető, kizárólag a társaság igazgatóságának jóváhagyásával. E kivételek esetében a határozott munkaviszony megszüntetése esetén alapvetően az Mt. általános szabályai szerinti juttatás illetheti meg a vezetőt, ettől a rendelkezéstől a munkavállaló javára eltérni nem lehet.

Az új rendelkezés tiltaná, hogy a vezető a munkaköre ellátásához, általa korábban személyesen használt gépjármű vagy más eszköz tulajdonjogát távozáskor ingyenesen vagy kedvezményes áron megszerezhesse.

A fővárosi tulajdonú társaságoknál kizárólag gazdaságilag indokolható esetekben és a társaság igazgatósága egyedi döntésével kerülhet sor úgynevezett versenytilalmi megállapodás kötésére, amely előírja, hogy a társaságtól távozó vezető bizonyos ideig nem helyezkedhet el hasonló profilú cégeknél. A kivétel mérlegelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az adott társaság végez-e olyan piaci tevékenységet is, ahol konkurens cégek jelenlétével kell számolni.

A társaság munkavállalói az üzleti titkot a munkaviszonyuk fennállása alatt és megszűnése után is kötelesek megőrizni, így „titoktartási megállapodáson" alapuló kifizetésre vonatkozó külön megállapodást a társaság igazgatósága csak rendkívül indokolt esetben köthet. Az ilyen szerződésekben kiköthető ellenértéknek arányban kell állnia a gazdasági érdek súlyával.

Az irányelvek az átlagkereset számítás alapjául szolgáló juttatásokra is kitérnek. Ennek érdekében a vezető munkájának ellentételezése alapvetően a személyi alapbéren keresztül kell, hogy megvalósuljon, a munkáltató mérlegelésétől függő jutalom pedig indokolt és a munkateljesítménnyel alátámasztható legyen.

Prémium kizárólag objektív szempontok alapján kimunkált és mérhető prémiumfeltételek teljesülése esetén lenne kifizethető. A kifizetéshez prémiumcél kitűzése és teljesítmény-értékelés elengedhetetlen. A prémium nem jelenthet „alapbérszerű", objektív feltételek teljesítésétől nem függő kifizetést. A vezetőnek adható egyéb juttatások (például az adott cégnél szokásos „cafateria" keretébe tartozó juttatások) kérdésében a vezető felett egyéb munkáltatói jogot gyakorló szerv (általában az igazgatóság) dönthet.

A társaságok felügyelőbizottsága a jövőben köteles lesz legalább évente értékelni a társaságnál alkalmazott foglalkoztatási és bérezési gyakorlatot, a fenti irányelveknek való megfelelést. Az értékelés során külön meg kell vizsgálni azokat az eseteket, mikor a munkaviszony megszüntetése során eltértek a Munka Törvénykönyvében rögzített főszabálytól. Ebben az esetben indokolni kell a munkavállalók javára történő eltéréseket, az eltérés terjedelmét és a kifizetések alakulását.

Holding jellegű működés esetén a biztosítani kell, hogy a társaság legalább többségi tulajdonában lévő leányvállalatai is alkalmazzák magukra nézve az anyatársaságnál elvárható követelményeket.

A fenti irányelvek a társaságnál foglalkoztatott valamennyi vezetőre (így a vezető állásúnak nem minősülő „beosztott" vezetőkre is) vonatkoznak. Az új foglalkoztatási és javadalmazási elveket csak az új munkaszerződések esetében lehet automatikusan alkalmazni, ám a felek kölcsönös megegyezésével a már meglévő munkaszerződések is módosíthatók.

Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés is támogatja a javaslatot, az egyes társaságok igazgatóságainak, ügyvezetőinek, a felügyelő bizottság bevonásával kell elkészítenie az adott cégre vonatkozó egyedi javadalmazási szabályzatot. Ennek során meg kell határozniuk azt is, hogy az adott társaságnál mely munkakörök betöltői minősülnek vezetőnek.

Az irányelveket a főpolgármester véleményezésre megküldi az öt fővárosi frakciónak, a Miniszterelnöki Hivatalnak, a Pénzügyminisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak, az Állami Számvevőszéknek és Budapesti Kereskedelmi Kamarának. A vélemények, javaslatok beérkezése után a javaslat még módosulhat, ezt követően hozhatja meg végleges döntését a Főváros Közgyűlés.

(Forrás: budapest.hu )

Budapest Online - bpn.hu

Szólj hozzá a Budapest fórumon!