Az öreg kontinens városlakóinak érdekvédelmére hívta fel a figyelmet hétfői tájékozatatóján Demszky Gábor, miután ismertette, hogy szombaton Madridban az Európai Uniós Fővárosok Uniója Budapestet bízta meg 2004-ben az elnöki teendők ellátásával.

A főpolgármester kedden hivatalos látogatásra Amszterdamba utazik, ahol Job Cohen polgármesterrel megállapodást ír alá a két város együttműködéséről.

Budapestet és a magyar önkormányzati rendszert nagy megtiszteltetés érte ezen a hétvégén. Fél évvel az ország uniós csatlakozása előtt Budapest lett az Európai Unió fővárosainak központja - jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Demszky Gábor, aki az uniós fővárosok elnöki címét szombaton vette át Budapest nevében, Madridban. A spanyol főváros előtt Lisszabon és Helsinki töltötte be az elnöki funkciót. Az Európai Uniós Fővárosok Uniójának szervezete - amelyet 1961-ben alakított meg az Európai Közösség hat fővárosa - éves közgyűlésén egyhangúlag választották meg a magyar a fővárost, erre az egyáltalán nem protokolláris, hanem rendkívüli felelősséggel és sok munkával járó feladatra.

A főpolgármester úgy vélte, hogy ez a megtisztelő választás két okból esett Budapestre. Egyrészt az uniós fővárosok gesztusáról van szó, amikor a bővítés évében egy frissen csatlakozó ország fővárosára bízzák ügyeik képviseletét. Ez a kitüntető gesztus a csatlakozó és a jelenlegi tagországok egymás iránti kölcsönös felelősségét és elkötelezettségét is kifejezi. A döntés elismerést is jelent egy olyan főváros lakói számára is, akik már nagyon várják az ország uniós csatlakozását. A választás másik oka ugyanakkor egy politikai folyamatnak az elismerése. Idén tavasszal néhány európai városvezetővel együtt Budapest főpolgármestere Budapesten tanácskozott az unió jövőjéről. A tanácskozásból születetett az a budapesti nyilatkozat, amit az elmúlt hónapokban Párizs és Varsó vezetője is aláírt. A polgármesterek közül egyre többen gondolják úgy, hogy az uniónak a jelenleginél többet kéne törődnie a városok és a városban élők problémáinak megoldásával. Hiszen az Európai Unió nem csupán a nemzetek, hanem - egyre inkább - a régiók és városok Európája is.

A városvezető ismertette, hogy Európa lakóinak 80 százaléka városokban él. A csatlakozó országok polgárainak többsége is városlakó, a magyar lakosságnak például kétharmada él városban. Ehhez képest kissé háttérbe szorulnak a városok és nagyvárosok lakóinak érdekei az Unión belül. A most formálódó városközi mozgalomnak egyik legfontosabb célja, hogy ezen változtasson. A városvezetők azt akarják elérni, hogy az unió legalább annyira koncentráljon a városlakók ügyeire, mint a mezőgazdaságból élőkére. Amikor a Fővárosok Uniójának tagjai úgy döntöttek, hogy a magyar fővárosra bízzák az elnökséget, azt a szándékukat is jelezték ezzel, hogy új dinamikát is adjanak a szervezetnek, és a jelenleginél erőteljesebben hallassák a hangjukat az unió döntéshozatali fórumain. 25 európai főváros együttes hangja erősen szól a kontinens színpadán. Budapest azzal a célkitűzéssel vállalta el a megtisztelő feladatot, hogy a szervezet (UCUE) hatékonyan tudjon közreműködni, javaslatokat megfogalmazni az Európai Unió egészét érintő kérdésekben. A most megválasztott budapesti elnökség célja, hogy 2004-ben - az elmúlt évekhez hasonlóan pontos, konstruktív, hatékony és innovatív munkát végezzen a Közgyűlés. Lényegesen hatékonyabban kell működnie ennek a szervezetnek. Részben egyfajta tanácsadó testületként kell funkcionálnia, a tagoknak javaslatokat kell megfogalmazniuk az unió egészét érintő kérdésekben. Másrészt pedig erőteljes lobbimunkát is kell végeznie az európai városlakók érdekében. A következő években az uniónak nagyobb figyelmet kell fordítania a csatlakozó államok és fővárosok speciális történelmi és gazdasági hátterére. A tagsággal Budapest nem érte el végső célját, csupán egy új és kedvező környezet veszi körül, amely segítséget nyújt a biztos fejlődéshez.

A hatékony és sikeres tagsághoz azonban sokoldalú, lényegesen komolyabb együttműködésre van szükség a régió országai között, hogy így képviseljék érdekeiket az Európai Unióban. A problémák és kihívások már most is ismertek. Ennek ellenére városvezetők úgy látják, hogy a nagyvárosok speciális problémáit nem kezelik megfelelően az uniós források elosztásakor. A nagyvárosi lakosok ugyanakkor minden városi probléma megoldását az önkormányzatoktól várják, ám ezeknek nincs megfelelő anyagi erejük, hiszen az adók nagyrész a központi kormányhoz folynak be. A most csatlakozó országok nagyvárosainak, így Budapestnek is azért kell lobbiznia, hogy igényeik, elvárásaik beépüljenek a 2006 utáni kohéziós szabályozásokba. Az egyik ilyen probléma a lakótelepek állapota. Az unió ma még nem foglalkozik érdemben a lakótelepek időzített bombájával. A 70-es években épített panelházakat 30 évre tervezték. Ez az idő most jár le. A probléma Budapesttől Pécsig, Debrecentől Szentesig több millió embert érint Magyarországon. A döntéshozók talán azért nem érzik ez utóbbi probléma jelentőségét, mert Nyugat-Európában a városi lakosságnak csupán 3 százaléka él lakótelepen. A most csatlakozó országokban viszont minden harmadik városlakó panellakásban él. Sokat kell harcolni érte, de jó esély van rá, hogy a nagyvárosok közös erővel uniós forrásokat szerezzenek a lakótelepek rehabilitációjára, így a fűtéskorszerűsítésre, a házak szigetelési problémáinak megoldására. Ezen túl a különös figyelmet kell fordítani a belső városrészek átfogó megújítására is. A városrehabilitáció nem csupán városképi szempontból lényeges, de fontos szociális és környezetvédelmi problémákat is megold. A városi tömegközlekedést sem veszi eléggé figyelembe az EU támogatási politikája. Az európai kohéziós politikában sokkal jelentősebb szerepet kell kapnia ennek a fontos városi problémának. A nagyvárosok polgármesterei azt szeretnék, hogy az eddiginél sokkal szélesebb körben legyen támogatható uniós forrásokból a városi tömegközlekedés fejlesztése. Így az önkormányzatok, a kormányok és az unió közösen fedezhetné azt a hiányt, ami a jegyárak és a tényleges költségek között feszül a tömegközlekedésben. Egy dolgot máris sikerült elérni: a 2006-os új európai költségvetésben már biztos, hogy lesz ilyen fejezet, de az új parlament képviselőin múlik, hogy mennyi pénz lesz benne.
Demszky Gábor elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy 2006 után az EU változtasson a Strukturális Alapok szabályozásain. A városok támogatására lényegesen nagyobb összegeket kell fordítani, valamint nagyobb szerephez kell jutnia a nagyvárosoknak az uniós döntéshozatali rendszerében.

Az UCUE közgyűlés központi témája is egy nagyon fontos uniós probléma körül forgott: "A bevándorló lakosság integrációs modellje az európai városokban". Demszky Gábor a Budapestre érkező bevándorlókról és menekültekről tartott előadást. Kifejtette, hogy a hazai gyakorlattól eltérően az integrációval kapcsolatos feladatok végrehajtása érdekében a kormányzati erőkön túl szükség van a civil szervezetek és az önkormányzatok hatékonyabb bevonására. A csatlakozás után az országot, mint az Unió határállamát, minden bizonnyal még több menekült tekinti majd biztonságot, békét nyújtó földnek. Azaz fokozottabban kell szembesülnünk az Unió egyik legégetőbb társadalmi kérdésével, a migrációval, amely egyre fontosabb szerephez jut az Unió közösségi politikájában. Az idegenrendészet területén a jövőben további közösségi normák elfogadása várható. Közös bevándorlási politika megalkotására, az intézményhálózat bővítésére is szükség van. Ezért is rendkívül fontos, hogy ebben a munkában a leendő tagok már most részt vegyenek. Budapest a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy menedéket nyújtson a bevándorlóknak és menekülteknek. A cél az, hogy a letelepedni szándékozók könnyen integrálódhassanak, munkát és iskolát találjanak, boldogulni tudjanak a fővárosban. Budapest az Unió egyik fővárosaként is mindig tudni fogja, hogy csak befogadó városként van esélye kulturális és gazdasági erejének megőrzésére.

Demszky Gábor holnap hivatalos látogatásra Amszterdamba utazik, ahol Job Cohen amszterdami polgármesterrel aláírja a Budapest-Amszterdam szorosabb együttműködéséről szóló megállapodást. Hogy ezt a szövetséget nemcsak Budapest, hanem Amszterdam is kulcsfontosságúnak tartja, mutatja, hogy ez alkalomból a főpolgármester találkozhat majd Beatrix királynővel is. A két város között főváros funkciójukból, a régióban betöltött gazdasági és kulturális kapu szerepükből, az EU-tagságból és a közös történelmükből fakadóan több közös momentum van. Az aláírandó Együttműködési Megállapodás hosszú távú és szoros együttműködés kialakítását célozza a közigazgatás különböző területein és szintjein.
A jövőben szorosabb lesz a kooperáció többek között a kultúra a gazdaságfejlesztés, a turisztika és városrehabilitáció, a környezetvédelem s azon belül is a hulladékgazdálkodás területén. Tapasztalatcserére kerül sor a tömegközlekedési projekttervezés, kivitelezés területén, különös tekintettel a budapesti 4-es metróra és az amszterdami észak-déli metróvonalra. A következő években kölcsönös tanulmányutakra is sor kerül majd.

Budapest, ahogy az elmúlt években, úgy az uniós csatlakozást követően is aktív lobbytevékenységet folytat. Cél az, hogy Budapest ismert és elismert tagja legyen az európai közösségnek.

(Főpolgármesteri Hivatal Sajtóiroda)