Demszky Gábor Milánóban részt vett az Európai "Urban" Városok Találkozóján, ahol a kontinens nagyvárosainak képviselői nyilatkozatot fogadtak el, amely kimondja,

hogy a helyi önkormányzatokat is be kell vonni az uniós fejlesztési programokba, és a Strukturális Alapok egy bizonyos százalékát a városokra kell fordítani.

A Városháza közleményéből kiderül: a a milánói konferencia célja, hogy 2006 után a városfejlesztés fontos célként szerepeljen a Strukturális Alapok elbírálásakor. A Milánói Nyilatkozat ezért kimondja, hogy az európai uniós, és a kohéziós politika középpontjába kell helyezni a városokat, ezzel erősítve az unió versenyképességét.

Az Európai Bizottság ez év végén készíti el Harmadik Kohéziós Jelentését, amelyben először jelenik meg, hogy milyen kohéziós politikát folytat az EU 2006 után. A most csatlakozó országok nagyvárosainak, így Budapestnek is azért kell lobbiznia, hogy igényeik, elvárásaik beépüljenek a 2006 utáni szabályozásokba. A városok különleges helyzete nem magyar specialitás. A magyar lakosság 64 százaléka, Európa lakosainak pedig 80 százaléka városokban él. Ehhez képest háttérbe szorulnak a városlakók érdekei az unión belül.

Az elmúlt hónapokban Demszky Gábor megállapodott Párizs, Berlin, Róma és Varsó vezetőivel, hogy az unióban közösen lépnek fel a városlakók érdekeiért. A párizsi polgármesterrel közösen fogalmazott nyilatkozatot hónapról-hónapra mind több európai nagyváros vezetője írja alá. A városokért lobbizó úgynevezett Budapesti Klub célja, hogy az EU támogatási politikájába szervesen beépüljön ezeknek a speciális problémáknak a kezelése.

Demszky Gábor a milánói konferencián felhívta a figyelmet a lakótelepek állapotára, a városrehabilitáció fontosságára és a tömegközlekedés támogatásának problémáira, melyek kezelését feltétlenül be kell építeni az Unió politikájába.. A lakótelepek eddig Európának nem voltak fontosak, de mostantól azok lesznek. Nyugat-Európában ugyanis a városi lakosságnak csupán 3 százaléka él lakótelepen, a csatlakozó országokban viszont minden harmadik városlakó. Jó esély van rá, hogy a nagyvárosok közös erővel uniós forrásokat szerezzenek a lakótelepek rehabilitációjára, így a fűtéskorszerűsítésre, a házak szigetelési problémáinak megoldására. Ezen túl különös figyelmet kell fordítani a belső városrészek átfogó megújítására is - fejtette ki a főpolgármester. A városrehabilitáció nem csupán városképi szempontból lényeges, de fontos szociális és környezetvédelmi problémákat is megold.
Az uniós kohéziós politika ugyan jelentősen támogatja a régió legnagyobb környezetvédelmi beruházását, a Központi Szennyvíztisztító megépítését, de a városi tömegközlekedést nem veszi eléggé figyelembe. A 2006-os új európai költségvetésben azonban már lesz a tömegközlekedésre vonatkozó fejezet, de az új parlament képviselőin múlik, hogy mennyi pénz szerepel benne. A kohéziós alap kereteit is ki kell szélesíteni, hogy támogatható legyen belőle a városi tömegközlekedés. A főpolgármester ezért elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy 2006 után az EU változtasson a Strukturális Alapok szabályozásain. Lényegesen nagyobb összegeket kell fordítani a városok támogatására, valamint nagyobb szerephez kell jutnia a nagyvárosoknak az uniós döntéshozatali rendszerben.

(Budapest Portál)