Biztosítás vakációhoz - minden esetre

Ma már nincsen nyaralási szezon: ősszel-télen éppúgy sokan indulnak útnak, mint nyáron. Az utasbiztosítás kérdése is felmerülhet az év bármelyik szakában. Miért ne hanyagoljuk el ezt a teendőt indulás előtt - főleg, ha szeretjük az adrenalinfokozó kikapcsolódási formákat?

Ha felesleges nyűgnek tekintjük a biztosítás befizetését, akkor akár kidobott pénznek is minősíthetjük ezt a költséget egy gond nélkül lezajlott nyaralás végeztével. Ám ha valami mégis történik, akkor akár az éves fizetésünknek megfelelő összegtől búcsúzhatunk el - például ha netán komolyabb kórházi kezelésre szorulunk külföldön - így
ennek fényében cseppet sem felesleges az utasbiztosítás megkötése.

 

Mikor nem szoktunk utasbiztosítást kötni?

 

Ha pár napra megyünk közeli desztinációra, no és teljesen biztonságos helyre - például Bécsbe ugrunk ki vonattal -, akkor tényleg nem sok okunk van az aggodalomra. Az ördög azonban ekkor sem alszik: egy felmérés szerint átlagosan a hazai utazók 15,4 százalékával történik valami olyan kellemetlenség idegenben, ami 30 ezer forint feletti plusz költségbe kerül. Tehát ilyenkor sokan kihagyják, de lehet, hogy nagyon is jól járunk, ha ilyen esetekben is felkészülünk.

 

Mikor érdemes mindenképpen megkötni ezt a biztosítást?

 

Ez a felsorolás már lényegesen hosszabb. Ha a poggyászunk értékesebb, ha óvni szeretnénk a személyes tárgyainkat a reptéri szarkáktól, vagy ha bármilyen baleset, betegség reálisan megtörténhet velünk a vakáció alatt, akkor már kell erre költenünk. Például ha gyerekkel, családdal utazunk, akkor ajánlatos foglalkozni a biztosítás megkötésével - nehogy a költségeken múljon bármi. Az viszont, hogy amint kitesszük a lábunkat Magyarországról és be kell mennünk valami miatt az orvosi ügyeletre, az lenullázza majd a számlánkat, nem helytálló. Az Európai Unióban biztosítottak vagyunk az alapellátások tekintetében, ha itthon fizetünk tb-t. Az adott ország szabályai vonatkoznak ránk, tehát az ingyenes, ami ott ingyenes, és a helyiekre vonatkozó költségeket meg kell fizetnünk. Hogy élhessünk a jogunkkal, ki kell váltanunk és magunkkal kell vinnünk az európai egészségbiztosítási kártyát. Ha ez nincs nálunk, valószínűleg meg kell térítenünk ez ellátás költségét, és később, idehaza tudjuk ennek a visszatérítését megoldani. Ahová csak biztosítva menjünk, az az Egyesült Államok. Itt magyar szemszögből nézve hihetetlenül drága az egészségügyi ellátás. Épp emiatt nem veszik félvállról a költségek megtérítését: ha balesetet szenvedünk például Los Angelesben, ellátnak egy kórházban és nem térítjük ezt meg, Kalifornia állam addig fog üldözni minket, amíg nem fizetünk.

 

Ha extrém sportot űzünk vagy kipróbálnánk ilyesmit annak magasabb díjszabása van

 

Ami veszélyes, azért pluszban kell fizetnünk

 

Ha extrém sportot űzünk vagy kipróbálnánk ilyesmit - akárcsak síelünk -, arra magasabb díjszabás érvényes. Egy helikopteres hegyi mentésnek értelemszerűen komolyabb költsége van, mint egy bokaficamnak a tengerpart kövei közt, és ezt fedeznie kell a biztosításnak. Mivel az extrémsportok - a bázisugrástól a vadvíizi evezésig - egyre népszerűbbek, egyre több biztosító jelenik meg ezen a piacon. Ha ilyen tevékenység közben sérülünk meg, akkor rendelkeznünk kell a térítésmentes kezeléshez szükséges speciális biztosítással, hogy ne saját zsebből fizessük az orvosi kezelést. Ezek a sportok pontosan listázva vannak, például a hegymászás, sziklamászás az 5. szinttől számít extrémnek.


Voltaképpen extrém tevékenységnek tekintik a biztosítók a terhességet is: aki állapotos, annak nem könnyű megfelelő biztosítást találni. A 28. hét után utazásokra szinte egyáltalán nem, de legjobb esetben is külön kitételekkel, plusz költséggel tudunk szerződést kötni.